A Zenthe Ferenc Színház egy különleges előadással emlékezik meg Trianonról

A Zenthe Ferenc Színház egy különleges előadással emlékezik meg Trianonról

Egy nem mindennapi előadással, a Hunyady Sándor által írt Feketeszárú cseresznyével kapcsolódik a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház a magyar Országgyűlés által meghirdetett Nemzeti Összetartozás Éve programsorozatához. A budapesti József Attila Színház vendégjátékában Nemcsák Károly, Pikali Gerda és Zöld Csaba főszereplésével egy bácskai falu életén, és egy nemzetiségi szerelmi szálon keresztül mutatja be az előadás a trianoni döntés okozta változásokat.

 

Feketeszárú cseresznye

 

Az Országgyűlés a 2020-as évet – az 1920-as trianoni békediktátum centenáriumának évét – a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította. Ez évben kiemelten támogatja és szorgalmazza az anyaországban, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonosságának kifejezését és védelmét.

A Zenthe Ferenc Színház február 25-én a Feketeszárú cseresznye című színművet tűzi műsorára, a József Attila Színház előadásában, melynek főszereplői Nemcsák Károly, Pikali Gerda és Zöld Csaba. A szerelmi szállal átszőtt történet idején zajlik a Nagy Háború, egy félig magyar, félig szerb faluban, amelynek főbírója magyar, de titokban szerb barátja feleségébe szerelmes. A történelem vihara két évvel a háború után fordít a helyzeten. A magyar főbírónak mennie kell, koholt vádakat fogalmaznak meg ellene, s szerb barátja kénytelen védelmébe venni őt – még akkor is, ha tudja, ezzel feleségét veszti el.

E parádésan megírt történelmi mű tette Hunyadyt igazán híres szerzővé a két világháború közti Magyarországon, a Trianon-okozta helyi problémát igazán kézzelfoghatóvá, és a szerelmi szállal még élesebbé téve.

 

Feketeszárú cseresznye

 

Az előadás kiváló alkalom arra, hogy a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójához közeledve a mai határon belüli és túli magyarság szembenézhessen a döntést akkor átélő emberek érzéseivel, mindennapi élethelyzeteivel; azzal, hogyan fordult meg a magyarok és a nemzeti kisebbségek helyzete egyetlen éjszaka alatt.

ATEMPO.sk