Azt mondja, Kocsis Tiborral énekelt duettje, az Akkor is, amolyan korkép: fontos, hogy feldolgozzunk, és a zene sokat segíthet ebben. Elmeséli, hogyan született a dal, milyen volt a klipforgatás, és ígéri, megjelenik majd az Arizóna koncertjein Kocsis Tibor. Ha nem az idén, majd jövőre.
A tavalyi a csönd éve volt az Arizóna életében, a belső hangokra figyeltek, és elköltöztették otthonról a stúdiót. De már ezerrel próbálnak. Készül az új Arizóna-koncert, egy kicsit nagyobb távban gondolkodnak. Gasparik Maját faggattuk.
Nemrég jelent meg új dalotok, az Akkor is videoklipje, amelyet Kocsis Tiborral énekeltek, és az Arizóna a közreműködő. Hogyan született ez a duett? Ki szólított meg kit? Hol rögzítettétek a dalt?
Ez a duett hosszú utat tett meg, mire a nagyérdeműig eljutott. A csillagok nagyon jól működtek együtt, megérte kivárni a projekt minden egyes kis apró előrelépését. Kétezer-tizenklienc januárjában kértük fel Hujber Szabolcs dalszövegírót, hogy örülnénk egy közös munkának. Gyakran hangoztatom, hogy nekem ötletem volt, neki pedig megvoltak rá a rímek és a megfelelő szavak. Most már több dalunk is a szerelem szép oldaláról szól, az együttélés nehézkes részéről nem nagyon szeret beszélni senki.
Kocsis Tibort mi kerestük fel a legnagyobb bizonytalanság és bezárkózás kellős közepén. Óriási öröm volt, amikor pár nappal a demó elküldése után azt mondta, hogy tetszik neki az ötlet.
Igazán egy határon átívelő határtalan online projekt volt ez, hiszen a forgatásig nem is találkoztunk. Ő Budapesten, én pedig Galántán énekeltem fel a dalt. Szinte végig mindenkivel online kommunikáltunk és egyeztettünk. Érdekes volt, hiszen én éppen karantén és covid után vonultam stúdióba. A dalt hangszerelő Vígh Arnold utólag elmondta, hogy sokkal könnyedebb és játékosabb éneklést képzelt volna el tőlem. Ehhez képest nekimentem a dolgoknak. Valahogy együttéreztem mindenkivel. Akkor éreztem igazán, hogy fontos üzenete lesz a dalnak.
Még április elején forgattatok a dalhoz klipet Dunatőkésen, a Villa Larasban, a klipet a Kultminor is támogatta. Ki volt az operatőr? Hogy ment a munka?
Gerő Zoltánnal több ízben és régóta dolgozunk együtt. Neki köszönhetően nagyon gördülékenyen ment a közös munka, a végére egész jól belejöttünk a vitatkozásba is. Nagyon hasznosan és gyorsan pörögtek az események, pihenésre nem is volt idő, de nagyon élveztük a fogatás minden percét.
A téma mintha ismerős lenne a 2020-as A Dal győztes Mostantól című sláger videoklipjéből. Abban is egy veszekedő párt látunk, hallunk, ott Rácz Gergő és Orsovai Reni előadásában. Vagy ez csak áthallás a részemről?
Amikor kijött a daluk, tudtam, hogy más a kettő, de arra is gondoltam, hogy lesznek, akik majd összemérik a kettőt, hiszen akkor már pontosan tudtuk, hogy a mi dalunk miről szól. Egyébként nincs köze a kettőnek egymáshoz. Mint mondtam, 2019 januárjában kezdtük a közös munkát Hujber Szabolccsal, a Mostantól viszont jóval később jelent meg. Az első reakcióm után egyébként nagyon gyorsan el is engedtem ezt a dolgot. Ennek egészen egyszerű oka van. A Mostantól egy megcsalást, az Akkor is pedig a párkacsolat nehézségeit veszi nagyító alá, sokkal általánosabban. Egyébként ezen az alapon bármilyen szerelmes duettel össze lehetne hasonlítani.
Az alapötlet az volt, hogy legyen egy könnyed párkapcsolati vitatkozós dalunk. Közben pedig kitört a járvány, és mint mindenhol minden és mindenki, mi is leálltunk. Volt alkalmunk figyelni magunkat és a körülöttünk levő világot. Ezért is nyilatkoztam a dal megjelenése óta, hogy nem a covid ihlette, de az formálta a dal útját.
Hosszú hónapok teltek el, mire elkészült a dalszöveg, majd Vígh Arnold elkészítette a hangszerelést, utána jött Tibóval a közös munka és a klipforgatás. Fontos volt számunkra, hogy beszéljünk arról, amire egyelőre még nincsenek szavaink, hiszen annyira új helyzetbe kerültünk mindannyian.
Azok az általános kis problémák, amelyeket szőnyeg alá söpörtünk volna normál esetben, nagyító alá kerültek, és gyakorlatilag néhány négyzetméter sodorta távolra egymástól az embereket.
A hobbinknak élni úgy, hogy a másik közben mást csinálna, az asztalhoz vinni a munkát, nem beszélgetni, egymás agyára menni, ez csak néhány dolog, amit kiemeltem, de nem szeretném megmagyarázni a klipet, meghagyom a nézőknek a szabadságot. Nem gondolom, hogy lenne hasonlóság a két dal között.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
A nő arcai címmel műsorod van a Pátria Rádióban. Magad választhatod hozzá a riportalanyokat?
Nagyon szeretem A nő arcait. Egyrészt lehet, hogy kötöttnek tűnik, mégis óriási szabadság fűz ehhez a műsorhoz. Igen, magam kutatom fel azokat a fantasztikus nőket, akik végül igent mondanak nekem. Nagyon sok izgalmas személyiség, elhallgatott, néha nehézkes téma vár arra, hogy beszéljünk róla. A nő arcaiban pedig lehetőségem van ezeket az olykor rejtett dolgokat a felszínre hozni beszélgetőpartnereim segítségével.
Nem győzöd hangsúlyozni, hogy a gyermekeid mellett újra gyermek vagy. Sőt, posztoltál egy fotót a Mancs őrjáratról, hogy kedveled.
Te is szereted? (nevet) Tényleg szeretem! Mindig énekelem a főcímdalt, gyakran belekerül a repertoárba az otthoni zenélés közben. A múlt heti próbán például Gábor, az Apacuka zenekar egyik dalát játszotta, Fecó csatlakozott zongorán, ez már csak ilyen. Mindannyiunknál apróságok vannak. Egyébként nagyon jó, mert nem csak én énekelem a gyermekdalokat, de például Zalán, a nagyobbik fiam bármikor elkezdi énekelni az Akkor is című új dalunkat.
Folyamatos zenei körforgásban vagyunk, sokféle zenét hallgatunk és hallgattatunk is a gyermekekkel.
Nálam most például újra teret kaptak a kilencvenes és a kétezres évek slágerei.
Az Arizónától mit vett el a koronavírus-járvány? Gondolom, sok koncertet. És mit adott a pandémia hozta kényszerű nyugalom? Bizonyára sok új dalt. A stúdió pedig egészen közel volt – a lakásotokban, ugye?
Rátapintottál a lényegre, bizony sok koncertet elvitt. Emellett szerintem sokat is adott. Azt be kell vallanom, hogy valamelyest azt éreztem, az idő kicsit mellénk állt. Tavaly június végén érkezett meg a nagyvilágra második kisfiunk, Zénó. Két aprósággal pedig biztosan nem lett volna egyszerű megoldanom a koncerteket. Tudtam, hogy óriási menedzseléssel jár egy kisgyermek melletti koncertezés, hiszen nagyobbik fiunkat szinte mindenhová vittük magunkkal. Ezt az élet megoldotta helyettünk. Most már minden adott, hogy visszatérjünk. (nevet) A stúdiót pont a pandémia kellős közepén költöztettük el otthonról. Lehet, hogy furcsán hangzik, de szerettük ezt a szakaszát az életünknek, mégis úgy gondoltuk, hogy itt az ideje a munkát vagy legalább egy részét el- és leválasztani az otthonunktól.
Mindketten kreatív munkát végzünk, ahhoz pedig sokszor nyugalomra, csendre is szükség van.
A két apróság mellett pedig pont ez a két dolog nincs napközben. Lehet, hogy nem leszek népszerű, de én szerettem ezt az időszakot. Nagyon jó volt bezárni, befelé fordulni, szerintem ez az alkotáshoz rendkívül fontos. És azt is tudom, ha ez nincs, akkor biztosan nem lett volna lehetőségünk egy kicsit visszahúzni a féket. És igen, születtek új dalok, pontosan a helyzet miatt sokkal több idő maradt, hogy kiforrjanak.
Azt is láttam az interneten, hogy ha arcmaszkban is, de a zenekar próbált. Ott folytatjátok majd, ahol abbahagytátok? És sokan írtak a felhívásra, hogy idézzék fel, mikor és hogyan találkoztak veletek utoljára?
Tudatosan léptünk egyet vissza. Míg azt láttuk magunk körül, hogy sokan ugyanúgy próbáltak online koncerteket adni, élő próbák zajlottak, addig
mi egy kicsit látszólag pihentünk. Úgy éreztük, hogy csendben kell maradnunk, figyelni a belső hangokra, hogy meg tudjuk később szólaltatni azokat.
Erre nagy szükségünk volt. 2009 óta egyáltalán nem volt megállás. Közben pedig folyamatosan jönnek az ötletek, de nem feltétlenül érzem azt, hogy ugyanott szeretnénk folytatni, ahol abbahagytuk. Utoljára egyébként a közönség tavaly úgy február végén hallhatott és láthatott bennünket élőben a somorjai Mozi Clubban. A pandémia alatt egy kicsit kihasználtuk, hogy megállt az élet. Két online koncertet adtunk az idén, az egyik a Sigmund Freud Egyetem nemzetközi online winter school eseményén volt, ezt Fecóval duóban adtuk elő. A másik koncert, ahol már négyen voltunk, a Magyarság Háza jóvoltából valósulhatott meg.
Rendkívül különös tapasztalás volt egy kamerának énekelni, közvetíteni, hiszen a koncert egészen más dolog, mint egy klipforgatás. Energiák, üzenetek keringenek a levegőben, és az adó mellett a vevő ugyanolyan fontos, de ettől függetlenül nagyon élveztem.
Jó tapasztalatszerzés volt. Már javában próbálunk Dunaszerdahelyen, az NFG klubban szombat délelőttönként. Készülünk az új műsorral.
Azt hiszem pár éve olvastam a plakáton, amikor Budapesten, a Magyarság Házában adtatok koncertet, hogy az Arizóna a popzene új csillaga. Az idén hogyan csillog ez a csillag? Készültök a visszatérésre?
Éppen a minap beszélgettünk arról, hogy természetesen nagyon hiányzik a kontaktus, a koncertek, Fecónak a szervezés, a koncertek menedzselése, ugyanakkor most már egy kicsit nagyobb távban gondolkodunk. Vannak terveink, rendkívül mozgat bennünket jelenleg az, hogy új embereket ismerhessünk meg, különféle közös munkák születhessenek. Természetesen a színpadra is visszatérünk: s hogy hogyan? Jelenleg próbával, próbával és próbával. (nevet)
Védjegyed, hogy a hajadban mindig volt virág vagy valamilyen dísz. Ez is megmarad?
Emlékszem, hogy mi már erről egyszer beszélgettünk. (mosolyog) Mivel annyi tündér született azóta, hogy én is viseltem ezeket a szép kis fejdíszeket, már nem gondoltam érdekesnek, sem egyedinek, ezért egyelőre szépen eldobozoltam valamennyit.
Nálam az öltözködés nagyon fontos önkifejező eszköz. Ha nem veszek fel semmi különös ruhát, azzal is közölni szeretnék, ha éppen ellenkezőleg, magamra öltök egy negyven éves blézert, számomra annak is fontos üzenete van.
És mostanában ez egyre inkább teret kap nálam a hétköznapokon is. A Még1x klipforgatáson például egy szintén legalább harminc éves inget viseltem, de szívesen veszem fel ugyanazokat a ruhákat, esetleg kicsit újraalkotva. Folyamatosan változom, az öltözködési stílusom szintúgy. Hogy mit hoz a holnap, nem tudom.
Kocsis Tibor ott lesz az Arizóna koncertjein? Mit üzennek majd ezek a koncertek a pandémia miatt hosszú hónapokra bezárkózott, fásult embereknek?
Nagyon szeretnénk, tervezzük, hogy akár idén, de inkább jövőre összehozunk egy közös koncertműsort. Figyelem az embereket, most két tábort látok. Az egyik, ahogy te is mondod, azokból áll, akik félnek, óvatosan bontogatják újra a szárnyaikat, és a másik tábor ennek a szöges ellentéte. Bízom benne, hogy majd helyreáll a rend, de ez nem megy egyik napról a másikra.
Jó lenne, ha a kultúra visszatérhetne a mindennapjainkba.
Ami volt, azt kitörölni nem lehet, és szerintem nem is feltétlenül az a megoldás, ha teljesen el akarjuk felejteni. Az Akkor is című duettünk korkép is egyben:
fontos, hogy feldolgozzunk, és a zene ebben sokat segíthet.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András
