Vezető személyiségtípus jellemzi, mint egy vérbeli Bakot. Mindent felülvizsgál, leszervez. A fiúk a segítségére vannak, ha konkrét feladatot kapnak, de nála futnak össze a szálak, így kevesebb a hibalehetőség. Papp Vikit, a rozsnyói endorfin zenekar dalszerző, énekes gitárosát faggattuk legújabb dolgaikról.
Papp Viki, ének, gitár, Rajkó Kevin, elektromos gitár, ének, Hranyó Ádám, basszusgitár, Ambrúzs Balázs, dob. Ez a jelenlegi felállás? Félve írtam le, mert a rozsnyói endorfin, úgy tűnik, a szüntelen változás zenekara. Viccesen azt is kérdezhetném: mennyi ideje van egy zenésznek ebben a boldog zenekarban?
Az idő relatív, és nem ez a jelenlegi felállás. (nevet) Rajkó Kevintől tavaly ősszel elbúcsúztunk. Volt egy kis nézeteltérésünk a Szerelmi ciklus című klip megjelenésével kapcsolatosan, amelyet aztán bár átbeszéltünk, nem tudtunk teljes harmóniában egy húron pendülni a későbbiekben. Nem haraggal váltunk el... Azután ősszel meghirdettük a betöltetlen szólógitáros pozíciót. Három gitáros és egy billentyűs srác jelentkezett.
A próbák után nem tudtunk választani Polgáry Nándor és Gebe Miro közül, majd rájöttünk, hogy igazából nem is szükséges. Mindkettőjüket akarjuk! (nevet)
Versénekléssel indított a zenekar 10 éve. Ma már saját versei vannak az endorfinnak. És természetesen, a boldogság formáiról szólnak. Maradt az irodalom feltétlen imádata? A klasszikus, a kortárs költők a gitárodra kéredzkednek még? Vagy te hívod oda őket?
Munkásságunk 2012-ben az irodalom és a zene ötvözeteként indult. Első saját dalomat (ha a korábbi gagyibb próbálkozásokat nem számolom) József Attila címmel 16 éves koromban írtam.
Imádok a versek között „megértésre“ lelni, beléjük kapaszkodni, jegyzeteim közé menteni, majd egy-egy próbatermi jammelés közben váratlan előkapni őket, rákántálni a zenére.
Így született például a Meztelen valóság című dalunk. A jövőben igyekszünk főleg saját szövegekkel foglalkozni (mert például Stiller Krisztát, Társkereső című dalunk szövegének íróját, sehol sem találjuk, és ez gondot okoz a dalbejentésnél a jogdíjakat illetően), de nem kizárt, hogy születnek még megzenésítéseink is.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Működik még az interneten a verseid oldala?
Mostanában ritkán teszem közzé az írásaimat... Telefonom jegyzetei közé rejtem őket.
Gyakran születnek új dalaitok? Volt év, azt hiszem, éppen a 2021-es, amikor négy számmal is jelentkeztetek.
Ha születnek is új dalok, sok-sok koncert kell ahhoz, hogy anyagilag is megengedhessük magunknak a rögzítésüket. Idén is született egy új dal, legelőször a június 9-i koncertünkön lesz hallható. Ha minden igaz, 3-4 új dalunk lesz az idén is, de még nincsenek véglegesítve...
Milyen rendszeresek a fellépéseitek? Szervezi valaki a zenekar dolgait? Milyen a munkamegosztás a csapatban?
Nem rendszeresek, de mindig reménykedünk benne, hogy lesznek felkérések. Ha nem lenne koncertfelkérés, akkor is zenélnénk a magunk örömére. Hivatásos menedzserünk nincs, igyekszem helytállni ebben a szerepkörben is.
Tulajdonképpen mindenes vagyok. Mint egy vérbeli Bakot, vezető személyiségtípus jellemez, mindent felülvizsgálok, leszervezek. A fiúk a segítségemre vannak, ha konkrét feladatot kapnak, de nálam futnak össze a szálak, így kevesebb a hibalehetőség.
Tudom mi van már elintézve és mit kell még oldani (addmegurammáris jellememnek pedig nem kell várni). Fazekas Jani barátunk is segíti a munkánkat, komfortosabbá téve a próbákat, koncerteket, utazást. Jani szintén önkéntesen mindenes. Ha kell sofőr, ha kell pakol, ha kell kiugrik „elemér“, „hosszabítóér“ vagy hoz egy sört.
Mostanában zenei szakmai sikerekről jönnek hírek. A nem olyan régi Szapphó úgy tudom, neves nyugati rádiós listán szerepelt, a Ne/Vess/Meg-et szlovák rádiók játszották. Boldogság van a zenekarban, amikor érkezik a siker?
Jaj, nagyon! Kellenek azért a visszajelzések, sok energiát, örömöt lehet belőlük meríteni.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Szabó Gila Ádámmal a gitár mögött készült el az idei év elején első angol számotok, a Barefoot dance, vagyis a Mezítlábas tánc. Eljött az angol számok ideje is?
Ez a dal együltében megíródott.
Nem volt szándék, hogy angol nyelű szöveget szüljek, felkeltem, és az egész megvolt a fejemben, csak le kellett, hogy írjam.
Gila négy új dalunknál (Szapphó, Barefoot dance, Társkereső, Lolita) ragadott gitárt, s mentette meg a stúdiózásunkat, miután Kevin kilépett. Örök hála!
Ahogy figyelem, a zenekar külső megjelenítésében nagy szerepe van a képzőművészetnek, jelesül a fotónak. Ez bizonyára szándék. Ki felel ezért a csapatban?
Kedvenc fényképészünk, Tóth Viktor képeit használjuk sajtófotónak, a poszterek, borítóképek grafikai részét (ha nevezhetjük ezt grafikának) én oldom.
Legújabb büszkeségünk az új merch: endorfin sör, amely a „Göndör boGárka“ életérzést idézi elő – mindenképp jóleső, pipacsmezőn lépkedő, kicsit kesernyés, kicsit édes, felejthetetlen utóízzel – 330 ml boldogsághormon a rozsnyói Ikkona sörgyártótól.
Az etikett is egy összművészeti alkotás, Görgey Gabriella rozsnyói festőnő absztraktja az egész etikett alapja, a rajta lévő bogárkát is ő rajzolta. Az etikett hátoldalán szereplő QR kód pedig megnyitja zenekarunk dalait a Spotify-n. Farkas Meli segített az egészet nyomtatható formába hozni. Ezúton is köszi mindenkinek!
Legújabb dalotok, a Társkereső videoklipjének egyetlen szereplője egy macska. Kié a macska, hogy hívják?
A cica neve Zsálya, édesanyám mentette meg tavaly szeptemberben – még beragadt szemekkel esett le egy tetőről, és ő meghallotta nyávogását.
Átmenetileg befogadtuk, majd bedoromblta magát a szívünkbe.
Jó pajtása az ebeknek, elválaszthatatlan csapat. A videóklip koncepciója az én ötletem volt, alacsony költségvetésű videóra volt szükség. A párom lézerrel játszott a macskával a dal ütemére, én felvettem, összevágtam. Íme!
Érdekes dal. Úgy kezdődik, mint egy sanzon. Azután kemény, nagyon kemény ritmusra vált. Végül visszatér az andalító, lassú rész. Meglepő és izgalmas.
Örülök, ha tetszik. Imádjuk játszani!
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Már megkezdtétek az idei szezont Miskolcon, a HELYNEKEM kulturális tér és szórakozóhely fesztiválján. Milyen volt?
Ebben a formációban ez volt a legelső közös „minikoncert“ a Helyfoglaló tehetségkutatóján. Reggel még kaptam egy adag kalciumot a jobb karomba, mert egészségügyileg kérdéses volt a részvételünk is. Az előadás jól sikerült, nagyon élveztük.
Bár díjat nem kaptunk, elég nagy tapsviharral paskoltak meg, jók voltak a visszajelzések, és jó volt együtt tölteni a hétvégét.
Nagyon várjuk, nagyon készülünk, szinte minden dalt újrahangszereltünk! (nevet)
Júliusban a Nature Festival és a Gombaszögi Nyári Tábor közönsége elé álltok.
Felemelő érzés ilyen festői környezetben játszani, az otthonunkhoz közel. Engem különösen feltölt a természetközeli élmény.
Tizedik szülinapotokat pedig szeptember 16-án, otthon, Rozsnyón ünneplitek.
Reméljük az időjárás kedvezni fog, mivel egy nagyon hangulatos kültéri színpadon szeretnénk megvalósítani az eseményt. Egy rozsnyói kolostor, az úgynevezett Klástor udvarán, ahová
elhívnánk mindenkit, aki a tíz év alatt tagja volt az endorfinnak. Lehet, néhányan egy közös produkció erejéig is színpadra állnak velünk.
Első lemezetek az Ontogenézis címet kapta. Egyedfejlődést jelent. Mennyit fejlődött az endorfin a tíz év alatt?
Szerintem sokat. Lassan megtanulok gitározni is! Egyébként a Spotify-n megtalálható az album, amely az új dalokkal összehasonlítva inkább csak egy demó-albumnak tűnik... Gimnáziumi próbálkozásaink epilógusa. (nevet)
Mikor táncoltál legutóbb mezítláb az erdőben?
Húúú... Azt, hogy legutóbb mikor, azt most nem tudom megmondani, de a dalt egy gombaszögi mezítlábas tánc ihlette a chill-ben...
Lehet, majd írok egy olyan dalt is, milyen volt mezítláb táncolni Ópusztaszeren, a Hello Ugar fesztiválon, hihi.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Tóth Viktor
