Bős rockereknek való vidék. Jutott eszembe, amikor a mostanában egyre többet emlegetett ottani Afium zenekar koncertjét hallgattam a #hasthagKN fesztivál egyik július végi tűzforró kora estéjén. Adott négy bősi fiatal, akik áfiumnak használják a zenét az élet fájó dolgaira. Két programozó, egy csomagküldő szolgálat futára meg egy bicikliszerelő az ördögről, a bomba nőről és persze, sok minden másról énekelt egy órán keresztül. Nagy léptekkel haladnak afelé, hogy sokak áfiuma legyenek, már ami a jó metált illeti.
Érezni a zenész múltat mögöttetek.
Kuruc „Kikki” Krisztián ritmusgitáros: Az egész családban mindenki zenész volt. Teo apukája, az én apám, sőt az unokatestvéreink apukái is együtt zenéltek annak idején a Dogma zenekarban. Az apukám dobolt. Egyedül a basszusgitáros nem volt rokon.
Kuruc „Teo” Teodor gitáros, énekes: Azután mindenkinek családja lett, és feloszlott a Dogma. Néhány év múlva azután újra összeálltak. Akkor lehetettem tizennégy éves. Abban a bandában már csak két buli volt, egy a bősi kultúrházban, a másik pedig az Edda bősi koncertje előtt. Akkoriban mi is zenéltünk már, mint Brotherhood zenekar, a faterék felszerelésén. Ha ők nem állnak újra össze, nincsenek hangszerek, próbaterem, lehet, hogy mi sem zenéltünk volna.
Krisztián: Hatéves koromtól zongoráztam. A Brotherhoodban valamennyi unokatestvérem megfordult. Tizenkét évesen már ott muzsikáltam.
Teodor: Ahhoz képest, hogy fiatalok voltunk, elég jól ment. Sulikban, falunapokon léptünk fel. Indultunk a 2008-as dunaszerdahelyi Ki Mi Tud?-on, és megnyertük a zenekar kategóriát. És mi is az Edda előzenekara voltunk Bősön!
Mészáros „Mészi” Dávid basszusgitáros, szövegíró: A Brotherhood volt az első zenekar, amely esetében azt éreztem, hogy olyan srácok, mint én. És hogy én is csinálhatnám ezt. Ők voltak a motiváció, hogy zenekarokat alapítsak. Meg is született a NoiseZ, ahol Bodó Attila dobolt, és amely négy és fél évet bírt ki. 2017 őszén összehoztuk a Pitvipers punk’n’roll triónkat Atosszal és Varga „Pikacsu” Virággal.
Bodó „Atosz” Attila dobos: 2013-ban Bősön, a Vendel kocsmában ismerkedtem meg Mészivel. Hazafelé menet elmondta, hogy van egy gitárja. Kiültünk a csóványba, elkezdett pengetni, bennem pedig elindult a zene. Tizenhat éves koromban vettem egy dobszettet, elkezdtünk valamit játszogatni, és megszületett a NoiseZ.
Dávid: Jöttek Nagy Flóra basszusgitáros Bakáról és Kiss Mátyás gitáros Alistálból, aki most a Storyum billentyűse. Megállt előttünk egy egyszerű vézna srác egy egyszerű öltözetben, és olyan világra szólót gitározott, hogy leesett az állunk.
Attila: Majd jöttek még Rácz Márió gitáros és az alistáli Szamaránszky Tomi basszusgitáros.
Dávid: Amikor kezdett volna jó lenni, akkor esett szét a NoiseZ. 2015 januárjában volt az utolsó koncert. Utána Atosszal három vagy négy egykoncertes formációnk volt.
Eltűnt hát a Brotherhood, amely új felállásban még egyszer megpróbálta, majd feloszlott, nincs már NoiseZ, Pitvipers. Egy ideig csend volt Bősön. És ebben a csendben dübörgött fel az idén az Áfium?
Teodor: Tizenkilenc végén mondtam a barátnőmnek, aki ma már a feleségem, hogy csinálnék egy zenekart. Azt mondta, most már a diszkó jön, nem a rock.
Felhívtam Atoszt, dobol-e még. Azt mondta, nem, azt sem tudja, merre van a felszerelése. Addigra megírtam két-három saját számot demó verzióban, megvolt a fejemben, hogy mit akarok. Az első próbát ketten tartottuk Attilával Bősön, a Duna soron, az ebédlőben. A legelső szám a Gyilkos vagyok volt. A szövege úgy jött, hogy egyre komolyabb metál zenéket hallgattam.
A rock- és metáldalokba nem a szép dolgok vannak beleírva.
Arra gondoltam, hogy ütős szövegeket szeretnék írni a zenéhez, amit elképzeltem.
Dávid: Ez a fordított folyamat, ahol a zene lényegül át szöveggé.
Teodor: Azután hívtam Krisztiánt, aki a második Brotherhood-ban már nem zongorázott, hanem gitározott. Pont ilyen gitáros kellett.
Krisztián: Amint szólt Teo, egy hét múlva már mentem is próbálni. Gitárt is, erősítőt is az internet segítségével vettem. Nem gondolkodtam egy percig sem.
Teodor: 2019 decemberétől 2020 februárjáig hárman voltunk. A Gyilkos vagyok című számot a Rohanj el és a Múltam terhei követték. Ekkor érkezett a zenekarba Mészi.
Dávid: Az első, ami feltűnt a szövegeket nézve, hogy se elejük se velejük nem volt. Szövegalapú ember vagyok, verseket írok.
Szóltam, hogy baromi jó szövegeket tudnék írni ennek a zenekarnak. Teo pedig azt mondta, okés, csináld.
Alig, hogy elindultatok, jött a koronavírus.
Teodor: A próbatermünket igyekeztünk felszerelni minőségi cuccokkal, és azt mondtuk, az első évben számokat írunk és gyakorolunk, még koncertet sem tartunk. Mindig próbáltunk, ahogy csak bírtuk. Az első ember, aki foglalkozott az Afium zenekarral Leckési Gábor volt, aki velünk nyitotta a Rockpagoda – Felvidéki mustra műsorsorozatát. Tavaly novemberben a próbatermünkből közvetítette az élő interjút, amely később a nevezetes videómegosztó oldalon is megjelent, és azóta is látható.
Attila: Persze, a saját facebook oldalainkon már posztoltuk, hogy van Afium, készülünk és leszünk.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
A dunaszerdahelyi Soul Hunterben „rátok harapott” a közönség?
Teodor: Alaposan! Az volt az első Afium-koncert a Babadara és a Renton and the Error Jam társaságában, idén március 26-án. A buli előtt két héttel jött a meghívás. Telt ház volt, és nagy siker.
Dávid: Április 16-án a bősi Vendifeszten a gomoly és a Bada Bing előtt léptünk fel. Volt, aki azt mondta, nem tudott bejönni a helyre, mert annyian voltak. Minden ital kifogyott a hűtőből.
Teodor: Még nem volt meg az Ördög ördögöt nem visz el című dalunk, és még nem raktuk össze teljesen a Rázós menet című dalt.
Krisztián: Az első két fellépés után kapott vélemények, visszhangok nyomán változtattunk a számokon. Amikre azt mondták, hogy unalmas, mostanra átdolgoztuk.
Teodor: Három számba is belenyúltunk. Kettőbe egy kicsit komolyabban, máshol apróságot javítottunk.
A szövegekben sok a vallási utalás. Pokol, ördög, mennyország, pokol.
Dávid: Sok a klisé, de azért könnyű ebből a spirituális kultúrkörből meríteni, mert közérthető az embereknek. Foglalkozom keleti spirtualitással is. Ahogy elgondolkodom a saját spiritualitásomon, próbálom azt belefordítani a szövegbe.
Szerepel ezekben a szövegekben sok random gondolat és például olvasott interjúfoszlány is.
Teodor: Az Ideálom című dalunk szövegét én írtam. Úgy érzem, elég jól sikerült.
A komáromi #hasthagKN fesztiválon adtátok a hatodik koncerteteket. Motoros találkozón, fesztiválokon léptetek fel. Érzitek már, hogy mozognak a dolgok körülöttetek?
Teodor: Valamennyi bulira úgy hívtak bennünket, hogy hallottak rólunk.
Hála az égnek egyre többen tudnak rólunk. Írnak is a zenekarról. Lassan úgy alakul, ahogy az elejétől terveztük. Legközelebb a dunaszerdahelyi Rockfeszten, a sikabonyi reptéren lépünk fel augusztus 13-án, szombaton, 16 óra 5 perckor.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: a szerző
