Az idéntől filmsátor is volt a Gombaszögi Nyári Táborban. A Radványi mozi. Ezzel megvalósult Kovács Kristóf jövendő operatőr álma. Pedig volt munka bőven, hogy a völgyben is pereghessen a film a vásznon. Hogy ki ez a srác, hogyan került filmközelbe, miképp és kikkel hozta Gombaszögre a mozit, beszéljen ő maga!
Úgy tudom, Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) tanulsz.
Hamarabb dolgoztam az SZFE-nek egy projekten, minthogy oda jártam volna tanulni.
A projekt által Budapestre kerültem, és ha már a fővárosban voltam, és az SZFE is szimpatikus volt, arra gondoltam, miért ne jelentkeznék.
Mióta érdekel a filmezés?
Amióta a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának aulájában a kezembe nyomták az egyetemi videós fényképezőgépet, hogy szeretnék-e promó videókat, interjúkat és hasonlókat csinálni az egyetemnek. Azután elkerültem Gombaszögre, mint videós. 2011-ben és a rá következő évben még csak táborozó voltam, 2013-ban kezdtem staffoskodni. Csinálgattam a videókat, klipeket Gombaszögnek. Valamelyik évben fotós lettem, mert arra volt nagyobb szükség. És tessék! Most meg már itt állunk a filmsátornál.
Milyen érzés?
Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy működik, hogy megvalósult! Mérhetetlen csoda, hogy ez itt létrejöhetett. Szinte a nulláról építkeztünk. Azután sikerült összekötődnünk a magyarországi Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt-vel, az NFI-vel, akik a teher nagyon nagy részét levették a vállunkról, az adminisztrációhoz, a, pályázatokhoz, a pénzügyekhez nem értek.
Így meglett az a luxusom, hogy én alakítom a programot, kitalálom, hogyan fog kinézni, miképp fog megvalósulni. Volt mögöttem egy olyan csapat, akikkel csak kommunikálnom kellett, hogy mi kell, ők pedig segítettek.
Ez egy amolyan oda-vissza játék volt. A Radványi mozi szinte mindig teltházzal ment Gombaszögön. Kívülről, a sátor felhajtott oldala alatt átkukucskálva nézték a filmet, figyelték a beszélgetéseket. A bejáratban torlódtak össze. Reggel mindig teltház volt, amikor meséket néztünk. Délben is teltház volt, cserélődtek az emberek. Ez azt jelzi, hogy valamit jól csináltunk.
Az egyetemi tanulmányaid mellett milyen munkálatokban vagy?
Most éppen nem filmezek. A diplomamunkámat kell elkészítenem, ez folyamatosan zajlik. Az előkészítés, a forgatókönyv-fejlesztés stádiumában vagyunk. Helyszíneket és motívumokat keresünk.
A tévénél dolgozom, az MTVA operatőre vagyok.
Mik a legközelebbi terveid?
Nagyon sok energiámat és időmet lefoglalta ez a filmsátor, így nem is gondolkodtam nagyobb távlatokban. Nyilván szeretnék minél több filmben, kisfilmben a lehető legközelebb kerülni a kamerához. Operatőrként is szeretnék filmek közelében lenni.
Bakos Orsolya Virág, ATEMPO.sk
Fotó: Csáky Mátyás / ATEMPO.sk
