Hat éve, 2018 novemberében jelent meg a Sose halok meg? – Az első 75 év című kötete, amit az e-könyv változat követett 2020 tavaszán. 80 évesen – kevesebb, mint egy hónappal a 81 előtt, november 19-én, kedden este hét órától Komáromban, a Matica Ház színpadán mesél majd. Jövő év elején pedig Párkányban is találkozhatunk vele.
Érkezése előtt az időről, a humorról, színházról, zenéről és persze, Szappanos Kálmánról beszélgettünk.
Sose halunk meg - Koltai Róbert születésnapjára
Mekkora fontossággal bír az ön számára az idő?
Fontos dolog az idő, de számomra nem egészen abban az értelemben, ahogy a kérdésben felteszi.
Igen, közel van a 81. születésnapom, de nagyon jól érzem magam a bőrömben. Szerencsére tudok és szeretek is dolgozni, és még módom is van rá.
Az egyetlen, ami az idővel kapcsolatban igazán fájó gondolat, hogy fogyatkoznak a barátaim, azok főképpen, akikkel a közös gyerek- és ifjúkori emlékekről lehet beszélgetni. Van olyan gyerekkori barátom és pályatársam, akivel több mint 70 éve ismerjük egymást. Ő Kertész Péter, a legszebb hangú magyar színész. Visszatérve az időre: nem vagyunk nagyon jóban, én ugyanis késős típus vagyok. Valahogy a készülődés közben szétfolyik az idő, és egyszer csak azt veszem észre, hogy már indulni kellene, és még sehol se tartok. De ez nagyjából egész eddigi életemben így volt.
Voltak könyvei ez előtt is. Nagy utazás, Végszót adok-veszek, Az én kabarém: rögtönzések, paródiák, jelenetek. Miért kezdett írni?
Nem én kezdtem el írni, hanem a párom, Gaál Ildikó rendező.
Én nem írni, hanem mesélni szeretek.
Őt is gyakran szórakoztattam a történeteimmel, és az ő ötlete volt, hogy gyűjtsük össze ezeket a sztorikat és nézzük meg, hogyan mutatnak egy csokorban. Így készült a Sose halok meg?, Az én kabarém és a Végszót adok-veszek című közös könyvünk is.
A történetek többsége az enyém, de Ildi szerkesztette őket egybe, és ő adott az egésznek egy olyan ívet, amitől talán nem csak a levegőben lógnak.
Van egy negyedik könyv is, ami a 80. születésnapomra jelent meg, Koltai 80 Filmeskönyv címmel. Ezt Ildi írta az általa készített, rólam szóló, az egykori munkatársaimmal folytatott beszélgetések alapján. E könyv végén van egy QR kód is, amely izgalmas filmes ritkaságokat is tartalmaz.
Kabaréban nem hallani mostanság. Figyeli a reflektorfényben álló stand up-osokat? Mi a véleménye a mostani humorról?
Hallgatom őket, igen. Amennyire időm engedi, igyekszem figyelemmel kísérni a munkásságukat is. Olykor meghívnak egy-egy műsorba is vendégnek.
Nem vagyok rossz véleménnyel erről a műfajról, sőt úgy vélem, hogy vannak igazi, zseniális képviselői is, mint például Bödőcs Tibor.
És a mostani színházi világról mit tart? Végül is a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Jászai Mari-díjas érdemes művész. Geszti Péter Adom a napom című műsorában azt mondta: „Természetes, hogy 80 év fölött már nem játszatják az embert”. Maradnak az önálló estek?
Ezt mondtam? Akkor biztosan úgy is gondoltam, de
ebben nincs semmi keserűség. Én már nagyon régóta – mondjuk így – foglalkoztatom magamat.
Ma már bizonyos előadások kreatív producere is vagyok, ami azt jelenti, hogy kitalálunk és létrehozunk dolgokat. Messze nem csak az önálló esteket. Ebben az évadban három futó előadásom van, és készülőben további kettő, nagyszerű kollégákkal (Elek Ferenc, Gubík Ági, Hegedüs Miklós, Mucsi Kristóf, Darvas Ferenc, Jordán Tamás). Szóval, nem panaszkodom. Ha pedig hívnak valahova, akkor szívesen megyek.
Ez a „Sose halok meg?” mintha cinkos összekacsintás lenne a közönséggel…
Igen, az is.
Szeretem ezt a fizikai közelséget, szeretem látni az arcokat. Kérem is mindig, hogy legyen fény a nézőtéren is.
Aztán lesz, ami lesz. Ennek az estének fontos eleme az improvizáció, a versek és Dés-dalok mellett. Egyébként ezt sem egyedül csinálom, hanem a párommal, aki nemcsak remek rendező, hanem kiváló műsorvezető is.
Hogyan született Gaál Ildikó: „Meghalni bárki tud” című művének felolvasó színházi változata Elek Ferenccel? Úgy tudom, nemrég Keszthelyen volt a premier.
A Meghalni bárki tud című felolvasó színház és a film is Gaál Ildikó és Selmeczi Bea írásából készült. Ez egy nagyon izgalmas thriller, a Kékszakállú herceg várának egyfajta folytatása, amelyben én vagyok az író, azaz a Kékszakállú, Elek Ferenc pedig az a férfi, aki egy kamaszkori eltűnt szerelme után nyomoz. Természetesen a nőkről beszélgetünk mindvégig. Az előadást Ildi rendezte, a belőle készült filmet pedig ő és Surányi András együtt. A film egyébként rendezői és színészi díjakat is nyert a Bujtor István Filmfesztiválon.
A Sose halunk meg című filmet 1993-ban mutatták be, lám több mint 30 éves. És még mindig eszünkbe jut. A modern magyar filmgyártás egyik legsikeresebb darabja. Mi lehet a sikerének a titka?
Dés Laci szavaival tudok erre a kérdésre válaszolni. Ő azt szokta mondani, hogy
ez egy igazi beavatás-történet. És mint ilyen, sem helyhez, sem korszakhoz nem kötődik, tehát egyetemes.
De szerényebben fogalmazva azt mondhatom, hogy „Gyuszi bácsija“ minden családnak van. Én pedig egykor megígértem a mi Gyuszi bácsinknak, hogy egyszer belőle még film lesz. Ezt szerencsére sikerült betartani, bár erre akkor még semmi valódi esély nem volt.
A Nagy utazás című betétdal hatalmas sláger. Sőt, musical is készült belőle a Szolnoki Szigligeti Színházban. Szereti ezt a dalt, vannak kedvenc zeneszerzői, zenéi?
Dés László. Aki nem csak zseniális zeneszerző, hanem ő mindenben nagyszerű. Sokszor előfordult, hogy csak egy-egy szót mondott, de attól a helyére került mindent. A Világszám című filmemnek nemcsak a zeneszerzője, hanem a dramaturgja is ő volt.
De nagyon sokat dolgozunk együtt Darvas Ferenc Erkel Ferenc- díjas zeneszerzővel is, aki ugyanakkor csodálatos zongorakísérő is egyben.
A musical pedig a József Attila Színház mellett, a szolnoki bemutatót követően, több helyen is megfordult. Legutóbb 2020-ban a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.
A Patika Gatyadala? A kedvencek közé tartozik?
Szeretem a Gatyadalt is. Márcsak azért is, mert volt két hét az életemben, amikor ez a dal volt Charlie mögött a második a slágerlistán.
És a gatyával visszatérhetünk a Sose halok meg? kötetéhez, amelyben leírja az üveglap cipelését, és a gatya leesését, az összegyűlt tömeg röhögését. Mekkora közönségre számít Komáromban?
Remélem, hogy sokan leszünk. Bízom benne, és nagyon várom a találkozást.
A sose halok meg mondatot akár Szappanos Kálmán is mondhatta volna. Hiszen sosem halt meg, mégis róla szólt a Drága örökösök című szappanopera, 2019 és 2024 között, öt éven át. Zavarja, ha Szappanos Kálmánként azonosítják a nézők?
Dehogy zavar. Én ugyan a sorozatot nem nagyon tudtam követni, csak ha éppen véletlenül szembe jött. De elmesélek egy történetet. Kaposváron voltunk valami miatt, ahol az utcán találkoztunk egy kollégával, aki mellett ott szaladgált a 4 éves unokahúga. Biztatták a kislányt, hogy mondja meg nekem a nevét.
De ő csak állt és megkövültem bámult rám hosszú percekig. Aztán egyszer csak elkiáltotta magát: Kálmán bácsi! És attól kezdve ezt a két szót skandálva futkározott körbe-körbe a játszótéren. Mondom, sokat nem láttam belőle. Az utolsó évadából lényegében semmit. Csak a hatását éreztem…
Koltai Róbert Sose halok meg? című önálló estje 2024. november 19-én Komáromban, 2025. január 21-én pedig Párkányban lesz látható.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház, archívum
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
