A 2019-es évben merült fel az ötlet, hogy a koloni Zobor Hangja Vegyeskarral utazzunk el egy nemzetközi fesztiválra, ahol különböző énekkarok mellett mutathatnánk be tudásunkat. A lehetőségek közül Toszkánát választottuk, hogy az éneklés mellett egy kicsit világot is lássunk. A COVID-19 járvány viszont beleszólt a terveinkbe, a szervezők is többször halasztották a fesztivált. Így érkeztünk el 2022-be, és a biztonság kedvéért egy közelebbi országot választottunk. Budapest és Prága közül az utóbbira esett a választás. A fesztivált a németországi MusikReisenFaszination e.K. szervezi Peter Laskowski igazgatóval az élen, Prágában immár 12. alkalommal.
Augusztus utolsó csütörtökén indultunk útnak a kora reggeli órákban. Kórusunkat több barátunk is elkísérte a prágai útra. Első megállónk Karlštejn vára volt, amely Csehország egyik teljesen épen maradt gótikus vára. Hangulatos utcácskákon keresztül kanyargott a várba vezető út. A várat helyi idegenvezető kíséretében tekintettük meg, majd elvegyültünk a turisták tömegében.
Prágába a késő délutáni órákban érkeztünk meg. Elszállásolásunk után vacsorahelyszínt kerestünk, majd pedig
a szálloda kinti teraszán több vendég örömére próbát tartottunk, karnagyunk Csáky Antal vezetésével.
Pénteken korán keltünk, reggel akusztikai próbánk volt a koncert helyszínén, a Szent Szalvátor evangélikus templomban. A szervezőket dicséret illeti az időbeosztás pontos betartásáért.
A hivatalos program délután 3-kor kezdődött a Városi Könyvtár központi épületében, ahol a prágai fesztivál összes szereplője fellépett egy rövid programmal, rajtunk kívül sorrendben: Ratsband Stadthagen zenekar Németországból, Chór Królewskie Słowiki gyerekkar és a Chór Canon vegyeskar Lengyelországból, Lovisenbergkoret vegyeskar Norvégiából, Chór Akademicki Politechniki Rzeszowskiej egyetemi vegyeskar Lengyelországból, Popkoor Estrellas nőikar Hollandiából. A könyvtárból átvonultunk a fesztivál fő helyszínére, a már említett Szent Szalvátor evangélikus templomba. Itt már csak a lengyel gyerekkar és vegyeskar, illetve a norvég vegyeskar társaságában léptünk fel.
Az egyes kórusok előadásából lehetett látni, hogy mennyire sokszínű lehet a kóruszene, mindegyik fellépő más-más stílust képviselt.
Mi nagyon izgultunk, de úgy gondoljuk, sikerült a több mint fél órás koncertünkkel jó élményt nyújtani a hallgatóságnak, amit a vastaps is alátámasztott. A norvég karnagy kérésére a hivatalos koncert után már felszabadulva közösen előadtuk Christopher Tin: Baba Yetu c. művét, ami azt mutatja, hogy
a kóruszene is össze tudja hozni az egyes nemzeteket, a különböző stílusú énekkarokat.
Élményekkel telve tértünk nyugovóra e fárasztó nap után.
{facebook}https://www.facebook.com/zoborhangja/videos/660591852088928{/facebook}
Szombaton szabadnapunk volt. Délelőtt a társaság a Staropramen sörfőzdét látogatta meg, végigkóstolhatta a ház kínálatát, majd ezt követően mindenki individuálisan gondoskodott a szórakozásáról. Az esti órákban visszatértünk a Szent Szalvátor templomba, ahol a fesztivál 2. napja tartott, és meghallgattuk a német zenekart, a lengyel egyetemi kórust és a holland leánykart. Igazán remek produkciókat hallhattunk és láthattunk.
Az utolsó napra, vasárnapra a prágai magyar szentmisén való részvételt terveztük be. Balga Zoltán atya tartotta a szentmisét, melyen a zenei szolgálatot természetesen mi vállaltuk. A szertartást az interneten is közvetítették, otthonról a koloniak többen is követték.
Meghatottak bennünket az atya és a prágai magyarok köszönő szavai. Örültünk, hogy énekünkkel szolgáltunk Istennek.
A szentmise után az ottmaradt híveknek egy rövid koncertet rögtönöztünk, majd a plébánia dolgozóinak is énekkel köszöntük meg a segítséget, a szervezést.
Délután indultunk útnak hazafelé Prágából, fáradtan, de tele élménnyel. Kipróbáltuk magunkat nemzetközi vizeken, és nem vallottunk szégyent. Talán még megismételjük!
Balkó Gabriella, ATEMPO.sk
Fotó: a kórus archívuma
