Nem is olyan könnyű bejutni a csallóközaranyosi kultúrházba! Zárt ajtók mögött készül a nagy bemutatkozásra az ottani Excluded rockzenekar. A nevük jelentése: kirekesztve, mégis reménykedem, beengednek végre ezen a délutáni órán. Némi toporgás a hidegben, majd érkezik Vörös Zoltán Bence gitáros, a zenekar alapítója – pár hónappal a 18. évén még innen –, és kinyitja az ajtót.
„Tavaly májusban éppen egy Linkin Park koncertet néztem a neten, amikor eltűnődtem: de jó lenne egy zenekar!” – meséli, amíg a kisterembe érünk. – „Ráírtam Paulik Kevin Dávid barátomra, aki akkor még nem érezte magát egy hű, de jó basszusgitárosnak, később jött meg az önbizalma, és azt mondta, részéről benne van.
Annyira bezsongtunk az ötlettől, hogy még aznap feltettem egy hirdetést, énekest és dobost keresünk”
– avat be a dalszerzéssel, dalszövegírással is foglalkozó középiskolás, aki hatéves kora óta gitározik, amit teljesen magától tanult meg és fejlesztett az esztendők során, majd a villanydobok mögött ülő társára mutat. – „Áron jelentkezett először” – biztatja szólásra tekintetével zenésztársát.
„A srácok kérték, hogy doboljak fel valamit és küldjem el. Először arra gondoltam, hogy a Guns N’ Roses Paradise City-je legyen az, de volt már egy meglévő videóm a Twisted Sister We’re Not Gonna Take It című dalával. A fiúk meghallgatták és felvettek” – ragyog a keszegfalvai dobos, aki Komáromban, a zeneiskolában Takács Bálintnál tanul dobolni. A dobverők végig a kezében maradnak.
Szereti ezeket a számokat, teszi hozzá az elsős komáromi iparista diák amikor vesszük a kabátjainkat, és a ház elé megyünk. Hétágra süt a Nap, és bár továbbra is jéghideg van, a szemben lévő Kakal tó partján, ahol híres horgászversenyeket szerveznek a helyiek, nagyszerű fotók ígérkeznek.
Amúgy leginkább a rock áll közel hozzá, folytatja Áron, az Excluded dobosa. Van már rocker a családban: unokatestvére Textor Bence, az Entrópia zenekar dalszerző frontembere. „Minden zenében a dobot hallom meg először. Az a szám tetszik, aminek tetszenek a dobtémái” – állunk meg a tóparton.
„Két éve karácsonyra kaptam ezt a basszusgitárt” – mutatja hangszerét az Izsán élő, a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Magángimnáziumban tanuló Kevin, Bence osztálytársa. – „Bencééknél mindig elindítottunk egy számot a neten, ő mondta az akkordokat, én pedig játszottam. Később már egyedül gyakoroltam. Fejlődtem, és most itt vagyok” – zárja rövidre. Bence elárulja, a szobája hangszigetelt, amikor hajnalig gitározik, a szomszédban szúnyogzümmögésnek lehet hallani. Zenész család az övé. Édesapja, Vörös Zoltán régi zenész a szakmában, a hajdani Forte zenekar tagja, remek billentyűs; nem egyszer vitte a fiát muzsikálni lagziba, bálba.
A lány közben egy fa alatt áll, és figyel bennünket. Most mellé lépek. „Kiskorom óta énekelek. A zeneiskolában már kijártam az alapciklust, most következik az újabb négy év” – mosolyog a bátorkeszi Keszegh Vivien. Tavaly nyáron hallottam énekelni először. Tóth Máté kísérte zongorán, Az év hangja tehetségkutató színpadán, Alistálon. Később a komáromi Underdown zenekarban énekelt, amikor kilépett, hiányozni kezdett neki a zene. A legjobbkor írt rá Bence. Szinte repült a lány Csallóközaranyosra, ahol Švarba Lara és Nagy Enikő után lett a zenekar énekesnője. Most a gitáros fiúval írják az Excluded dalait.
Ismét a próbateremben folytatjuk. Első dalukat játsszák nagy beleéléssel.
„Lebegek. Unom már a szerepem. Szívem fekete. Beveszek még kettőt, és nevetek. Az ágyamba meg beesek”. Szól a dal. Fülbemászó és ígéretes. Jegyzem fel a füzetembe.
„A barátnőm és Áron barátnője már voltak itt, és biztattak bennünket. Az emberek is hallhatják a zenénket, amikor a kultúrház előtt sétálnak” – jegyzi meg Bence. Azután az állomás felé sétálunk. Az erős szélben csak lépésben haladunk. Összehúzzuk magunkon a kabátot. Komáromba utaznak a fiatalok. A Borozóba, a környékbeli amatőr zenekarok kultikus helyére készülnek, ahol minden feltörekvő zenész megtalálható, és az őket érintő valamennyi friss hír, információ beszerezhető.
Menet közben beszélgetünk. A Lebegek című dalt tavaszra tervezik megjelentetni kislemezen és lyrics videón. Tavasszal Izsán, június 24-én a csallóközaranyosi falunapon lesz koncertjük, és nemrég kaptak egy infót, hogy a Dunaszerdahelyi Nyár című rendezvénysorozatra is várják őket. Közben pedig új számok készülnek.
Már látni a Pozsony felől érkező vonatot, amikor Vörös Zoltán Bence felém fordul.
„Igyekszem maradandót alkotni. Ezért is írok dalokat”. A próbateremben látottak után, minden szavát elhiszem.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: a szerző
