Ma a teltházas koncerteké volt a főszerep, már ha a szabadtéri koncerteken lehet teltházról beszélni. De tényleg, amerre a szem ellátott, mindenütt bulizó emberek.
A Csík zenekar kezdte, és ahogy körbejártam a nézőteret, láttam, hogy minden generációt megszólítottak. Remek akusztikus koncert volt, fantasztikus hangszeres tudásnak vannak birtokában a zenészek és ki is használják. Szuper szólók és dalok. Még jobban felpörgött mindenki, amikor Lovasi András a színpadra lépett. Együtt énekeltek Csík Janóval. Aztán Lovasi a bandának adta át a színpadot, de a ráadásra visszajött, és egy frenetikusat toltak a "Csillag vagy fecske" című slágerre. A tömeg hullámzott, énekelt és boldog volt. Én is.
Utána a Kowalsky meg a Vega következett, és ha lehet, még inkább beindítottak mindenkit. Ha röviden próbálnám meg összefoglalni a stílusukat, akkor a "gengszter-rock" kifejezést használnám. Nagyon eredetiek és inspirálóak voltak az énekes felvezetői az egyes számokhoz. Mintha csak ebből érettségizett volna a fickó. Volt közös éneklés és visszataps.
Mindenki érezte azt a bizonyos bizsergést, amiről senki sem beszél, de mégis létezik. Olyan mint a szerelem ereje. Mindenki tudja és tombol tőle. Na ilyenek voltak a szombati koncertek. De már alig várom a holnapi napot…
Bódis Attila, aTEMPO.sk
