A nagymegyeri Hencz Krisztina, akit talán többen a Gombaszögi Nyári Tábor szervezőcsapatából ismerhetnek első alkalommal tett közzé saját dalt, melynek születése is Gombaszöghöz kötődik.
„Egy éve ez idő tájt volt pár történés az életemben, melyeket meg kellett emészteni, és néhány hétre elvonultam legkedvesebb helyemre, Gombaszögre feltöltődni. Múlt június elejét is ott töltöttem, s akkor tudatosult, hogy Trianon centenáriuma lesz.
Gondolatok, érzések öntöttek el, és csillapíthatatlan vágy támadt bennem, hogy valamiképp kifejezzem, mit jelent számomra a magyarságom, felvidék és Gombaszög szeretete.
Tiszta éjszakákon a völgy tetejében hintáztam a csillagok alatt, s egyik ilyen este jöttek az első és legszebb sorok. Előbb egy hosszabb vers született, aztán pár hét múlva a dallamát is kezdtem hallani a fejemben. Hónapok alatt érlelődött ebbe a formába, e dallá, azaz dalokká.” - árulta el Krisztina.
„Úgy írtam meg, hogy legyen egy univerzális változat, melyet minden magyar egységesen magáénak tartva énekelhet, de pár szó kicserélésével minden Trianon által elszakított magyar területre egyedien is ráilleszthető dalverziók is létrejöttek. Az eredeti, a gombaszögi változat kicsit más is mint a többi, hisz oda íródott. Ezzel külön terveim is vannak, s remélem lesz rá lehetőség, hogy ez is valóra váljon. A most közzétett univerzális verzió, egységesen szól minden magyar szívéhez.
A fő cél tehát nem az volt, hogy én debütáljak mint énekes - a magyarságomból fakadó szeretet érzését, s a megmaradásunk fontosságának gondolatát szerettem volna minél több magyarral megosztani, ahogy bennem él.”
A dal előadásához hónapokig próbált megnyeri általa nagyra tartott énekeseket. „Utólag belegondolva nem csoda, hogy nem láttak sok fantáziát egy ismeretlen amatőr dalában. Volt amikor elkeseredtem, azt éreztem ehhez én kevés vagyok és nem lesz belőle semmi. De erősebb volt a vágyam, hogy megoszthassam másokkal, ami bennem született. Így jött hogy én énekeltem végül fel az egész dalt. Hálás vagyok Gasparík Fecónak is, hogy volt ideje rám, és elvállalta a dal hangszerelését.
Csodálatos érzés, hogy végül sikerült utat törnöm ennek - egy álmom vált valóra.
És még szebbé teszi a sok megkeresés és üzenet amit kapok, melyekből érzem, hogy az eredeti célt a magyar szíveket is sikerült elérni általa.”
A dal a Nemzetem fényei, béke hangjai címet kapta, az eredeti változat Felvidék fényei címből kiindulva. „A hazai változat egy gombaszögi projekthez kapcsolódna Felvidéki Fények Fája elnevezéssel, mely szintén magyarságunk megmaradását szeretné szimbolizálni és éltetni.”
Jöjjön tehát az újdonság, egy szöveges videóval kiegészítve.
Krisztina elmondta, hogy a zene nagyon is az élete részét képezi. „E téren nagyon változatos az ízlésem - talán a káromkodós rappen és durván hörgős metálon kívül mindent szívesen hallgatok, a hangulat adja. Tanultam zongorázni és énekelni is, de eddig csak magamnak vagy családi, baráti körben szoktam.”
Nem ez az első szerzeménye az énekesnőnek. „Egy komoly dalt már írtam a szüleim 50. születésnapjára évekkel ezelőtt. Azt száz ember előtt énekeltem és szintén nagy sikere volt, de nem gondoltam, hogy rendelkeznék olyan hangi kvalitással, mely alkalmassá tenne közzétehetően színvonalas dal feléneklésére. Ezen kívül gyerekdalokat írok, melyeket szintén szeretnék idén megjelentetni, gyerekverses kötetemmel együtt (de az egy másik projekt).”
Mint ahogy azt már említette Krisztina eredetileg nem ő tervezte a dalt felénekelni.
„Mindmáig egy koprodukció összehozása az idealizált vágyálmom, s jó lenne egy ilyen forgatott klip is. A legszebb elképzelésem az volt, ha a Trianon előtti Magyarország minden területéről meg tudnék nyerni legalább egy zenészt vagy énekest az együttműködéshez, akkor egy olyan dalt és klipet forgathatnánk, amely szép és méltó szimbólum lenne Trianon 100. évfordulójára, az összetartozás évére, és ez még akár augusztus 20-ra is illene.”
Sok sikert kívánunk a tervekhez mi is.
Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
