Hírek

Ők lépnek fel a Paloznaki Jazzpiknik új időpontján – itt a részletes program

Ők lépnek fel a Paloznaki Jazzpiknik új időpontján – itt a részletes program

Összeállt a Paloznaki Jazzpiknik idei programja: augusztus 20. és 22. között a nemzetközi sztárok mellett több mint 40 magyar fellépő várja a közönséget.

Az idei eseményt a járványhelyzet miatt az eredetileg tervezettnél később, és a legnagyobb körültekintés mellett rendezik meg, nagy hangsúlyt fektetve a látogatók biztonságára - hangsúlyozta Valde Orsolya fesztiváligazgató a programot beharangozó sajtótájékoztatón. Hozzátette: rendszeresen fertőtleníteni fogják a légteret, a belső tereket, a piknikbuszokat, a mellékhelyiségeket és a backstage-et is.

Mint mondta, a program összeállításakor próbálták megtartani a korábbi fellépőket, de szinte mindegyikük lemondta a részvételt, ezért azokat az előadókat keresték meg, akik korábban a piknik vendégei voltak, így állt össze a nemzetközi és magyar fellépők listája.

Kiemelte, hogy az augusztus 20-ai nyitónap egyik sztárfellépője a De Phazz német jazzegyüttes, amely a soul, a latin zene, a trip hop és a drum and bass elemeit ötvözi a nagyszínpadon. Másnap a Jamie Winchester & Hrutka Róbert Band zenél, az est fénypontja pedig Candy Dulfer holland szaxofonista koncertje lesz. Szombaton, a zárónapon többek között Mario Biondi és a Kraak & Smaak Live Band szórakoztatja a közönséget - sorolta a nemzetközi előadókat a fesztiváligazgató, kiemelve, hogy a piknik történetében idén lesz a legtöbb fellépő.

Augusztus 20-án ünneplik a Magyar Jazz Napját - hangsúlyozta Zsoldos Béla, a Magyar Jazz Szövetség alelnöke. Ez alkalomból, az idén 30 éves jubileumát ünneplő Magyar Jazz Szövetség közreműködésével a Finucci Bros Quartet egy élő jazz-lengendával, Randy Brecker hatszoros Grammy-díjas trombitással lép színpadra a piknik nyitónapján.

Bágyi Balázs, a Magyar Jazz Szövetség elnöke hozzátette, hogy a jubileum alkalmából több rendezvényt is tartanak. "A Paloznaki Jazzpiknik jó lehetőség számunkra, hogy a magyar jazz élvonalából összeállított műsor szélesebb rétegek számára elérhetővé váljon" - hangsúlyozta.

Sánta Dániel szervező kiemelte, hogy több mint 40 magyar fellépő várja a közönséget az idei pikniken. A nagyszínpadon lép fel a Mörk, amellyel inkább a fiatal korosztályt szeretnék elérni. A Hangfoglaló Programmal való együttműködésnek köszönhetően ad koncertet két kezdő zenekar, a The Anahit és a Nagy Emma Quintet. Gátos Iván új zenekarával, a Stinky Bugs-al lép színpadra, a csapatban közreműködik Törőcsik Franciska színésznő is.

 

RÉSZLETES PROGRAM

Augusztus 20., Csütörtök

Magyar Jazz Napja

Nagyszínpad

17:00 Bágyi Balázs New Quartet & Pocsai Kriszta
19:00 Finucci Bros Feat. Randy Brecker
21:30 De Phazz
23:00 Dan Von Schulz & Andrew J

Fábián Juli Színpad

17:30 Budapest Ragtime Band
19:30 Gáspár Károly Trio
21:30 Elek István Quater Feat. Gyárfás István
23:45 Kollmann Gábor Quintet

Jazz Stage

19:00 Hász Eszter – Rodek Balázs Duo
21:00 Hajdú Klára – Szakonyi Milán Duo

Taittinger Jazz És Pezsgőbár

18:00 Fehér Fábió Trio
20:00 Bolyki Tamás Quartet
22:00 Horváth Albert Quartet

 

Augusztus 21., Péntek

Nagyszínpad

18:15 Mörk
20:00 Jamie Winchester & Hrutka Róbert
22:30 Candy Dulfer

Fábián Juli Színpad

17:30 Smooth Jazz Brothers
19:30 Perpetuum
21:30 Subtones
23:45 Stinky Bugs

Jazz Stage

18:15 Flóra&Bálint Acoustic
20:30 Flamisch Péter
23:00 Lee Olivér

Taittinger Jazz És Pezsgőbár

18:45 The Anahit /Hangfoglaló Program/
20:30 Gyémánt Bálint Trio
22:45 Myra Monoka

 

Augusztus 22., Szombat

Nagyszínpad

18:15 Zséda
20:30 Mario Biondi
23:00 Kraak&Smaak

Fábián Juli Színpad

19:30 Belau
21:30 Sárik Péter Trio X Bartók
23:30 Barabás Lőrinc Quartet

Jazz Stage

18:00 Szervezés Alatt
20:30 Pálmai Panna & Kardos Dániel Duo
23:00 Lilienn & Kónyai Tibor Duo

Taittinger Jazz És Pezsgőbár

17:00 Nagy Emma Quintet /Hangfoglaló Program/
19:00 Patché
20:45 Speiz Bois
22:15 Pátkai Rozina Trio

 

Mint minden évben, a Paloznaki Jazzpiknik most is segíti bevétele egy részével a rászorulókat, idén az Együtt az Autistákért Alapítvány munkáját támogatják.

Az alapítvány idei célja az első magyarországi Autista Mintaház létrehozása, amely fejlesztő és módszertani központként működik majd, hogy hosszútávú megoldást nyújtson az autizmussal élők számára - hangsúlyozta Szijjártó-Nagy Szilvia, az alapítvány elnöke.

Emlékeztetett arra, hogy az Én is kék vagyok elnevezésű kampánnyal az autizmus világnapjára hívták fel a figyelmet, anyák napja alkalmából pedig a MOL támogatásával tíz, autista gyermeket nevelő, egyedülálló anyukát tudtak támogatni.

További fontos célkitűzésük az érzékenyítés és az edukáció. Az alapítvány munkatársai azért dolgoznak, hogy minél széles körben megértessék és megértsék, milyen nehézségekkel kell az autizmussal élőknek megküzdeniük, a megértés pedig már magával hozhatja az elfogadást - hangsúlyozta.

A Paloznaki Jazzpiknik látogatói egy kék szívvel fotózhatják le magukat, és ha ezt a képet az #együttazautistákért hashtaggel feltöltik közösségi oldalukra, akkor a MOL fejenként ezer forinttal támogatja az alapítvány munkáját - tette hozzá Szijjártó-Nagy Szilvia.

EZ, ATEMPO.sk / MTI


Elhunyt Csurka László színművész

Elhunyt Csurka László színművész

Nyolcvannégy éves korában kedden elhunyt Csurka László Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

A színművész halálhírét fia, Csurka Gergely közölte szerdán Facebook-oldalán.

Csurka Lászlót a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, hamvasztás utáni búcsúztatója ősszel a Nemzeti Színházban lesz - tudatta a színház a honlapján.

Csurka László 1936. január 21-én született Budapesten. Édesapja Csurka Péter (1894-1964) író, édesanyja Bodnár Erzsébet, bátyja az író-politikus Csurka István (1934-2012) - olvasható a művészről a Nemzeti Színház honlapján.

Mint írják,

Csurka Lászlót 1955-ben politikai okokból eltávolították a Színházművészeti Főiskoláról. Ezután 1955 és 1958 között a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze volt, majd egy évadot a fővárosi Déryné Színháznál töltött. 1959-től 2000-ig a Nemzeti, 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház, majd 2018-tól ismét a Nemzeti Színház tagja volt.

Rendezései között volt Csurka István Majális (1988) és Dancs István Sze-ku-kák (1990) című műve. Színpadi szerepei mellett számos filmben és tévéjátékban játszott, rendkívül népszerű szinkronszínész, Bud Spencer magyar hangja is volt. Rádiós szerepei közül ismertségben kiemelkedik a Szabó család Lacijának megformálása, a szerepet a karaktert korábban megformáló Garics János 1984-es halálát követően a sorozat 2007-es befejezéséig játszotta.

A Nemzeti Színházban legutóbb a Tizenhárom almafa (2020), a Médeia (2019), az Egy ember az örökkévalóságnak (2019), Az ember tragédiája (2018) és az Egri csillagok (2018) című előadásban játszott. Az új évadban két szerep várt rá: A kassai polgárokban játszotta volna Albertus, egy író szerepét, majd Lőrinc barátot a Rómeó és Júliában.

Csurka László 1988-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2013-ban Érdemes Művész díjban részesült. 2019-ben kiváló művész lett.

ATEMPO.sk / MTI
Fotó: Nemzeti Színház

Az eastwicki boszorkányok - Online előadásokkal jelentkezik a Játékszín

Az eastwicki boszorkányok - Online előadásokkal jelentkezik a Játékszín

A Játékszín június 3-tól szerdánként online előadásokat tesz közzé közösségi oldalain. Találkozhat a közönség a színház 2012-es újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.

Az online elérhető kínálatban drámák, filmadaptációk és klasszikus vígjátékok egyaránt szerepelnek, a főbb szerepekben többek közt Bánsági Ildikó, Gálvölgyi János, Gáspár Sándor, Lévay Viktória és Pokorny Lia is látható majd.

Ezúttal Az eastwicki boszorkányok filmadaptációját tekinthetjük meg. A helyszín: unalmas amerikai tengerparti kisváros. A főhősök: három viruló, több gyermekes, elvált asszony. Anyagi gondjaik nincsenek, sokat nevetnek, jókat esznek – ó, csak egy férfi jönne már! Rajta, hát, női praktikák, rajta, hát, boszorkánytudomány! S a férfi jön – de hát ki ez a férfi? A három asszony még virulóbb – a városka gyanakszik… Mi folyik a titokzatos férfi házában? S miért történnek megmagyarázhatatlan dolgok városszerte? Tényleg! Ki ez a férfi?

Az eastwicki boszorkányok Pokorny Liával, Parti Nórával, Lévay Viktóriával és Gáspár Sándorral. A további szerepekben: Szőlőskei Timea és Szegezdi Róbert. Rendező: Bagó Bagó

A produkciók június 17-én szerdán 18.00 órától vasárnap éjfélig lesz hozzáférhetők a színház Facebook oldalán és YouTube csatornáján.

Hamarosan a mozivásznon sikert aratott Mennyei hang! színpadi változata is terítékre kerül.

Bank Tamás, a Játékszín igazgatója mindeközben több tervezetet készít kollégáival az újraindulásra. Júliusi és augusztusi műsortervet is kidolgoznak, színháztermi és szabadtéri előadásokban egyaránt gondolkodnak, minden eshetőségre számítva.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Játékszín

Megalakult a Széchenyi István Történelmi Vándorszínház

Megalakult a Széchenyi István Történelmi Vándorszínház

Megalakult a Széchenyi István Történelmi Vándorszínház, amelynek célja a keresztény értékrend és a történelmi tárgyilagosság közvetítése, valamint a magyar nyelv ápolása lesz - közölte az alapító Gróf Széchenyi Család Alapítvány.

A Vándorszínház vezetésére a Széchenyi család Fazekas István Jókai-díjas drámaírót, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusát kérte fel.

Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Széchenyi család régóta fontolgatja egy olyan színtársulat létrehozását, amelyik akár a Kárpát-medence legkisebb magyar lélekszámú településeire, illetve a színpaddal rendelkező középiskolákba is elviheti azokat a kamaradarabokat, amelyek Jézus Krisztus követésének példázatait, vagy a magyar történelem sorsfordító pillanatait tárják a nézők elé.

 

Széchenyi István Történelmi Vándorszínház

 

A Vándorszínház keretében a hangjáték műfaját is szeretnék megújítani.

Fazekas István arról tájékoztatott, hogy

a Vándorszínház az Árva Bethlen Kata, a Tony, a Pilátus éjszakája, a Zrínyi Ilona és A pillanat érkezése című színdarabot tervezi műsorra tűzni, valamint Esztergályos Cecília Meddig vagyok? című önálló szerzői estjét. Az előadásokat meghívásos alapon utaztatják majd.

A Széchenyi István Történelmi Vándorszínház nyitott társulás, fenntartó partnerként - az alapítvány jóváhagyásával - bárki csatlakozhat hozzá.

ATEMPO.sk / MTI
Fotó: szinhaz.org

A járvány után is kérdéses maradhat a rendezvényipar pénzügyi biztonsága

A járvány után is kérdéses maradhat a rendezvényipar pénzügyi biztonsága

A koronavírus-járvány talán a rendezvényiparban okozta a legnagyobb károkat. A legrosszabb helyzetben a rendezvényszervező ügynökségek munkatársai vannak: szinte nem volt olyan, akinek ne csökkent volna a jövedelme – állapítja meg a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatása. A felmérés több mint 400, a piacon dolgozó, illetve a szakmát tanuló válaszadó véleményét tükrözi a szektor jövőjéről és a világjárvány hatásairól. A rendezvényiparban dolgozók szerint nem tartható az a gyakorlat, hogy a rendezvényszervező cégek előfinanszírozzák a nagyvállalatok eseményeit.

Magyarországon még tartanak a rendezvényekre vonatkozó korlátozások: augusztus 15-ig kizárólag szabadtéri rendezvény tartható, szabadtéri rendezvényen azonban nem lehet koncertet tartani, ültetett közönség esetén pedig három üres széket kell kihagyni minden vendég között. Ezen túlmenően sem látszik, hogy a járványhelyzet elmúltával mennyiben változnak a rendezvényekkel kapcsolatos szabályozások és szokások. Mindez a rendezvényszervezés területén jövőt tervező utánpótlásban is kérdéseket vethetnek fel.

A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső, az egyetem Turizmus és Marketing Intézetének docense által vezetett Marketing Műhelye

több mint 400 fő kérdőíves megkérdezésével vizsgálta, hogy milyen mértékben érintette a szakmában jelenleg dolgozókat a koronavírus-járvány, valamint felmérte a rendezvényiparban dolgozók, a területen munkát keresők és a szektor iránt érdeklődők véleményét a szakma jövőjéről a járvány után.

 

Megszűnt munkahelyek, csökkentett bérek

„Még nem lehet tudni, hogy a rendezvényiparban hányan veszítették el tartósan a munkahelyüket, de nincs olyan cég, aki jelenleg változatlan feltételekkel tudja foglalkoztatni alkalmazottait – mondta el Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere, a Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége ügynökségi tagozatának vezetője és a Metropolitan Egyetem Kreatív Event Menedzsment szakának óraadó tanára. – Az iparágban mindenhol csökkentek a fizetések, és sok munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldött vagy sajnos elbocsátott kollégákat. A rendezvényszervezők elsősorban a tapasztalt munkavállalókat próbálják megtartani, hiszen igen nehéz lenne utánpótlást találniuk, amikor visszaáll a rend. A munkahelyek megtartása most azon múlik, hogy szeptembertől valóban újra dolgozhatunk-e.”

A METU kutatásának eredményei szerint minél idősebb korosztályba tartozik valaki, annál biztosabb a munkahelye és a státusza a rendezvényiparban. Az elbocsátások legnagyobb arányban a Z generációt érintették: a korosztályba tartozó válaszadók 30 százalékát bocsátották el vagy szüneteltetik státuszukat a járványügyi helyzet alatt, 33 százalékuk pedig egyáltalán nem kapott új feladatot ebben az időszakban. Az Y generációban az elbocsátások aránya 15 százalék, az X generációsok körében pedig már csak 5 százalék. Az összes válaszadó többsége (56%) kapott valamilyen feladatot ebben az időszakban, a három korosztályban együtt a megkérdezettek 14 százalékát bocsátották el vagy szüneteltetik státuszát.

Az ügynökségi alkalmazottak helyzete változott a legkedvezőtlenebben: közel felük (46%) csökkentett bérrel, de változatlan óraszámban dolgozik, 54 százalékuknak pedig a munkaideje is csökkent. A szabadúszó válaszadók fele szintén csökkentett óraszámban végzi tevékenységét. A saját vállalkozást vezetők 44 százaléka nyilatkozta, hogy a feladatok mennyisége nem változott, szintén 44 százalékuknak azonban teljesen leállt a vállalkozása. A multinacionális vállalatoknál dolgozók 40 százalékának nem változott sem a fizetése, sem a munkaideje, 30 százalékukat csökkentett óraszámban foglalkoztatják, a maradék 30 százalék pedig csökkentett bérrel, de azonos óraszámban dolgozik.

 

Online rendezvények

A legtöbb rendezvényszervező cég online felületre terelte tevékenységét a járvány alatt: elindultak a hibrid események, ahol az előadók online jelentkeznek be, és interaktív felületen kezelik a közönség kérdéseit és kommentjeit. „Egy rendezvényszervező cég online is képes márkaélményt nyújtani, de a szakma elsősorban azokon az eseményeken dolgozott tovább, melyeket a remények szerint a járványveszély elmúltával meg tudnak valósítani. Sokan ingyenes online konferenciát és kurzust indítottak – ők arra számítanak, hogy az így megszerzett ismertség később valódi bevételt jelenthet” – mondta el Duca Andrea.

A METU kutatása alapján a szakma többsége (67,5%) gondolja, hogy az online rendezvényeknek a járvány után is lesz létjogosultsága, a válaszadók harmada (32%) – elsősorban az X és az Y generáció – szerint azonban ez csak átmeneti fellendülés, és az online rendezvények nem maradnak hosszú távon velünk. A válaszadók fele gondolja úgy, hogy az online rendezvények a későbbiekben önálló szakágat képviselnek, a megkérdezettek fele szerint pedig nem önállósodik a terület.

 

Kérdőjelek a piacon

„A rendezvényszervező cégek számára az a legaggasztóbb, hogy a rendszerből most kiesők könnyen pályaelhagyókká válhatnak. Nehezen lesz visszacsábítható, aki most csak nagyvállalatnál, egy másik területen talál munkát. Egy rendezvény önálló megszervezéséhez egy projektmenedzsernek legalább három év intenzív szakmai gyakorlatra van szükség, ennyi idő alatt tudunk egy új generációt integrálni a rendszereinkbe” – mondta el Duca Andrea.

A márciusban egyik napról a másikra törölt rendezvények számos jogi és szakmai kérdést is felvetettek. „A rendezvényes szerződések több ponton sérülékenyeknek bizonyultak, a biztosítók nem fizettek a cégeknek, ezért ebben az időszakban sok múlt az ügyfelek személyes jóindulatán – tette hozzá Duca Andrea. –

A szakma nagy problémája, hogy a rendezvényeket jellemzően utólag fizetik ki a nagyvállalatok, miközben a munka 75-80 százalékát a rendezvényszervező cégek már az esemény előtt elvégzik. Így tulajdonképpen előfinanszírozzák a nagyobb eseményeket,

ami eddig csak drága faktoring konstrukciókkal vagy forgóeszközhitelekkel volt megoldható. A járvány után az ügynökségeknek és szolgáltatóknak nem lesz forrása az előfinanszírozásra, a megoldás ezért nagyvállalati oldalról kell érkezzen.”

 

Ekkora a magyarországi rendezvényipar

A rendezvényipar multidiszciplináris terület, résztvevői néha párhuzamosan egyéb területeken is dolgoznak: kommunikációs szakemberek, technikai és IT-szakértők, gasztronómiával foglalkozók és művészek is résztvevői egy-egy komplex rendezvénynek. A Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének 130 tagja 2019-ben több mint 250 milliárd Ft összforgalmat bonyolított le, a becslések szerint a teljes hazai rendezvényipar – a fesztiválokkal együtt – pedig összesen 1000 milliárd Ft forgalmat tett ki.

 

Visszatérés a járvány után

A megkérdezett pályakezdő rendezvényszervezők szerint növeli majd a keresletet a rendezvények iránt az, hogy az emberek kicsit megtapasztalták, milyen események nélkül élni:

63 százalékuk szerint a jövőben még szívesebben mennek majd az emberek 500 főnél nagyobb rendezvényekre. „A személyes márkaélmény kulcsfontosságú a vállalatok számára, a rendezvények pedig a kommunikációs stratégia fontos elemei. Arra számítunk, hogy a rendezvények jelentősége a járvány után sem csökken majd” – tette hozzá Duca Andrea.

A METU kérdőívének válaszadói szerint

a korlátozás feloldása után is fontosak maradnak bizonyos biztonsági intézkedések a rendezvényeken. A válaszadók négyötöde fontosnak tartaná, ha megmaradnának a kézfertőtlenítő pontok, és a rendszeres fertőtlenítő takarítás is. Fontos szempontnak bizonyult az ülő rendezvények esetén a széktávolságok növelése (46%) és a szabad levegő (64%). A válaszadók szerint szintén hosszabb ideig velünk maradhat biztonsági intézkedésként a személyzet számára kötelező szájmaszk és kesztyű: csupán 7,5 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek feleslegesek.

Duca Andrea hozzátette: a Magyar Rendezvényszervezők és –szolgáltatók Szövetsége átfogó iparági ajánlást adott ki Kiállítások, konferenciák, üzleti rendezvények újraindítására vonatkozó szakmai ajánlás a COVID-19 járvány utáni biztonságos rendezvényekért címmel, amely a járvány utáni biztonsági protokoll alapja lehet. „A rendezvényszervezés békésebb időkben is magas fokú rugalmasságot és kreativitást igényel. Az iparág meg fogja találni a módját annak, hogy biztonságosan tudjon újra élményt nyújtani a vendégeknek.”

ATEMPO.sk

A határon túli magyar színházak helyzete a Jó kérdés különkiadásában

A határon túli magyar színházak helyzete a Jó kérdés különkiadásában

A Jó kérdés beszélgetéssorozat nyári online különkiadásának következő, szezonzáró alkalmával határon túli magyar színházak vezetői osztják meg tapasztalataikat arról, hogyan érintette őket a koronavírus-járvány okozta leállás, hogyan, milyen szabályok betartásával indul újra a munka, és milyen terveik vannak a következő évadra.

A Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozatának harmadik évadában is olyan szakmai kérdésekkel foglalkozott, amelyek a színház iránt érdeklődő szélesebb közvélemény érdeklődésére is számot tartottak. A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetésével a sorozat az online térbe költözött, és három Korlátok közt című különkiadásban az aktuális korlátozásokat, a jelen és a jövő lehetőségeit járta körbe. Az első két alkalommal magyarországi kő- és szabadtéri színházak vezetőit kérdezték, a záró beszélgetésen a határon túlra tekintenek.

Vendégük lesz Czajlik József, a Kassai Thália Színház igazgatója, Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója és Körmöci Petronella, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának igazgatója, akiktől azt igyekezenk megtudni, hogyan érintette a határon túli magyar színházakat a koronavírus-járvány. Hogyan indul(t) újra a színházi élet Szlovákiában, Romániában és Szerbiában, és hogyan tervezik a következő évadot? Milyen központi szabályozások érvényesek náluk jelenleg? Figyelték/figyelik-e más országok tapasztalatait, és van-e országos egyeztetés a legjobb gyakorlatok megosztásáról?

A beszélgetést, amely a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján és a Jó kérdés Facebook-oldalán június 18-án 17.00 órától tekinthető meg, Seres Gerda újságíró, a Kultúra.hu munkatársa vezeti.

ATEMPO.sk

Határon túli produkciók az Esztergomi Várszínház új évadán

Határon túli produkciók az Esztergomi Várszínház új évadán

A nemzeti összetartozás évadjaként hirdette meg az Esztergomi Várszínház idei szabadtéri programját, melyben kárpátaljai, pozsonyi, révkomáromi és temesvári darabok is szerepelnek.

Horányi László tájékozatója szerint a 32. évadot július 4-én a Római karnevál című színdarabbal indítják, mely a marosvásárhelyi, a soproni, a zentai színház és az Esztergomi Várszínház közös produkciójaként jött létre.

A hagyományos színművek között látható lesz Darvasi László Karády zárkája című darabja a Gyulai Várszínház, Carlo Goldoni A fogadósnő című műve a Zentai Magyar Kamaraszínház, Kokan Mladenovic a Hattyúk tava újratöltve című alkotása a Temesvári Állami Csiky Gergely Színház előadásában.

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámaszínház társulata adja elő Lezsák Sándor Nagypapa a bőröndben című népszínművét, az esztergomi és a zentai teátrum közös produkciójaként játsszák Tóth-Máté Miklós A nagyrahivatott című darabját

A várszínház a helyi amatőr és diákszínjátszóknak lehetőséget ad produkcióik bemutatására. Ebbe a sorozatba tartozik idén a Kamara Színház Hobbi-sarok című előadása, a Carmen egyesület Filmzenék tánclépésben című kétrészes produkciója és helyi együttesként a Sic Transit Folk Műhely Trianon századik évfordulójára emlékező műsor.

A zenés előadások minden évben jelentős szerepet kapnak a programban, idén Dunai Éva operaénekes lép fel, valamint Vastag Tamás ad elő Sinatra-dalokat.

Augusztusban az Ady és Tisza István képzeletbeli párbeszédéről szóló, Szále László-művet, a Fekete zongora című felolvasószínházi darabot tekinthetik meg az érdeklődők.

Ezen túl Martin Huba A Glembay-ház című drámája a Komáromi Jókai Színház előadásában és Monoblock Helló, náci! című darabja a Pozsonyi Színművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában színesíti a kínálatot.

Augusztus 17-én és 18-án a bazilika előtt felépített szabadtéri színpadon adják elő az István, a király rockoperát Novák Péter rendezésében.

A Várszínház programsorozatához kapcsolódva augusztus 3. és 7. között rendezik meg a XIX. Esztergomi Bábos Tábort, amelyben Mirkó királyfi, a Brémai muzsikusok, a Többsincs királyfi és a Tücsöklakodalom című előadások szórakoztatják a gyerekeket.

A színház megnyitása után havonta két alkalommal, szerdánként szabadtéri kertmozivá alakítják a Vármúzeum kertjét, ahol olyan népszerű zenés darabokat játszanak, mint a Hair, a Grease, a Csillag születik vagy a Bohém rapszódia.

Az Esztergomi Várszínház a jelenlegi járványügyi szabályok szerint 180 ember befogadására alkalmas, ez a szám a korlátozások feloldása után bővíthető.

ATEMPO.sk / MTI
Fotó: Kiss Gibbó Gábor

Sugarloaf az Akusztik színpadán (+VIDEÓ)

Sugarloaf az Akusztik színpadán (+VIDEÓ)

A Sugarloaf zenekarról a hangos pop-rockos hangzás jut eszünkbe, most azonban az A38 színpadán egy másik arcukat mutatják meg az M2 Petőfi TV nézőinek hétfőn este. Az elmúlt 25 év slágereit szedték egy csokorba, kiegészítve a legújabb, Sputnik című albumuk dalaival és kaptak a jól ismert számok egy új hangzást az Akusztik műsorában.

Elmarad a Várlak Fesztivál és az RFeszt is

Elmarad a Várlak Fesztivál és az RFeszt is

A füleki Várlak Fesztivál szervezői is bejelentették, hogy idén a megszokott formában elmarad az augusztus végi esemény. A Várudvarban adott volna koncertet a Rómeó Vérzik, Horváth Tamás, a Punnany Massif és Manuel.

„Nagyon nagy reményeket fűztünk az idei évhez, de végül a városvezetéssel való egyeztetés után azt a szomorú döntést kellett meghoznunk, hogy idén a VárLak Fesztivál könnyűzenei része elmarad. Viszont nem szeretnénk, hogy 2020-ban a város kulturális rendezvények nélkül maradjon, ezért a Családi Pikniket és a Közönségtalálkozót megtartjuk, illetve szeptemberben egy új rendezvénnyel készülünk nektek.”

A szervező csapat a júliusra tervezett RFeszt idei évadát is törölte, melyre Ragyolcon került volna sor.

EZ, ATEMPO.sk

Bagossy Brothers Company

A Bagossy Brothers Company indítja az idei STRAND Fesztivált!

A közönség minden évben fokozott érdeklődéssel várja, hogy milyen programmal indul Zamárdiban a STRAND Fesztivál. 2020. augusztus 18-án egy igazán különleges koncerttel a Bagossy Brothers Company, a nagyszínpadon nyitja meg a későn induló fesztiválszezont.

Egyre népszerűbb a Dankó Rádió nemrég megerősödött népzenei kínálata

Egyre népszerűbb a Dankó Rádió nemrég megerősödött népzenei kínálata

Az év elején jelentkezett a népszerű rádióadó egy kifejezőbb, új szlogennel, azaz Dankó Rádió - A magyar zene rádiója. A szlogen mellé pedig friss műsorstruktúra is társult, amelyben nagyobb hangsúlyt kapott a magyar népművészet, népzene, néptánc sok hallgató nagy örömére.

„Nagyon örülünk, hogy ennyire népszerűek a népművészeti műsoraink, például a Tudta-e? sorozat, vagy a szombat és vasárnap délelőtt 10 órától jelentkező népzenei összeállításunk.

A Dankó Rádiót általában nótarádióként szokták azonosítani, amit szeretnénk árnyalni, hiszen a kínálatunk ennél jóval sokszínűbb, amit az új szlogenünk és többek között a népzenei, néptáncos műsorok is jeleznek"

– mondta Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója.

A műsorok mellett a Dankó Rádió közösségi média felületének is egyre nagyobb a látogatottsága, ahol szintén kiemelkedik a népzenei és néptánc tartalom iránti érdeklődés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Trianon 100 évfordulója alkalmából az Összetartozás100 Folk - Körbetáncoljuk a Kárpát-medencét! mozgalom felhívására készült kisfilmek elérése. Az Összetartozás100 Folk mozgalom szervezői arra kérték a táncosokat, hogy környezetük emblematikus helyszínein készítsenek 1-2 percnyi videófelvételt szólóban vagy párban, bemutatva saját vidékük, vagy egy számukra kedves táj tánchagyományát. A cél az volt, hogy a táncosok ezekkel a kisfilmekkel rendhagyó módon emlékezzenek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. Majdnem 400 film érkezett a felhívásra az egész Kárpát-medencéből, amelyekből egy szerkesztett film is készült június 4-re Sztanó Hédi film- és televíziós rendező szerkesztésében, a zenei montázst hozzá pedig Pál István “Szalonna” népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője állította össze. Ezekből a kisfilmekből láthattak néhányat a Dankó Rádió facebook oldalára látogatók is június 1. és június 4. között, valamint az összefoglaló filmből egy részletet az összetartozás napján.

„Egyszerre volt a premierje június 4-én az összevágott kisfilmnek nálunk és az Összetartozás100 Folk közösségi oldalán. Úgy gondolom, hogy ez volt az egyik legszebb megemlékezés Trianonról.

A Kárpát-medence minden részéről, magyarok és a velünk élő nemzetiségek mutatták be saját kultúrájuknak egy, az identitás megőrzésében fontos szeletét. Csodálatos kezdeményezés, örülök, hogy a részesei lehettünk és az is nagyon jó, hogy a hallgatók is szerették a kisfilmeket: az öt kisfilm a Dankó Rádió közösségi oldalán rekord nézettséget ért el, már 2 millió körüli az elérésük. Talán ekkora sikere nem volt még bejegyzésünknek” – mondta el Vasváry Annamária, a Dankó Rádió népzenei műsorainak szerkesztője.

ATEMPO.sk / MTVA

Elhunyt Strieženec Horváth Rudolf koreográfus, a Csallóközi Táncegyüttes alapítója

Elhunyt Strieženec Horváth Rudolf koreográfus, a Csallóközi Táncegyüttes alapítója

Életének 90. évében elhunyt Strieženec Horváth Rudolf koreográfus, a Csallóközi Táncegyüttes alapítóatyja – adta hírül a Televízió.sk.

Temetésére 2020. június 19-én, pénteken 14.00 órakor kerül sor a pozsonypüspöki temetőben (Mramorová 2, Bratislava 821 06).

Strieženec Horváth Rudolf 1930. szeptember 19-én, Pozsonypüspökin született. Dolgozott munkásként, tanítóként, művelődési intézeti igazgatóként, újságíróként.

1954-1984 között a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely, (előtte Felső-Csallóközi Népi Együttes, Somorja; Dunaág Táncegyüttes, Dunaszerdahely; Felső-Csallóközi Népi Együttes, utána Pozsonypüspöki tánccsoport ) alapítója, koreográfusa.

A Csemadok megalakulása után a csehszlovákiai magyarok kulturális életének újraszervezésében jelentős szerepet játszott a pozsonypüspöki Csemadok-alapszervezet néptánccsoportjának vezetőjeként és koreográfusaként.

Koreográfusként többek között a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Kara néptánccsoportjának és a pozsonyi Szőttes Néptáncegyüttesnek a munkáját segítette.

Előadója volt a Csemadok és a Népművelési Intézet által szervezett rendszeres tánccsoport-vezetői tanfolyamoknak. Tanácsadóként segítette a két intézmény munkáját, Takács Andrással együtt néptánc gyűjtéseket is folytatott. A Nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Karának tánccsoportjával (Cigánytánc) és a Szőttessel (Üveges, lassú és friss) kétszer nyerte el Az év legjobb koreográfiája díjat. Vezetésével a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes meghatározó szerepet töltött be a szlovákiai magyar néptáncmozgalomban, és több néptáncegyüttes (Istiglinc, Dunaág) megalakulását kezdeményezte.

2016. január 24-én átvehette a Csemadok Közművelődési Díját.

ATEMPO.sk / televizio.sk

A rendezvények és vásárok szervezői, árusai tiltakozást szerveznek

A rendezvények és vásárok szervezői, árusai tiltakozást szerveznek - Jakus Zoltán nyilatkozott

A június 10-től érvénybe lépett rendeletek engedélyezik a tömegrendezvényeket 500 főig, majd pedig július 1-től év végéig 1000 emberig.

Ennek hatására a nagy események idén elmaradnának Szlovákiában. Sem kültéri koncertek, fesztiválok, vásárok nem valósulhatnak meg, vagy épp a focimeccsek is megszabott számú közönség előtt zajlanak majd.

Jakus Zoltán, a Bősiek Bősért rendezvény szervezője már májusban lépéseket tett a korlátozások enyhítése érdekében.

„Először mint a Bősiek Bősért PT kezdeményeztük, de nem kaptunk érdemleges választ. Viszont láttuk, hallottuk, hogy az ország több pontján sem értenek egyet a kormány döntésével és ezért a SZČO Jarmočníci a predajcovia tömörüléshez csatlakozva fogalmaztuk meg kéréseinket.”

 

 

Ez első találkozásukon Martin Fecko, a mezőgazdasági minisztérium államtitkárát kérték meg, hogy tolmácsolja felhívásukat a kormány felé.

„Az elsődleges célunk tárgyaló asztalhoz ülni és elérni, hogy egyforma bánásmódban részesüljünk. A szabadtéri rendezvények széles skálája nagyobb szigort élvez, mint például a beltéri rendezvényeké, vagy akár egy üzletközpont működése. És a strandok is korlátozások nélkül működhetnek.” - tette hozzá Zoltán.

Amennyiben nem sikerül elkezdeni a tárgyalásokat, tiltakozásokat indítanak.

„Mindaddig blokkolni fogjuk a D1-es autópályát, amíg nem születik döntés. Elégedettek akkor leszünk, ha megszűnik a emberszámos korlátozás!”

Tehát hasonló lépésekhez folyamodnak, mint korábban a fitnesztermek képviselői – részletek a Facebook-eseményben.

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Lehár Ferenc

A 150 éve született komáromi Lehár Ferenc operettjét is bemutatja a Budapesti Operettszínház

Öt bemutatót tervez a jövő évadban a Budapesti Operettszínház, amely A mosoly évadára készül.

Kiss-B. Atilla főigazgató a színház sajtótájékoztatóján köszönetet mondott nézőiknek, amiért hűségesen kitartottak a színház mellett a pandémiás időszakban, és figyelemmel kísérték az online felületeiken közzétett tartalmakat. Azoknak a nézőknek is köszönetet mondott, akik nem igényelték vissza jegyeik, bérleteik árát. Mint hozzátette, bízik abban, hogy méltán nevezték A mosoly évadának a jövő szezont.

Elmondta: a tervek szerint az évadot a főpróbahéten abbahagyott La Mancha lovagja című produkcióval nyitnák szeptember közepén, majd az éppen bemutatott Tajtékos dalok című produkció előadássorozata folytatódik.

A Raktárszínházban az Anne Frank naplója című produkció és a vele együtt játszott A képfaragó című táncjáték látható majd, és pótolják a kistermekben elmaradt további előadásokat is. A nagyszínpadon elmaradt előadásokat nem minden esetben tudják pótolni, helyettük más produkciókat választhatnak a nézők.

Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét október 23-án mutatják be a nagyszínpadon Bozsik Yvette rendezésében.

A János vitéz című produkciót is színpadra állító művész elmondta: az foglalkoztatja mostanában, hogyan tudja a szépséget megfogalmazni. A darabot a Szentivánéji álom című műhöz hasonlította, mint mondta, egy szép erdélyi tündérkertben képzelték el a teret és a jelmezeket is. Kiemelte: az előadásban komoly szerepe lesz a színház balettegyüttesének. Alkotótársként Krizsán Dániel és ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is részt vesz a munkában.

A mosoly országa című Lehár-operett premierjét 2021. január 29-én tartják. Mint a darabot rendező Stephen Medcalf videoüzenetében felidézte, korábban Marseille-ben dolgozott együtt az operettszínház főigazgatójával, aki a budapesti munkára felkérte. A mosoly országa magával ragadó mű, szórakoztató, teli látványos jelenetekkel, vidámsággal és szomorúsággal is

- emelte ki a rendező, hozzátéve, hogy a darabban jól látszanak a nemzetiségi sztereotípiák és klisék veszélyei.

Március 26-i bemutatóval a Nine/Kilenc című musicalt állítja színpadra Balázs Zoltán, a Maladype alapító-rendezője, aki elmondta: Magyarországon kevésbé ismert darabról van szó, amely Federico Fellini 8 és fél című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült. A mű szövegkönyve Arthur Kopit, a zene és a dalszöveg Maury Yeston munkája.

Várkonyi Mátyás és Béres Attila Mata Hari című kémoperáját Somogyi Szilárd rendezésében láthatja a közönség 2021. április 30-tól. Mint Várkonyi Mátyás zeneszerző elárulta, a történetet az teszi izgalmassá, hogy nem tudni, ki a kém.

Várkonyi Mátyás a sajtótájékoztatón megemlékezett arról is, hogy az idén 40 éve alapították a Rock Színházat. Mint kiemelte, tevékenységük nem múlt el nyomtalanul, hiszen több darabjuk is megtalálható az operettszínház műsorán: a repertoár része például a Dorian Gray, és az Abigélt - a Viktória című produkció mellett - újra műsorra tűzik.

ATEMPO.sk / MTI