„Forradalmi gulyásparti” Pozsonyban – új bemutatóra készül a Dialóg

„Forradalmi gulyásparti” Pozsonyban – új bemutatóra készül a Dialóg

A Dialóg nonprofit szervezet újabb bemutatóra készül, a Soóky-trilógia harmadik része lesz látható Pozsonyban, 2018. december 8-án, szombaton 19.00 órai kezdettel az Ifjú Szivek Táncszínház színpadán.

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti a Soóky mesélőszínházi triptichon harmadik része. Amíg a Csönd (A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd) a csehszlovákiai magyar közösség újrakezdéséről, élni akarásáról, a kisember túlélési praktikáiról mesélt, a Disznótor (Egy disznótor pontos leírása) a maga derűjével és emberségével megmutatta a töréspontokat, a közösségi csapdákat, a kihagyott lehetőségeket, a táj provincialitását. A Gulyásparti (A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti) összegzése és befejezése az előző két történetnek.

Humora a régi, konklúziója sokkal keserűbb, már csak azért is, mert nem tudjuk kellő történelmi távlatból szemlélni az eseményeket, belesimul a jelenbe – s ha nem vigyázunk, jövőnk is a gulyás- és halászlé-főzőversenyek árnyékában íródik majd.

A Gulyásparti főszereplője a provinciális forradalmi események tanúja és krónikása: Bíróferi, anyakönyvezett nevén Barta Tibor, a Cincogó nevű pati kocsma csaposa, képesített, járás III. osztályú futballbíró, korábban egyetemi tanár, kandidátus, a történelemtudományok doktora. Bíróferi egy ideig a pult mögül rögzíti az eseményeket, azután már a prágai kooptált parlamentből tudósít.

A Gulyásparti története 1989 augusztusában kezdődik, és 1990 tavaszáig követhetjük a bársonyosnak mondott, rendszerváltozásnak nevezett közösségi szemfényvesztést. A történet azonban 1997-ben ér véget, az egyik főszereplő, Bozsó temetésén – aki a rendszerváltó politikusokkal ellentétben betartotta az ígéretét, miszerint: „ha még ezt a forradalmat is elbasszuk, akkor nem érdemes tovább élni…”

Bíróferi szerepében Fandl Ferencet láthatjuk, jelmeztervező Hircsu Mariann, dramaturg Varga Emese, a rendező pedig Keszég László.

„Amikor egyszer, réges-régen, 1989. november 17-én kirobbantotta önmagát önmagából a rendszerváltoztatás, a nagy (cseh)szlovákiai magyar ábránd beledőlt a dugába. Tehette, mert amerre járt, kelt, mindenütt dugára lelt. Mit tehetett? – beledőlt. Minden duga provinciális duga volt, így aztán senki nem is csodálkozott azon, hogy a mélynemzeti dugák közül a legprovinciálisabb duga elsöprő győzelmet aratott a nagy felvidéki magyar nemzetrész fölött. Ez a győzelem máig tart és, mint minden győzelem, fokozódik. A nagy felvidéki magyar nemzetrész minden egyes tagja büszkén vallhatja: a dugába való beledőlés oly sikeres, hogy mára, 2018. december 8-ra összesen egy darab felvidéki magyar maradt, de ő aztán igazán az, mi több, virtigli. Rajta kívül maradt még persze hat vagy kilenc felvidéki almagyar, ők most épp alapozzák a fényesen tündöklő virtigli lovas szobrát. Az újságban olvasható (időnként), hogy amúgy létezik itt egy felvidéki magyar réteg, a felvidéki magyar kisemberek rétege, nos, ők azok, akik nem számítanak. Ezek Prof. Dr. CsC. DrSc. Bíróferi örökérvényű gondolatai.”

Soóky László, a szerző

A pozsonyi bemutatót követően a rendszerváltás-mesélő színházi előadást 2018. december 9-én Szímőn, a Jedlik Házban 16.00 órától, december 10-én pedig 18.00 órától a koppánymonostori Dózsa György Művelődési Házban láthatják az érdeklődők.

ATEMPO.sk