A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
A Nemzetközi Színházi Intézet minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el több mint húsz ország színpadain.
Az idei színházi világnapon Carlos Celdrán kubai rendező, író, színház igazgató üzenetét olvassák fel az előadások előtt a színházakban.
A művész üzenetében - amelyet Lakos Anna fordított - azt írja, hogy a színház hivatása átélni az adott, a múló pillanat puszta igazságát. "Színházi szülőhazám, az enyém és a színészeimé azokból a pillanatokból szövődik, melyekben nem bújunk maszkok mögé, nincs többé mellébeszélés és félelem, hanem mi magunk vagyunk, és a sötétben megfogjuk egymás kezét" - fogalmaz.
Mint írja, a színházi hagyomány nem hierarchikus. Senki sem gondolja, hogy a színháznak lenne egyetlen központja. A színház láthatatlanul terjed, nem ismeri a földrajzot, de beleavatkozik mindazok életébe, akik művelik. A színházművészet egyesít.
"A nagy mesterek tudják, hogy az elismerés semmilyen formája nem érvényes a munkájuk lényegét illető bizonyosságon kívül: vagyis azt, hogy kétségek közepette csak pillanatokra valósítják meg az igazságot, a kétértelműséget, az erőt, a szabadságot" - írja.
"Amikor megértettem, hogy a színház önmagában is olyan, mint egy ország, a világot behálózó hatalmas terület, felszabadító döntést hoztam: ne menj el onnan, ahol vagy, ne rohanj máshová. Ahol te vagy, ott a közönség. Ott vannak a társaid, akikre szükséged van" - olvasható az üzenetben.
"Így hát nem mozdulok, otthon maradok, látszólag nyugodtan, valójában éjjel és nappal munkába merülve, hiszen e mozdulatlan mozgás lendülete művészetem titka" - zárja sorait az alkotó.
Carlos Celdrán 1963-ban született Havannában, 1986-ban szerzett diplomát a havannai Művészeti Egyetemen, és még ebben az évben rendezőként kezdett dolgozni a Buendía Színházban. 1996-ban megalapította saját társulatát, az Argos Teatrót. Brecht, Beckett, Ibsen, Strindberg darabjainak előadásaival nem csak Kubában, hanem Európában is sikereket arattak. Ezen túl kortárs kubai szerzők műveit is bemutatták. A társulat legjelentősebb elismerését Celdrán 10 Millones című darabjának előadásával nyerték el. Carlos Celdrán Kubában és Dél-Amerika számos színházi egyetemén tanít.
A világnap alkalmából több színház különleges programokkal várja a közönséget. Kassán a Carmina Burana-t nézhetik meg az érdeklődők a Thália Táncestek sorozat keretében. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban A. Ny. Osztrovszkij Erdő című vígjátékának premierjére kerül sor. A Gyermekek fénye című rockoperát pedig a Magyarock Dalszínház Dél-Komáromban mutatja be.
EZ, ATEMPO.sk / MTI
Fotó: Németi Róbert
