65 éves Kátai Zoltán énekmondó, népzenész

Kátai Zoltán

Kátai Zoltán Kossuth-díjas magyar énekmondó, népzenész Mosonmagyaróváron született 1954. november 3-án. Jelenleg Táplánszentkereszten él.

Gyermekkorában zongorázni tanult, majd ének szakra járt a szombathelyi tanárképzőbe, 1977-ben, az első táncházzenész-képző tanfolyam végére, az utolsó félévre beiratkozott a nagybőgőn tanulók közé, ahol egy félévig Hamar Dánielhez (a Muzsikás együttes nagybőgőséhez) járt tanulni.

 

 

1983 óta hivatásszerűen zenél, énekel. 11 évet, 1983 és 1994 között a Mákvirág népzenei együttes tagja volt, akikkel bejárta a nagyvilágot. Az egész Kárpát-medencét átzenélték Dinnyés Józseffel, de muzsikált Kecskés Andrással, Kobzos Kiss Tamással. A zenén keresztül jó barátságba került Sebő Ferenccel, Cseh Tamással, a Kaláka Együttessel, verséneklőkkel, utcaszínházi csepürágókkal, népzenészekkel és néhány fiatal énekmondóval is.

"Szerencsés vagyok, mert a kedvenc időtöltésem egyben foglalkozásom is: a históriás énekek és a reneszánsz magyar dal. Gitáron, kobzon, kontrán, lanton, fidulán magam tanultam, bár mindig akadtak segítő jóbarátok."

Míg kereste magát, felfedezte, hogy a népzenéhez nem annyira illik a hangja, és egyre kevesebb lett a verséneklés is, egyre több a régi szerző. Bornemisza Péter, Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint neve jelzi a „régizenei” utat, amin jár.

 

 

Szólólemezeket 1999 óta készít, eddig tíz saját jelent meg, és közreműködött sok másikon. A legutolsó, Ditsérjétek Istent... 2018-ban jelent meg.

Több jelentős díjjal ismerték el a tevékenységét, az idei Kossuth-díj előtt 2016-ban tüntették ki, akkor Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott. Artisjus díj (2005) és Tinódi Lant díj (2006) is lapul nála.

EZ, ATEMPO.sk