Január 1-jétől bővült a szabadon felhasználható szellemi tulajdonjogok listája, a felsorolásban szerepel többek között Margaret Mitchell Elfújta a szél című világhírű regénye, valamint Richard Strauss opera- és dalirodalmi remekművei és Balázs Béla szerzeményei.
Szabadon felhasználható szellemi tulajdonjoggal bírnak január 1-jétől számos szerző művei. A művészek közé tartozik többek között Richard Georg Strauss német származású, késő romantikus zeneszerző, Balázs Béla Kossuth-díjas író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta, a 20. század szellemiségének meghatározó alakja. A kékszakállú herceg várából Bartók Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból táncjáték készült. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film forgatókönyvének ötletét is. A jelenlegi Magyar Nemzeti Filmarchívum elődintézményének megálmodója és alapító tagja. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére.
Szintén a listán szerepel Margaret Mitchell amerikai származású, Pulitzer-díjas írónő. Az 1936-ban kiadott Elfújta a szél című regénye egy csapásra világhírűvé tette. A regény magyar fordítása elsőként 1937-ben jelent meg Kosáryné Réz Lola fordításában.
További alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek többek között:
Ignotus Hugó (születési neve Veigelsberg Hugó); költő, író, újságíró, a Nyugat alapítója és az első húsz évben a folyóirat főszerkesztője. Díjai: Pro Arte, Baumgarten-díj.
Berde Mária: erdélyi magyar író, költő, műfordító. Díjai: Corvin-koszorú, Baumgarten-díj
Farkas Jenő: cigányprímás, zeneszerző.
Bródy Miklós: zeneszerző, karmester, sakkmester, testvére Bródy István rendező, színházigazgató; fia Bródy Tamás zeneszerző
Klaus Mann: német író, az 1933 utáni emigráns német irodalom egyik legfontosabb képviselője, leghíresebb regénye a Mephisto, Thomas Mann fia.
Edmund Eysler: osztrák zeneszerző, operettszerző.
Herbert Stothart: filmzenéiről híres Oscar -díjas zeneszerző
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy - a fizikai tulajdontól eltérően - csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, de a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan "újraindul".
A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek - zenék, filmek, könyvek stb. - felhasználására, újrapublikálására.
ATEMPO.sk / MTI
Fotó: classicfm.com
