Katonaének eltáncolva – Felvidéken is bemutatja új előadását a Nagyvárad Táncegyüttes

Katonaének eltáncolva – Felvidéken is bemutatja új előadását a Nagyvárad Táncegyüttes

A Nagyvárad Táncegyüttes február 21-én mutatta be a Katonaének című tánckompozíciót. A darab rendezője Mihályi Gábor, Harangozó Gyula-díjas koreográfus, zenei szerkesztője pedig Kelemen László, zeneszerző.

A Nagyvárad Táncegyüttes Katonaének című táncszínházi bemutatóját pénteken a nagyváradi Szigligeti Színházban tartották. A művet a korábban Budapesten és Marosvásárhelyen bemutatott Bartókék Bécsben - Katonadalok, 1918 című előadás inspirálta. Az előadást Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője rendezte, a zenei összeállítás Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatójának a munkája.

 

Nagyvárad Táncegyüttes

 

A koreográfus-rendező egy interjúban vázolta a színmű koncepcióját:

„A XX. század, de hazánk szinte teljes történelme, a háborúk sorozataként is leírható. A Katonaének nem ül diadalt sikeres csatákon, nem búsong vereségeken, nem a néma közösségi emlékezet rituáléit emeli a színpad világába, hanem az emberre, az egyéni tragédiákra koncentrál. Döntő módon a nő, a feleség, a kedves, a szerető, az „elhagyott” szempontjából teszi ezt.

A műsor végső kicsengése nem tragikus, de nem is kínál feloldozást. Talán keserédes, mint az élet, ahol a napfény mellett mindig ott az árnyék is.”

Az előadásra való felkészülés egyben egy figyelemreméltó együttműködés eredménye, s a Táncegyüttes technikai tudását is gazdagította. A próbákon a Magyar Állami Népi Együttes négy fiatal táncosa is segítette a koreográfus-rendező munkáját. Szabó Enikő-Ágnes a Nagyvárad Táncegyüttes tánckarvezetője így foglalta össze a munkát.

 

Nagyvárad Táncegyüttes

 

„Tizenegyedik évadomat töltöm az együttesben. A darab a hét párból álló tánckarunkat nagy feladat elé állította, a próbák – nagyobb megszakításokkal – szeptembertől folytak, s az intenzívebb munka pedig január-februárra esett. Az együttes majd’ két évtizedes pályafutása során mindig nyitott volt az új megoldásokra: több formanyelvet is kipróbáltunk, ebbe beletartozott a kortárs tánc, és a ’fizikai színházhoz’ közelítő produkció is. A tolerancia jellemzi az együttes tagjait, de természetesen van egy kör, akikhez a néptánc áll közelebb.

A javarészt autentikus néptáncon alapuló Katonaének mindenkinek nyújt valamit, így a csapat minden tagja kifejezheti benne saját magát.

Két koreográfus párossal és Mihályival dolgoztunk, így különböző személyiségek különböző látásmódját ismerhettük meg az adott témáról, vagy akár a táncról általában. Személy szerint nagyon örülök az erőteljes témának, s itt nem a háborúra gondolok: előadásához a tánctechnika nem elegendő, a belső érzések kifejezése is szükséges. Az előadás színházi jellege meghatározó, mélyen hathat a nézők lelkére: a táncos hatás mellett teátrumi élményhez is jut.”

A előadást az évad végén, májusban a Gömörben, Tornalján is bemutatja az együttes.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk