85 éves korában hosszú betegség után elhunyt Dr. Kováts Miklós, a kassai ipari legendás tanára, irodalmár és színháztörténész.
Kassán született 1936. szeptember 7-én. Abaújnádasdon nevelkedett, majd a háború utáni zavaros időkben különböző magyarországi iskolákban tanult. 1950-ben az újraindított kassai ipariskola első magyar osztályának lett a diákja, s 1954-ben érettségizett. 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, majd gyári munkásként dolgozott, mert a felsőfokú intézmény a káderlapjába azt írta, hogy osztályellenség. Csak azért, mert a család földbirtokkal rendelkezett. A szövetkezet, ahol dolgozott, magyarokból állt és így azok a kádervéleményét elsüllyesztették. Így azután a legendás hírű Schulz György, az ipari igazgatója fel tudta venni.
Így lett 1964-ben a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola tanára. Több nemzedék került ki a keze alól szilárd anyanyelvi tudattal és történelemszemlélettel felvértezve.
Egy igazi pedagógus volt, a fiatal nemzedékek sokaságát nemcsak arra tanította, hogyan kell ismereteket elsajátítani, majd azokat alkalmazni, hanem arra is, hogyan éljenek igaz emberi és igaz magyar életet itt, a Felvidéken.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Több mint négy évtizedes nevelőmunkájának hatása és eredménye, hogy iskoláját, a kassai iparit Magyar Örökség díjjal tüntették ki.
Figyelme kiterjedt a színháztörténet területére, e témában szerzett bölcsészdoktori diplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen (1972). Tankönyveket és művelődéstörténeti tanulmányokat írt. Monográfiát írt a két világháború közti csehszlovákiai magyar színjátszásról, feldolgozta Kazinczy kassai éveit, művelődéstörténeti kalauzt készített szülővárosáról.
A kassai Szakkay József Szakközépiskola (Kassai Ipari) emlékét Kováts Miklós-díjjal őrzi tovább.
Dr. Kováts Miklóstól március 8-án, kedden a kassai köztemető melletti AVE+ ravatalozójában vesznek végső búcsút.
Nyugodjon békében!
EZ, ATEMPO.sk / Ma7
Fotó: Fábián Gergely / Ma7
