Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott kitűnő zenészeknek is.
Neves művészek kaptak Kossuth-díjat 2022-ben
Neves művészek kaptak Máté Péter-díjat 2022-ben
Ők kapták a Liszt Ferenc- és az Erkel Ferenc-díjakat 2022-ben
Ők kaptak 2022-ben Kiváló és Érdemes Művész kitüntetést
Jeles művészek kaptak kitüntetéseket 2022-ben is nemzeti ünnepünkön
Hodossy Gyula felvidéki költő, író József Attila-díjat kapott
Díjban részesült Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként.
Lakatos Mónika 1978-ban született Budapesten. Autodidakta módon tanult zenélni. 1996-ban a romák közül elsőként, népdal kategóriában megnyerte a Ki mit tud?-ot, amelyre tudta nélkül nevezték be. Több formáció tagja is volt, majd 2004-ben férjével, Rostás "Mazsi" Mihállyal megalakították a Romengo együttest, amely az oláh cigány zenei gyökerekre épülő saját, világzenei dalokat játszik. A világszerte nagy sikerrel turnézó zenekar Kétháné (2010) és Nagyecsed-Budapest (2014) című lemeze bekerült a World Music Charts Europe legjobb tíz albuma közé.
2017-ben Romanimo címmel megjelent első szólólemeze a World Music Charts Europe negyedik helyéig jutott. 2018-tól az oláh cigány közösség ismert és ismeretlen tagjait bevonó Cigány Hangok zenei projekt énekesnőjeként is tevékenykedik.
2013-ban Párhuzamos Kultúráért díjat kapott a Mediawave fesztiválon. 2020-ban a tradicionális romazene megismertetésében és népszerűsítésében elért teljesítményéért Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2020-ban neki ítélték a világzene egyik legnagyobb kitüntetésének számító WOMEX (World Music Expo) életműdíját, az elismerést a Muzsikás együttes után második magyar és első cigány előadóként érdemelte ki.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Kossuth-díjat kapott Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként.
Dresch Mihály 1955. július 10-én született Budapesten. A jazzmuzsikus, szaxofonművész zenei tanulmányait a jazz konzervatórium előkészítőjében kezdte, 1979-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: Egyetem) jazz tanszakán végzett, és hamarosan együtt játszott a jazz hazai kiválóságaival.
Saját együttesével 1984 óta, vonós kvartettjével 2014-től dolgozik, emellett számos egyéb formációban, projektben, lemezfelvételen volt fontos szereplő.
Művészetében ötvözi az amerikai fekete jazz harmóniavilágát és improvizációs technikáját az autentikus magyar népdalkinccsel. Szaxofonon, furulyán és az általa kifejlesztett fuhunon (fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel) játszik, és énekel is. Számos rangos fesztivál és jazzklub kedvelt vendége itthon és külföldön egyaránt.
Művészete elismeréseként 1993-ban Magyar Művészetért, 2005-ben Magyar Jazz, 2007-ben Liszt Ferenc-, 2009-ben Budapestért, 2010-ben Szabó Gábor-díjat kapott. 2011-ben érdemes, 2014-ben kiváló művész lett. 2018-ban Prima-díjban, 2021-ben Fonó-életműdíjban részesült, emellett három további kategóriában díjazták.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
A Kossuth-díjat megosztva kapták a Kodály Vonósnégyes (Kodály String Quartet) tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.
Bangó Ferenc hegedűművész, a Kodály Vonósnégyes tagja 1977-ben született Budapesten. 1987-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: Egyetem) különleges tehetségek osztályának hallgatója volt, később Bécsben Ruha István és Sívó József magánóráit látogatta. Olyan világhírű hegedűművészek mesterkurzusain vett részt, mint Ruggiero Ricci és Pauk György.
Több hazai és külföldi nemzetközi verseny díjazottja. 1998-tól a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja. 2008-ban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult Grazioso Kamarazenekar koncertmestere lett. 2009-től a Solti Kamarazenekar koncertmestereként is dolgozik, a kamarazenekarokkal több szólókoncertet is adott. Szólistaként olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Kovács János, Kocsis Zoltán, Vásári Tamás, Jandó Jenő, Medveczky Ádám, Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf, Madaras Gergely.
2014-től a Kodály Vonósnégyes tagja, 2015-től a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere.
Éder György csellóművész, a Kodály Vonósnégyes tagja 1949. február 2-án született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma: Egyetem) 1973-ban végzett Banda Ede gordonkaművész növendékeként. A diploma megszerzése után az Egyesült Államokban és Kanadában folytatta zenei tanulmányait (Yale Egyetem, 1978, Banff Center School of Fine Arts, 1983, Wisconsini Egyetem, 1984-85).
1973-ban az Éder Vonósnégyes alapító tagja volt, amellyel az eviani (1976) és a müncheni (1977) versenyeken nyert díjakat, és nemzetközi turnékat tett Európa csaknem minden országában, valamint az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Számos lemezfelvételt készített.
1973-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának a tagja, 1975-81 között szólamvezetője, 1981-1993 szólógordonkása, majd a Budapesti Fesztiválzenekar első csellistája. 1997 óta a Kodály Vonósnégyes tagja.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a Kodály Vonósnégyes primáriusa 1958. szeptember 7-én született Budapesten. 1969 és 1974 között a Bartók Béla Konzervatóriumban, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma: Egyetem) tanult, ahol 1980-ban diplomázott. 1979-ben a Szigeti József Nemzetközi Hegedűversenyen második, a következő évben a Hubay versenyen első díjat nyert. 1980-ban az Egyesült Államokbeli Aspenben, 1980 és 1985 között a bécsi zeneakadémián folytatott posztgraduális tanulmányokat Sívó Józsefnél.
1980-ban a Kodály Vonósnégyes primáriusa lett. 1989 és 2005 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető koncertmestere, 2005-től a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere. Egy 1731-ben készült "Hamma" Stradivariuson játszik.
2006 és 2010 között a Nemzetközi Menuhin Zeneakadémia hegedű- és kamarazene professzora volt Svájcban. 2015-től tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékén.
Szóló és egyéb kamaraformációkban mintegy 70 lemezfelvételt készített, számos rádiófelvétel is megörökítette játékát. Szólistaként többször turnézott Japánban és Európa több országában.
1990-ben érdemes művész címben részesült, 1996-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott.
Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész, a Kodály Vonósnégyes tagja 1967. október 29-én született Budapesten. Diplomáját 1991-ben szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma: Egyetem), majd 1992-ben Kanadában képezte tovább magát Fenyves Loránd hegedűművésznél.
1993-ban a Weiner-Szász Kamarazenekar koncertmestere, 1998-2001 között a Solti Kamarazenekar szólamvezetője volt. 1998-tól a Danubius Vonósnégyes primáriusa. Több külföldi kamarazenekarral (Salzburger Kammerphilharmonie, Cappella Andrea Barca) is játszott, és rendszeresen részt vesz kamarazenei fesztiválokon (Salzburg, Ittingen, Vicenza). Bolzanóban mesterkurzust vezetett.
1998 és 2010 között a Mikrokosmos Vonósnégyes tagja volt, jelenleg is játszik a Budapesti Fesztiválzenekarban.
2012-től a budapesti Bartók Béla Konzervatórium tanára, és a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója.
ATEMPO.sk
