Nagyszabású ősbemutató lesz a Komáromi Jókai Színházban (+FOTÓK)

Ősbemutatóra készül a Komáromi Jókai Színház: Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regényének színpadi zenés adaptációja kerül színre április 8-án nagyszerű hazai alkotók közreműködésével.

Az előadás célja az idők folyamán klasszikus irodalommá vált Mikszáth Kálmánt közelebb hozni az ifjúsághoz.

 

Komáromi Jókai Színház

 

A történet a török megszállás idejében játszódik, a játék helyszíne Kecskemét városa, mely még ezekben a nehéz időkben is megőrizte függetlenségét. A szabadságnak azonban ára van: a törökök is, a kurucok is, a labancok is szabad prédának tekintik, sarcolják, fosztogatják a várost.

„Kisebbségi helyzetünkből adódóan sokszor érezhetjük azt, hogy mi szlovákiai magyarok, úgy élünk, mint Kecskemét város polgárai a régmúltban. Identitásunk kettőssége zavart okoz a hétköznapokban, hiszen teljes mértékben nem tartozunk egyik főúr fennhatósága alá sem. És ugyanúgy próbálunk ügyeskedni, keresni a kiskapukat, a túlélési lehetőségeket, ahogy tette azt Lestyák Mihály és a kecskeméti városatyák. Az előadás megpróbál ezen a nagyon szép, ugyanakkor tanulságos történeten keresztül szólni a jelen helyzetről, természetesen anélkül, hogy direkt módon aktualizálna, vagy megbontaná Mikszáth történetét.” - olvasható a színház közleményében.

 

Komáromi Jókai Színház

 

A beszélő köntös igazi családi előadás, a fiatalabb nézőinknek épp olyan színházi élményt kínál a fordulatokban gazdag történet, az akciójelenetek, a török-labanc-kuruc támadások, mint szüleik számára, akik kisebbségi helyeztünk abszurditásán, kiszolgáltatottságunk és ügyeskedéseink komikusságán tűnődhetnek el.

„Irodalmi nagyhatalom vagyunk, s ez a pozíció már Balassival, Csokonaival elkezdődött, s a 21. században is tartjuk ezt a helyzetünket. Én személy szerint sosem tettem különbséget a kortárs és klasszikus irodalom között, számomra a kortárs klasszikus és a klasszikus mai. Talán ezért is döntöttem egy klasszikus regényadaptáció mellett. Mikszáth regénye számomra egy groteszk irodalmi alkotás, hiszen gondoljunk csak bele, ahelyett hogy a kecskeméti városatyák megoldanák a problémáikat, azt kérik, hogy szűnjön meg a vásár, hogy ne kelljen foglalkozniuk a kérdéssel. Ami számomra még nagyon érdekes ebben a történetben, hogy a szerző a társadalom perifériájáról választ főszereplőt, így az előadás jó lehetőség arra, hogy a másság elfogadására nevelje a fiatal nézőket.

Ez az előadás sok nagyszerű felvidéki művésznek ad lehetőséget és teret a megmutatkozásra. Én nagyon bízom benne, hogy a hazai művész elit is létrehozhat olyan alkotást, amely túlmutat a régió határain.” – nyilatkozta Gál Tamás, Jászai-díjas művész, az előadás rendezője.

 

Komáromi Jókai Színház

 

„Alapvetően a darabnak fontos témája a hatalom, a hatalom átvétel. Nem úgy politizál, hogy az épp aktuális helyzetnek tart tükröt, hanem a hatalom állandó jellegét próbálja megragadni. Egyáltalán nem egy korrajz, hanem azok az állandó problémák, felvetések, amik már évszázadok óta velünk vannak, kié legyen a hatalom, megváltoztatja-e az embert, ténylegesen kik irányítanak? Ez szerintem nem csak a politikában van így, hanem bármilyen olyan helyzetben, ahol van egy vezető.” – mondta Matusek Attila főszereplő, az ifjú Lestyák Mihály megformálója.

 

Komáromi Jókai Színház

 

„Cinnát nem érdekli a politika, a szerelmét is félti tőle, nem akarja, hogy ez megváltoztassa a fiút. Számára csakis a tisztaság, a szerelem a fontos, inkább maradjanak szegénynek, nem vágyik a gazdagságra. Ezért is áll hozzám közel ez a karakter, mert ebben hasonlítunk, nem érdekel a politika, sose vágytam többre.” - tette hozzá Kiss Szilvia, aki Cinna szerepében láthatunk.

 

Komáromi Jókai Színház

 

A közel harminc művész közreműködésével készült előadás szereplői között van Matusek Attila, Szélyes Ferenc, Kiss Szilvia, Szabó Viktor, Köleséri Sándor, a Kossuth-díjas Boráros Imre, Olasz István, Bernáth Tamás, Ollé Erik, a Jászai Mari-díjas Dráfi Mátyás, Molnár Xénia, Panyi Ágota, Nagy László, Béhr Márton, Vadkerti Imre, Gál Tamás, Culka Ottó, Ifj. Erdélyi Zoltán és Varga Benjámin is.

 

Komáromi Jókai Színház

 

„Nekem külön élmény, hogy egy ilyen klasszikust, mint Mikszáth Kálmán, és egy ilyen „régies“ könyvet egyáltalán volt valakinek bátorsága elővenni és ezt dramatizálni. Már ez is egy csoda, de hogy ehhez még zenét is írtak és megpróbálták áthozni a mai világba, ráadásul vígjáték formában, zseniális.” - mondta Szélyes Ferenc, aki az idősebb Lestyák Mátyást alakítja.

 

Komáromi Jókai Színház

 

Az előadás zenéjét Lakatos Róbert, a dalszövegeket pedig Laboda Róbert írta.

Díszlettervező Szőke Anita, jelmeztervező Szélyes Andrea, korrepetitor Pálinkás Adrássy Zsuzsanna, koreográfusok Demcsák Ottó, Csenky Nikoletta, Gálik Gábor, rendező asszisztens Balaskó Edit, a rendező munkatársa Miklós László, dramaturgként pedig Varga Emese dolgozott a produkcióban.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Dömötör Ede