Bereményi Géza az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa

Bereményi Géza

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért.

A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten.

1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján. Számos színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium (1978), a Vadnai Bébi (2013) és a Magyar Copperfield (2020) szerzője. Laudációjában Bazsányi Sándor kiemelte: gyűjteményes elbeszéléskötete, az Azóta is élek minden egyes részletében a nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik. "Bereményi annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges - az irodalom lehető legtágabb értelmében".

G. István László Úgy felejti nyitva című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében.

A József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista 1972-ben született Budapesten, 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban, 1996 óta a József Attila Kör tagja. 2004-től a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszék adjunktusa, 2019-től docense, kreatív írás specializációjának egyik vezetője. Tizenhárom önálló verseskötete jelent meg. "A mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere), rendkívül elegánsan és kitartóan építi életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének" - írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.

Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapja az elismerést.

A József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, irodalomkritikus 1962-ben született Debrecenben. 1987-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán, 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolában szerzett doktori fokozatot. 1984-től publikál, tizenegy önálló kötete, kétszáz kritikája, tanulmánya, esszéje országos folyóiratokban, és mintegy háromszáz tárcája, publicisztikája jelent meg országos heti- és napilapokban. "Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkópikus aprólékosággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól" - írja méltatásában Grecsó Krisztián.

Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása - Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapja a díjat.

Az irodalom- és társadalomtörténész 1990-ben született Egerben. 2012 óta publikál különböző szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben, ismeretterjesztő lapokban, kutatói blogot vezet és négy önálló kötete jelent meg. 2017-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díját Szendrey Júlia gyermekeinek írásait, családi használatra készült folyóiratait elemző tanulmányáért. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte meg, disszertációja alapján készült a most díjazott monográfia. 2021 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. "Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra a forrásokat" - méltatja a díjazott munkáját Szilágyi Zsófia.

Fenyő D. Györgyöt az Útikalauz a vershez című kötetéért díjazzák.

Gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. 1958-ban született Budapesten. 1981-től tanít, 2004 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára. 2002-től a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. 263 publikáció, közte öt önálló könyv szerzője. "Fenyő képes felszítani bennünk a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést: költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni ránk" - írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában.

A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre vagy Márton László részesültek az elismerésben. A díjakat június 13-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.

ATEMPO.sk
Fotó: jegy.hu