Egy könnyűzenei felsőoktatási intézmény is tervben van – elkezdődött az első Kárpát-medencei Zeneipari Találkozó (VIDEÓ)

Egy könnyűzenei felsőoktatási intézmény is tervben van – elkezdődött az első Kárpát-medencei Zeneipari Találkozó (VIDEÓ)

A külhoni magyarlakta térségekben és a Magyarországon dolgozó zeneipari szereplőket köti össze az 1. Kárpát-medencei Zeneipari Találkozó, melyet szerdán és csütörtökön tartanak meg az A38 Hajó fedélzetén, a Hajógyár szervezésében. Az eseményt ONLINE is közvetítik.

Az elsődleges kulturális közeg ma a popkultúra, ennek minőségelvű segítése - de nem tartalmi meghatározása - ezért az állam feladata lehet. A kormány által 2021-ben elfogadott Magyar Könnyűzenei Stratégia is célzott állami támogatásokban gondolkodik

- hangsúlyozta a konferenciát megnyitó Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumi elnöke.

Elmondása szerint a könnyűzenei stratégia forrásigényét a kormány az MKA-n keresztül biztosítja. Nem mindegy azonban, az alapítvány hogyan költi el ezt a pénzt: szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a művészeknek alanyi jogon jár az állami támogatás - mutatott rá.

Demeter Szilárd szerint mindehhez be kell azonosítani azokat az érzékeny területeket, ahová feltétlenül kell segítség; ilyen például a rendezvénytechnikai szcéna.

Mint hozzátette, a versenytorzító támogatáspolitika helyett a piac egészének segítése, valamint a társadalmiasítás a cél.

Ennek érdekében elkezdtek építeni egy "széles piramist", melynek az alapját az Öröm a Zene tehetséggondozó központok képezik Kárpát-medenceszerte, közepe a kőbányai zeneiskola, csúcsa pedig egy tervezett könnyűzenei felsőoktatási intézmény lesz - közölte.

Demeter Szilárd kiemelte: a magyar kultúra nem ismer határokat, a magyarul beszélők ugyanazokat a kulturális kódokat élik meg Pozsonytól Székelyföldig, ami versenyelőnyt jelent a magyar zeneipar számára.

Ráadásul a tágabb közép-európai térségben is hasonló a kulturális háttér, az MKA egyik célja ezért a magyar popkultúra regionális piacának visszaépítése - mondta el.

 

 

Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) könnyűzenei igazgatója hangsúlyozta, a Magyar Könnyűzenei Stratégia fontos vonása, hogy az egész Kárpát-medencében gondolkodik.

A PKÜ feladata a határon túli zenekarok magyarországi, illetve a magyarországi zenekarok határon túli érvényesülésének segítése, valamint az egyes zeneipari szektorok magyarországi és határon túli szereplőinek összekötése. Ennek érdekében a jövőben is rendszeresen megrendezik a Kárpát-medencei Zeneipari Találkozót - jegyezte meg.

Dénes Adél emlékeztetett arra, hogy a kormányzat a 2021 és 2025 közötti időszakban 23,6 milliárd forintot fordít a Magyar Könnyűzenei Stratégia megvalósítására. Ennek főbb pillérei a társadalmiasítás (új produkciók támogatása, koncerthelyszínek, próbatermek fejlesztése), a tehetségkutatás, a zenész életpályamodell, új kommunikációs felületek létrehozása, valamint a könnyűzenei export támogatása.

Fülöp Krisztián, a Petőfi Kulturális Ügynökség projektkoordinátora, a Kárpát-medencei Zeneipari Találkozó főszervezője közölte, a résztvevők sokéves zeneipari tapasztalattal és komoly szakmai hálózattal rendelkező szakemberek előadásait hallgathatják meg, a szakmai programok után pedig feltörekvő, illetve már befutott külhoni zenekarok koncertjei szerepelnek a programban.

Az eseményen Felvidékről ott lesz a rozsnyói endorfin, az előadók között pedig Kaszmán-Saróka Liliána zenész, a Fraktál Mozgalom elindítója, az Estendøn énekesnője.

RÉSZLETES PROGRAM

EZ, ATEMPO.sk / MTI