A Valahol Európában az egyik legcsodálatosabb magyar musical, amely Dés László zenéjével és fantasztikus gyerekszereplőkkel már 2016 óta töretlen sikerrel látható a Magyar Színház nagyszínpadán! A 2022/2023-as évadban a nagy klasszikust a már megszeretett színészek mellett új beállók előadásában állítja színpadra a teátrum. Köztük van a Hetényből származó Rancsó Dezső is.
A Magyar Színház hat éve mutatta be a Valahol Európában című előadását, amit az évek során töretlen népszerűséggel mind a mai napig játszik. Ez idő alatt nemcsak a gyerekszereplők körében volt változás, de a főszeplők személyében is. A 2022/2023-as évadban a már megkedvelt színészek mellett öt új név tűnt fel a szereposztáson. Ismerkedjünk most meg velük és karakterükkel kicsit közelebbről.
Pásztor Ádám (Hosszú)
Hálás vagyok, hogy immár a harmadik Dés László által szerzett darabban játszhatok. Az elmúlt hetekben a feleségemmel utaztunk haza és mivel szó volt róla, hogy beállok a darabba, a Valahol Európában zenéje került a lejátszási listára. Ezek a dalok egyszerűen nem tudnak nem hatni az ember szívére. Helye és aktualitása van ennek a darabnak a mai világban.
Hosszú karaktere kezdetben egy magát menteni próbáló fiatal srác, aki a történet folyamán a többiek iránt felelősséget vállaló férfivá érik és képes lesz érzelmileg is megnyílni. Természetesen ez a karakter sokkal árnyaltabb, mint az általam most röviden összefoglalt leírás, de azt majd igyekszem a színpadon megmutatni.
Kusnyér Anna (Suhanc/Éva)
Ez a szerep és előadás évek óta visszatér az életembe, de most először bújhatok Suhanc bőrébe. Amikor néztem a próbákat pár hónappal ezelőtt a gyerkőcöktől mindig könnyes volt a szemem. Léleksimogató, ahogy a tiszta lelkük egy egészen földön túli egységet képez a színpadon. Szívből kívánom, hogy ilyen katarzist minden egyes felnőtt ember éljen át. Ezek a csodás kis emberek mindenüket beleadva dolgoznak az előadásban és olyan csapatot alkotnak, amibe felnőttként megtiszteltetés tartozni. Egyszerre felemelő és lesújtó, alázatra sarkall és arra, hogy újra és újra magamba nézzek vagy kívülről szemléljem az emberi mivoltomat.
Murvai Márton (Ficsúr)
Fantasztikus érzés, hogy ekkora bizalmat fektet belém a színház és rám bízza ezt a szerepet. Amellett, hogy elkezdtem megtanulni magát a darabot, otthon is nekiálltam már „Ficsúrkodni”. A főzést, mosást, kutyasétáltatást … elkezdtem a karakter szemszögéből kommentálni és úgy elvégezni, ahogyan azt ő csinálná. A kis Füge kutyus időnként furcsán néz rám, de szerintem tetszik neki. Sosem hittem volna, hogy ezt mondom, de egy magassarkút még be kell szereznem, hogy megszokjam, hogyan is kéne benne járnom. Eddig nem igazán volt szerencsém hozzá.
Ficsúr egy alapvetően nagyobb lángon égő valaki, mint én, ebből kifolyólag nagyon tetszik, hogy kipróbálhatom színpadon, milyen érzés is ennyire pimasznak, vagánynak és spontánnak lenni, anélkül, hogy ez az én életemben járna következményekkel.
Harsányi Attila (Simon Péter)
Mindig egy nagy kihívás beállni egy előadásba, főleg egy olyanba, ami már évek óta óriási sikerrel megy. Ki merem mondani, hogy nagyon izgulok.
A próbafolyamat első lépése a dalok megtanulása mellet a karakterem megismerése. Úgy látom, hogy ő az egyik olyan emberi karakter ebben a pokolban, aki a jót képviseli. Egy olyan személyt kell megformálnom, aki nemcsak egy aranyos bácsika. Azt is meg kell mutatnom, hogy mi az a hit, mi az a belső erő, ami még ebben a háborús világban is ki tudja belőle hozni a jót. De ezek még csak az első körös érzéseim. Ezt követően majd be kell állnom egy már-már olajozott gépezetbe, ami óriási felelősséggel jár. Bízom abban, hogy meg tudok felelni a kihívásoknak.
Rancsó Dezső (Simon Péter)
Az én helyzeten egy kicsit más, mint ez előttem megszólaló kollégáimé, ugyanis én Tanítóként eddig is játszottam a darabban. Az idei évadban úgy látszik beleöregedtem Simon Péter szerepébe. Izgatottan várom, hogy egy másik szerepben, hogy fogom „érezni” ezt az előadást.
Nagy lelkesedéssel készülök. Nézem a felvételt, tanulom a szöveget és a dalokat, hogy amikor elkezdődnek a felújító próbák már csak a finomhangolásokra kelljen figyelnem. Két fesztivál alkalmával már kaphattam egy kis ízelítőt, hiszen az Állatkertek Éjszakáján és a Pozsonyi Pikniken is nagy sikerrel adtuk elő a Zene, az kell című számot. Várom már, hogy októberben élesben, a színházban hogyan fogadja a közönség.
Farkas Kitti, ATEMPO.sk
Fotó: Juhász Éva