„A lélek mutatja meg, kik vagyunk igazán” - Elhunyt Koncsol László

„A lélek mutatja meg, kik vagyunk igazán” - Elhunyt Koncsol László

86 éve korában elhunyt Koncsol László felvidéki író, költő, műfordító, zenész, szerkesztő, számos tanulmány-, esszé- és verskötet szerzője. Sok évig volt a szlovákiai református egyházközösség gondnoka, a pozsonyi vásártéri kálvinista templom orgonistája, Csallóköz megszállott helytörténésze.

Koncsol László a kelet-szlovákiai Deregnyőn született 1936. június 1-én. Elemi iskoláit Sárospatakon végezte, ahová a deportálás elől menekült családja. Középiskolába Komáromban járt, itt érettségizett 1954-ben. A Komenský Egyetem BTK-n magyar–szlovák szakos tanári képesítést nyert 1959-ben. 1959–1961-ben a rimaszombati középiskola, 1961–1963-ban a gömörújfalui alapiskola tanára, 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó (később Tatran) szerkesztője, 1966–1974-ben az ISZ belső munkatársa, 1975–1985-ben szabadfoglalkozású író volt. 1985-től a diósförgepatonyi földműves-szövetkezet független előadója, a település és környéke helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke, 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke volt.

 

 

1954-től jelentek meg írásai, de kibontakozása a 60-as és 70-es évekre esik. Az irodalompublicisztika, a kritika a fő területe, de műfordítással is foglalkozik. Figyelme a magyar nyelvterület irodalmain kívül a cseh és szlovák irodalomra irányul. Kritikáit, esszéit, tanulmányait a zenei képzettség, a széles körű irodalmi tájékozottság, az elemzőkészség, a finom megfigyelések iránti érzék jellemzi. Népszerű versmagyarázatai, átfogó elemzései az olvasóközönség megbízható irányítói, tájékoztatói. A műfordítás műhelyproblémái a prozódia kérdéseire terelték figyelmét.

 

Ne az arcról ítélj, ne a külső után,
a lélek mutatja meg, kik vagyunk igazán,
ne az arcot nézd, a lelket keresd,
s a lelkén keresztül az embert szeresd.

 

Egyedülálló kísérletbe kezdett: poétikai „iskolát” indít a Hét (25. évf.) hasábjain. Verseket komponál egyazon témára azonos motívumokból a legkülönbözőbb versformákban. Kísérlete nyomán meggyőzővé válik a versforma hatása a téma konkretizálására, bebizonyosodik, hogy a verselési mód jelentősen módosítja a mondanivalót, változtatja asszociációs bázisát, hangulatát stb. Arra is fény derül, hogy a legtökéletesebb versforma sem avatja a szöveget költészetté a művészi ihlet teremtő ereje nélkül. Példaversei ujjgyakorlatként szolgáltak, mert fellendült lírai ihlete, két sikeres verskötetet jelentetett meg (Színmuzsika, fényvarázs; Vizesnapló) az olvasók ifjabb korosztályai számára.

 

 

A 80-as évek politikai légköre, az irodalmi életünkben uralkodó viszonyok pályamódosításra kényszerítették. Csaknem teljesen kivonult az irodalmi életből, egy csallóközi falu hely- és kultúrtörténésze lett. Munkájának eredményességét tanulmányok, levéltári anyagok, elfeledett bűnügyi akták stb. megjelenése bizonyítja.

Ő indította és szerkesztette a Kalligram Könyvkiadó Csallóközi Kiskönyvtár c. sorozatát.

2010-ben jelent meg a Csontok című versciklusából készült lemez, amit Tóth Árpád zenésítette meg, a felvételen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa énekel, valamint a költő olvassa fel saját szövegeit.

 

Tóth Árpád és Koncsol László

 

1979-ben és 1991-ben Madách Imre-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 2002-ben A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje kitüntetést kapta munkássága elismeréséül. 2008-ban József Attila-díjban, 2014-ben pedig Magyar Örökség-díjban részesült. 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia díját is megkapta, 2021-ben pedig Patria-díjban részesült.

EZ, ATEMPO.sk / csemadok.sk
Fotó: Thaler Tamás, Horváth Géza