Várady Béla a felvidéki színjátszás kultikus alakja Szilicén született 1933. szeptember 16-án. A színész a polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került.
1959-től a komáromi Magyar Területi Színház együttesében működött.
1969-ben, amikor a kassai székhelyű második szlovákiai magyar színház megalapítása napirendre került, feleségével – Szabó Rózsival együtt hatodmagával alapító tagnak jelentkezett a keleti társulathoz, a Thália Színpadhoz. Sikereit a bemutatkozó előadástól kezdve – Goldoni: Két úr szolgája c. darabjának főszerepében, majd számtalan feledhetetlen alakítással aratta.
1971–1981 között a társulat művészeti vezetője is volt. 1981-től mint vezető színész működött a színházban egészen nyugdíjba vonulásáig, 1993-ig. De azt követően is fáradhatatlanul működött nyugdíjasként a Thália Színházban.
Faluszínházi indulása óta egyetlen volt, aki több mint hatvan évet töltött aktívan szlovákiai magyar színpadokon. Közel kétszáz hangjátékban s több szlovák és magyar filmben kapott szerepet.
Többször megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját (1969, 1974, 1975, 1984); 1998-ban Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Életműdíjjal jutalmazták, 2003-ban Szlovákia Kormányától megkapta a Szlovák Köztársaság ezüst-plakettjét. 2006-ban a Magyar Játékszíni Társaság „Hűség” – díjával jutalmazták a határon túli magyar színjátszás művészet-fenntartó és megtartó tevékenységéért. 2009-ben megkapta a „Kisebbségekért” díjat is.
Utolsó szerepében a Csipcsala bácsiban (Zerkovitz-Szilágyi: Csókos asszony) haláláig láthatta közönsége. Rövid, súlyos betegség után 2012. május 16-án, 79 éves korában hunyt el.
Roni, ATEMPO.sk / felvidek.ma, Adatbank
Fotó: Thália Színház
