Beszámoló

VISSZANÉZÜNK: Látni kell a Babel Sound Fesztivált (FOTÓ+VIDEÓ)

VISSZA-NÉZÜNK: Látni kell a Babel Sound Fesztivált (FOTÓ+VIDEÓ)

A balatonboglári Babel Sound Fesztivál nem tömegrendezvény, nem egy nagy fesztivál. Olyan világzenei rendezvény, melynek célja, hogy különböző kultúrák és művészeti ágak interaktív találkozója legyen. Küldetése a népszokások megismertetése és tovább örökítése, az egymás iránti tisztelet elmélyítése a művészeten keresztül.


OTT VOLTUNK: Magyarok szigete Alistálon

OTT VOLTUNK: Magyarok szigete Alistálon

Nádszeg-Szőlős után ezúttal új helyszínen, Alistálon (Dolný Štál) került megrendezésre a Felvidéki Magyar Sziget, immár 11. alkalommal; mint mindig, ezúttal is a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében és aktív segédletével. Igaz, pár év szünet megszakította a 2004-ben Kamocsán elindult tradíciót, de 2014 óta ismét töretlen lendülettel, éves rendszerességgel szervezik meg az eseményt.

Így válik lehetővé számunkra, a Kárpát-medence-i szétszórt magyarság számára a viszontlátás örömének, az együvé tartozás különleges élményének megélése. Még egyetlen másik fesztiválon sem láttam annyi baráti kézfogást, ölelést, mint ezen a helyen a röpke két nap alatt.

Az idei fesztivál, a hagyományokhoz híven, nemcsak zenei, de egyben kulturális fesztivál is volt. A műsort könyvbemutató, színvonalas előadások, beszélgetések, gyermekprogramok és -foglalkozások színesítették. A Palmetta zenekar például kimondottan gyermekkoncerttel is készült, az egyik sátorban pedig a rovásírás rejtelmeibe nyerhettünk betekintést.

 

Bikini

 

A koncertek sorozatát a Felvidéki Kárpátia fiatal zenekar kezdte, akik a „nagy“ Kárpátia számait játszák, természetesen a tudtukkal, beleegyezésükkel és támogatásukkal. Együtt énekeltük el énekesnőjükkel, Molnár Gabyval, hogyan lett Kovács Máriából Maria Kováčová. Majd a révkomáromi KerecseN trió következett, felfokozva a hangulatot az est sztárvendége, a Bikini előtt, végezetül feltéve a kérdést: Vajon mit szól ehhez Brüsszel?

Bikinivel szinte az egész koncert alatt együtt énekelte a jól ismert számokat a közönség, nemkülönben, mint a másnap esti P.Mobil-on is. A napot a tehetséges csallóközcsütörtöki rock zenekar, a Phoenix RT zárta. Szombaton a Nemzeti Hang indított, akiket először láthattunk vidékünkön. Utánuk a Palmetta folk-metál zenéjére rúgta önfeledten a port a közönség apraja-nagyja, együtt a színpadon fergeteges, virtuóz táncokat előadó három táncos párral.

Újfent bebizonyosodott, hogy romokból, romokon is lehet valami egyedit, nagyszerűt építeni, nem kell más hozzá, mint néhány nemzetével érző, együtt dobbanó magyar szív.

 

 

Cséfalvay Ágoston, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Ágoston

OTT VOLTUNK: Az élő zene varázsa a szederFESZT-en

OTT VOLTUNK: Az élő zene varázsa a szederFESZT-en

Két teljes nappal régiója legnagyobb zenei fesztiváljává nőtte ki magát a szederFESZT. A közép-szlovákiai Csábra ezúttal is igényes élőzenével „csábították” a látogatókat, ahol minden korosztály megtalálhatta a számára legjobb programot.

OTT VOLTUNK: Szent György Kórus másképpen

OTT VOLTUNK: Szent György Kórus másképpen

Csütörtökön este, minden várakozást felülmúlva, még az állóhelyek is megteltek a dunaszerdahelyi Vermes-villa, újabban Kortárs Magyar Galéria előadótermében. Ugyanis kissé rendhagyó koncertet hirdettek erre a napra, ami, úgy látszik, értő fülekre talált az egyébként más stílushoz szokott közönség körében.

A zömében komolyzenei kórusműveket, illetve vallásos ihletésű zenét előadó társulat ezúttal más klasszikusokhoz, a popzene klasszikusaihoz fordult. Zorán, Illés, Fonográf, és legnagyobbrészt Generál dalokat énekeltek, újra felidézve a hetvenes-nyolcvanas éveket, sokunk gyermek- vagy fiatalkorát. Gyönyörű, élő hangszeres muzsikálásra is sor került, az együttes két remek szólistája hegedűn és fuvolán adta elő Gheorge Zamfir, román pánsípművész által ismertté tett Beautiful dream című számot. A koncert ráadás-számmal, Leonard Cohen Hallelujah című számával ért véget, ami előtt és utána is vastapssal jutalmazta a hallgatóság az úgyszintén meghatódott énekkart.

 

Szent György Kórus

 

A koncert után alkalmam nyílt néhány szót váltani Érsek Rezső karnaggyal és kórusvezetővel.

Amint már az évek során tapasztalhattuk, a Szent György Kórus szinte mindegyik fellépését gazdagította egy-egy, stílusban ugyan eltérő, de a hangszerelés és az előadásmód által kicsit más köntösbe bújtatott, így a műsorba mégis tökéletesen illeszkedő zeneszám a széles értelemben vett pop-rock műfaj színteréről. Mi ösztönzött arra, hogy a jelenlegi koncerteteket csakis és kizárólag ilyen stílusú zenékből állítsd össze? – kérdeztem Érsek Rezsőtől.

“Az egész élet egy kihívás, és én szeretem a kihívásokat. Gondoltam egy merészet, hogy mi lenne, ha valami olyat csinálnánk, amit errefelé énekkar még nem próbált ki. Előadni azokat a dalokat, amelyek a fiatalságomhoz köthetők, és hallgatásuk közben ezernyi szép és vidám emlék tör fel bennem, és – reméltem – a hallgatóságban is. És itt jött a kihívás, mert az egész koncert anyagát meg kellett hangszerelnem olyan énekkariasan, és elkészíteni a zenei alapokat. Az énekkar rögtön vevő lett a projektre, hiszen szívesen tanulták a stílusban és hangzásban egészen más dalokat.”

Így, az előadás sikerén felbuzdulva mik a benyomásaid? Tervezel hasonló folytatást? Ha igen, milyen stílusok után nyúlnál legszívesebben? Soul, funky, blues, hip-hop, rock? Netalántán a hard és a metál szelídebb változatai is szóba jöhetnének?

“Ez a mai koncert, ez a hangulat bizonyította azt, hogy jó volt az ötlet. Az embereknek szükségük van a napi gondok után erre a „könnyedebb” kikapcsolódásra. A nyár folyamán még két fellépésünk lesz, ahol a mai repertoárt énekeljük majd. Valami folytatása lesz a mai iránynak, az már biztos, ötletek már vannak, hogy pontosan mi is lesz, azt meglepetésnek szánjuk.”

 

Szent György Kórus

 

Itt szerettem volna megkérdezni Kollár Katalint, az énekkar másik karmesterét, egyben helyettes vezetőjét az ő érzéseiről az előadott dalokkal és azok fogadtatásával kapcsolatban. Katalin szólista előadóművészi tevékenysége során szinte minden énekelt zenei műfajjal kapcsolatba került, beleértve az „a capella“ éneklést, a magyar nótát, operát és az operettet is, és amint a fellépései során tapasztaltam, magáénak is érzett. Talán a pop-rock vonal volt az, ami eddig kicsit távolabb állt tőle.

Erre a kérdésre azonban már sajnos nem maradt időm, mivel időközben gratulálók népes csoportja szállta meg az énekkar öltözőjéhez vezető keskeny átjárót.

Az érdeklődők magas száma mindenesetre az örömön kívül egyben újabb kihívást is jelent az énekkarnak és a szervezőknek. A közönség egy részével együtt (akik a koncertet türelmesen, állva nézték, hallgatták és élvezték végig) csak remélni tudjuk, hogy, az énekkar következő, hasonlóan rendhagyó koncertje Dunaszerdahelyen már tágasabb helyszínen fog megvalósulni. Ez természetesen semmiben sem csorbítja a rendezvénynek otthont adó Kortárs Magyar Galéria érdemeit, amely a lehetőségeihez képest a maximumot tette hozzá a rendezvény sikeréhez.

 

 

Cséfalvay Ágoston, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Ágoston

OTT VOLTUNK: Jubilált az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola

OTT VOLTUNK: Jubilált az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola

Kerek jubileumot ünnepeltek Ipolybalogon, ahol a Nagykürtösi járás egyetlen magyar tannyelvű művészeti alapiskolája működik. Az elmúlt tíz évre gálakoncerttel és kiállítással emlékeztek az iskola jelenlegi és egykori diákjai, valamint tanárai.

 

Az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola Híves István kezdeményezésére és Ipolybalog község támogatásával indult útjára 2008-ban, hogy anyanyelven tudja biztosítani a művészeti oktatást, nevelést a járásban élő magyarajkú gyerekek, fiatalok részére.

 

Híves István

 

Központja Ipolybalogon található, az Ipolyi Arnold Alapiskolával egy épületben, de a járásban négy településen működtetnek még kihelyezett tagozatokat. Csábon, Lukanényében, Ipolynyéken és Ipolyvarbón, ahol a helyi alapiskolák adnak helyet a műhelymunkáknak.

Jelenleg három szakon kínálnak lehetőséget a tanulásra, a zene mellett, a képzőművészet és tánc rejtelmeibe is betekintést kapnak a diákok, akiknek a száma mára már eléri a kétszázötvenet.

 

Kamarazenekar

 

Az jubileumi esemény kiállításmegnyitóval vette kezdetét, majd az ünnepi szónoklatok után bemutatkoztak az iskola legtehetségesebb zene- és táncszakos diákja.

Nagy sikerrel szerepelt az iskola kamarazenekara és a Kiss Zenészek együttes is.

 

Kiss Zenészek

 

A koncert második felében az intézmény egykori tanulói, valamint jelenlegi tanárai is felléptek.

Többek közt hallhattuk Híves Boglárkát, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Iskola végzős diákját, valamint Novák László gitárost is.

 

Híves Boglárka

 

A tanári karból bemutatkozott többe közt Kiss Kristóf, aki Peter Cmorik zenekarának billentyűse, valamint Baráz Ádám zongoraművész, zeneszerző, aki Ipolybalog mellett Budapesten és Bécsben is tanít.

A koncertet és az ünnepséget az iskola I.M.A. kórusa zárta népdalfeldolgozásokkal, Zaťko Veronika vezetésével. A csapata egy hét múlva a budapesti Palotanegyedben lép színpadra az idei Kórusok Éjszakája fesztivál keretében.

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Zaťko Ervin

OTT VOLTUNK: Ismét a rock és a motorok szóltak Bősön

OTT VOLTUNK: Ismét rock és motorok szóltak Bősön

Csodás lányok, szebbnél szebb motorok, finom sörök, férfias, de szelíd és kedves motorosok, szállongó pálinka-, libamáj- benzin- és egyéb kellemes illatok elegye, hamisítatlan, őszinte rock, jó hangulat.

 

Motoros Találkozó Bősön

 

Nagy vonalakban ilyen volt az idei kétnapos, immár 16. Motoros Találkozó Bősön. Csallóköz Bikái, a szervező motoros egyesület az idén is kitett magáért, a találkozót számos, szemet és egyéb érzékszerveket gyönyörködtető vagy sokkoló programmal, dübörgő motorok végtelen sorainak felvonulásával, kaszkadőr show-val, vizestrikó-versennyel tették változatossá.

 

Depresszió

 

A találkozó szombat esti fénypontja a Depresszió zenekart követő  Piramis koncert volt, Nyemcsók János - „Csoki“ frontemberrel, aki 2009 – ben lépett Révész Sándor nyomdokaiba az újjáalakult Piramisban, Vörös Gábor, ex – Ossian basszusgitárossal együtt.

Ezzel Csoki (54) gyermekkori álma teljesült, igaz Révészt nem egyszerű helyettesíteni. A tagok bemutatása közben Vörös Gábor a zenekar hősének nevezte őt. Bár ennek okát nem részletezte, annyit tudni kell, hogy idei, március 3-i, vele elkezdett budapesti koncertjüket már csak énekesük nélkül tudták befejezni. Szerencsére egy, a koncert miatt a színpad közelében várakozó mentőautó még időben kórházba tudta szállítani Csokit. Mint később kiderült, szívrohama volt. Ugyan már a koncert előtt is rosszullétre panaszkodott, de amíg erejéből futotta, nem hagyta cserbe zenésztársait.

 

Piramis

 

Mint a többi koncertjükön, a bősi közönség is együtt énekelte a zenekarral a legnagyobb Piramis slágereket, a Kóbor angyalt, a Szabadnak születtem-et, az Ajándékot, a Becsületet, és a hetvenes évek végének egyik legnagyobb slágerét: Szállj fel magasra.

A „Ha volna két életem“ hatására némi párásodást véltem felfedezni a fel-fel csillanó motoros szemekben, volt, aki lopva párja keze után nyúlt, hogy mintegy bocsánatkérésképpen közelebb húzza magához, remélve: ugye megértesz?

 

 

Cséfalvay Ágoston, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Ágoston

OTT VOLTUNK: Ilyen volt az első Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozó

OTT VOLTUNK: Ilyen volt az első Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozó

Első alkalommal rendezték meg hétvégén Dunaszerdahelyen az országos Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozót. A Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete álmodta meg az eseményt, amit egy egész országot bejáró programsorozat előzött meg.

 

Ifjú Szivek Táncszínház

 

A nyitónapon Hégli Dusan koreográfus és Agócs Gergely néprajzkutató előadását tekinthette meg a közönség, ahol az Ifjú Szivek Táncszínház működött közre. Az estét táncház zárta.

A második nap igazi seregszemle volt, táncosok és népzenekarok mutatkoztak be az ország különböző pontjaiból. Délelőtt a Szlovákia Magyar Gyermek és Ifjúsági Néptáncegyüttesek álltak színpadra, délután a számos tánc alapjait sajátíthatták el az érdeklődők.

 

Pósfa Zenekar

 

Az esti órákban a megtelt sportcsarnokban a Szlovákia Magyar Felnőtt Néptáncegyüttesek is bemutatkoztak. Az estét és a rendezvényt a Parno Graszt koncertje zárta.

A kétnapos színvonalas rendezvényen a régi és az új generáció tagjai egyaránt megjelentek, szereplőként és érdeklődőként is. Jó volt látni, hogy ilyen sokan tesznek hagyományaink megőrzéséért és örökségünk továbbadásáért.

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról, szájra -  a „IX. Palócföldi csalogány” népdalverseny margójára

Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról, szájra - a „IX. Palócföldi csalogány” népdalverseny margójára

Az emberi ének olyan, mint a madár, de mindkettő tulajdonsága az, hogy magáról megfeledkezve, váratlanul szállni kezd az égi magasságok felé. Az éneklés által nyílik az emberi lélek, hogy feltöltődjön azzal a csodával, amelyre a mindennapok szürkeségében nagy szüksége van. Aki szeret énekelni, az érzi és tudja ezt a titkot, azért minden lehetőséget megragad, hogy dalolhasson. Elődeink nagyon is tudatában voltak ennek, hiszen a génjeikbe volt kódolva a dalolás iránti vágy és szeretet.

Tudvalevő, hogy a palóc asszonyok is minden tevékenységet, munkát, dalolva végeztek, de a dalolás szeretetében a férfiak sem maradtak el.

A falu közösségében gyakran adódott alkalom az éneklésre, így tudták tovább adni népdalaikat, amelyek több jeles naphoz is kötődtek.

Régi világ, elmúlt világ, ki emlékszik már erre!- mondják ezt azok, akik nem ragaszkodnak az elődeik szokásaihoz, népdalaihoz. Mondják, de nem tudják, hogy a magyar ember népdalkincse a nemzet életfájának erősítő gyökere, amelyből a jelen is táplálkozik. Időben nagyon messze vagyunk attól a kortól, amikor őseleink új hazát keresve vándoroltak, de a népdalkincset úgy hozták magukkal lelkük közepében, mint az aranykalitkába zárt énekesmadarat. Amikor letelepedtek, akkor az aranykalitka kinyílt és eleink népdalkincse úgy tört elő, mint az élő, tiszta forrás, a föld mélyéről. Ebből a tiszta forrásból merítettek nemzedékek századokon át, mígnem elérkezett az idő, hogy ezt a kincset meg kell menteni az utókor számára. Ekkor neves zenetudósok, szakemberek gyűjteni kezdték a nép még élő kincseit, a népdalokat, a népmeséket, a népi hagyományt. Köztük volt Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Vargyas Lajos, Manga János és még sokan mások. Így maradhatott fenn sok-sok népdal, népi gyermekdal, jeles napokhoz kapcsolódó énekek, melyekből mi utódok, bőséggel meríthetünk.

 

Palócföldi csalogány

 

Milyen nagy öröm volt hallani és látni, 2018. május 16-án, az ipolynyéki kultúrházban, hogy minden idegen behatás ellenére, vannak még fiatalok, akik felvállalják a népdal éneklését. Köszönhető ez azon iskoláknak, itt a Felvidéken, közelebbről az Ipoly mentén, ahol a pedagógusok, értékelik, őrzik és átmentik elődeink népi hagyományait, népdalait.

Megtiszteltetés volt számomra, hogy immár harmadik alkalommal, ezen a népdalversenyen, a zsűri elnökeként vehettem részt. A Palócföldi csalogány népdalversenyt ezelőtt kilenc évvel álmodták meg, Ipolynyéken, a Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A népdalverseny az évek során, a népdalt szeretők örömére, egyre nagyobb érdeklődésnek örvendett. Az idei IX. Palócföldi csalogány népdalversenyen közel 50 gyermek szorongott a kultúrház színpadán, óvodásoktól, egészen a fölsőbb osztályos tanulókig. Nagy örömmel, izgalommal várták, hogy szerepelhessenek.

Zaťko Veronika, a Pál, Kata, Péter jó reggelt dalocskával kezdte nyitogatni a gyermekek torkát, hogy kezdeti rekedtségüket és szorongásukat fel tudják oldani. Majd elkezdődött a megmérettetés. Elsőnek az óvodások énekeltek, majd a kisiskolások. Mindkét kategóriában voltak kiváló énekesek, akik arany minősítést kaptak. A népdaléneklést a fölső tagozatos tanulók folytatták. Ebben a kategóriában volt a legszorosabb a verseny. Végül minden versenyző a felkészülésének, énekhangjának és előadásának megfelelő minősítést kapott, amelyhez egy emléklap, könyvajándék és édesség járult.

a IX. Palócföldi csalogány eredményei

A népdalversenyre, a környék magyar óvodái és magyar iskolái nevezték be versenyzőiket. Az ipolynyéki, inámi, ipolybalogi és ipolysági óvodások számára ez nem is verseny, hanem szereplési lehetőség volt, hiszen látni lehetett, hogy a kicsik nagy örömmel énekelnek. Az Ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola, az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola, az Ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Iskola, a Pongrácz Lajos Alapiskola szintén Ipolyságról, a Palásti Magyar Tannyelvű Egyházi Alapiskola, valamint Ipolynyék testvérfalujának, Magyarnándornak a tanulói is örömmel mérték össze tudásukat a népdaléneklés terén. A népdalversenyt megszervező pedagógusok, Mgr. Nagy Teréz, Mgr. Deák Zsuzsa, élükön, az iskola igazgatónője, Mgr. Gyurász Szilvia volt, és még számos segítő.

A népdal, zenei világunk anyanyelve, ezért nem szabad, hogy elfelejtődjön. Kodály Zoltán a neves zeneszerző és népdalgyűjtő mondta: „A népdal addig él, amíg éneklik.”
Palócföldön él a népdal, hiszen a palóc csalogányok énekelnek és soha sem fognak elhallgatni. 

Lőrincz Sarolta Aranka, ATEMPO.sk

Ifjú palócföldi csalogányok énekeltek Ipolynyéken

Ifjú palócföldi csalogányok énekeltek Ipolynyéken

Kilencedik alkalommal rendezték meg Ipolynyéken a Palócföldi csalogány népdalversenyt óvodások és alapiskolások számára. Ezúttal is a község kultúrháza adott helyet a regionális rendezvénynek, ahol idén több mint 50 versenyző mérettetett meg.

A háromtagú szakmai zsűri 4 kategóriában díjazta a szereplőket: óvodások, 1-3. osztályosok, 4-6. osztályosok, illetve 7-9. osztályos tanulók.

A zsűri elnöke újra Lőrincz Sarolta Aranka ipolybalogi énekmondó volt, akihez Zaťko Veronika ének-zene tanár és Bojtos Magdolna pedagógus csatlakozott. Ők szabták meg a bronz, ezüst és aranysávos besorolásokat.

 

A zsűri

 

„Jó volt látni a sok óvodást a színpadon. Ez egy biztosíték, hogy hosszú ideig lesz még utánpótlás és sok évadot megélhet ez a regionális rendezvény.” - mondta Zaťko Veronika.

Az óvodások kategóriájának legjobbjai Gyurkovics Jázmin, Radoš Friderika és Šóder Eszter voltak, az 1-3. osztályosok közül a Gaučík Bíborka - Csáki Anna duó, a Mokso Kamilla - Mokso Lúcia duó és Nagy Ráhel kaptak arany besorolást. A 4-6. osztályba járók közül Fehérváry Flóra, Pikács Dorka és Súth Sára teljesítettek a legjobban, a legnagyobbak közül Hlavács Réka és Fábián Máté lettek aranysávosak.

Az ATEMPO.sk különdíját a Mokso Kamilla és Mokso Lúcia alkotta duó kapta, akik Ipolyságról érkeztek.

 

Eredmények

I. Kategória – Óvodások

Gyurkovics Jázmin – Arany
Radoš Friderika – Arany
Šóder Eszter – Arany

Lukács Hanna – Ezüst
Szabó Barna – Ezüst
Szécsényi Olivér – Ezüst

Homolya Lara – Bronz
Lendvai Dániel – Bronz
Nemčok Benett – Bronz
Segeč Ella – Bronz
Valacsay Veronika – Bronz

Valent Léna – Bronz

 

II. Kategória – 1-3. Osztály

Gaučík Bíborka - Csáki Anna duó – Arany
Mokso Kamilla - Mokso Lúcia duó – Arany
Nagy Ráhel – Arany

Basa Márkó – Ezüst
Budai Brigitta – Ezüst
Kmeť Kitty Natália – Ezüst
Molnár Dominik – Ezüst
Oroszlány Lilien – Ezüst
Rados Franciska – Ezüst
Roskovics Fanni – Ezüst

Segeč Loren – Ezüst

Eliáš Lara – Bronz
Kovács Krisztofer – Bronz
Oroszlány Márk – Bronz
Zsigmond Zoltán – Bronz

 

III. Kategória 4-6. osztály

Fehérváry Flóra – Arany
Pikács Dorka – Arany
Súth Sára – Arany

Baki Patrícia – Ezüst
Bodzsár Mária – Ezüst
Gömöry Bíborka – Ezüst
Szuma Antónia – Ezüst
Wollent Zsófia – Ezüst
Zsigmond Vivien – Ezüst

Baráth Viktória – Bronz
Hamerlik Enikő – Bronz
Koncz Henrietta – Bronz
Polák Szonja – Bronz
Tóth Abigél – Bronz
Vass Dominika – Bronz

 

IV. Kategória 7-9. osztály

Fábián Máté – Arany
Hlavács Réka – Arany

Böjtös Natália – Ezüst
Mics Lili – Ezüst

Nagy Péter – Bronz

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Szabó Balázs Bandája

OTT VOLTUNK: Jól húzta Szabó Balázs Bandája

Szinte pontosan négy évvel a 2014-es Élet elvitelre című Fonogram-díjas lemez után jelent meg a Szabó Balázs Bandája legfrissebb albuma, Rajtad felejtett szavaim címmel. A lemezre tizenkét dal került fel, valamint bónuszdalként a zenekar egy korábbi felvételének vonósokra újrahangszerelt változata.

Ezt az új lemezt mutatta be nem is olyan rég Dunaszerdahelyen a banda a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren. Kitűnő időben több száz néző hallhatta a jobbnál-jobb dalokat.

Ha tehetitek menjetek el ti is egy koncertjükre!

 

Szabó Balázs Bandája

 

Szabó Balázs, a multiinstrumentalista énekes és bandája sajátos zenei és szövegvilágot alakított ki, ebbe hívja újra és újra kalandozni követőit. Balázs hosszú utat járt be a zenei fesztiválok nagyszínpadáig: előadói pályáját egy szál gitárosként kezdte, de mára az ország egyik legnépszerűbb zenekarát vezeti. A magyar népzenét a könnyűzene különböző válfajaival és gyakran klasszikus zenei hangszereléssel ötvöző Szabó Balázs Bandája 2014-ben jelentette meg Fonogram-díjas Élet elvitelre című albumát, ami szakmai és közönségkörökben egyaránt sikert aratott.

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

OTT VOLTUNK: Mi és Ők Prágában – Roger Waters koncertje

OTT VOLTUNK: Mi és Ők Prágában – Roger Waters koncertje

Április utolsó hétvégéjén két egymást követő teltházas koncertet adott a prágai O2 Arénában a 74 éves Roger Waters, a rock világ élő ikonja, aki 1965 és 1985 között a Pink Floyd együttes basszusgitárosa volt, valamint számaik túlnyomó többségének szerzője. A Pink Floyd egyedi stílusával inspirálta úgy a 70-es évek progresszív rockjának művelőit, pl. a Yes-t, a Genesis-t, David Bowie-t, mint a jelenkori Dream Theater-t, a Radiohead-et vagy a Tool-t. Négyszer jelölték őket Grammy díjra, egy alkalommal sikerült is elnyerniük.

R. W. mostani, Mi és Ők (Us+Them) elnevezésű turnéja tavaly májusban indult az USA-ban, Ausztráliában és Új Zélandon folytatódott, majd Európa után még Dél-Amerika és Mexikó következik.

Waters minden fellépésével, audio-vizuális showjával hangot ad a világról alkotott nézeteinek, ezt a közönség akceptálja, befogadja, és általában a lehengerlő élmények kíséretében magáévá is teszi.

A cseh szakmai sajtót olvasva, mindegyik kiemeli a művészi élményt fokozó extrém hangminőséget, a tiszta hangszeres játékot és énekhangokat, a térhatású hang-effektusokat, melyek a modern, többcsatornás mozikra emlékeztettek. Viszont némiképp kifogásolták, hogy R. W. kevés teret adott egyébként kiváló kísérő zenésztársai tehetségének megvillantására. A hangzás, a szólók egy az egyben követték (mondhatni kopírozták) a David Gilmour-i játéktechnikát.

 

Roger Waters

 

Summa summárum, aki ismeri Roger Waterst és a Pink Floydot, messzemenően megkapta, amit elvárhatott, a teljes szépségükben kibontakozó dalokat, precízen kidolgozott, helyben, „in situ“ összevágott, hatalmas, valódi vetítővászonra vetített, összhatást fokozó, helyenként lélegzetelállító, helyenként pedig elgondolkodtató vizuális kompozíciókat.

A koncert első részében Pink Floyd dalokat játszottak, a Dark Side of the Moon (1973), Wish You Were Here (1975), és a The Wall (1979) lemezekről. Különösen a Wish You Were Here és a Money dalok első taktusai találtak tomboló visszhangra a közönség soraiban. A klasszikus Another Brick in the Wall előadásához 12 vendég-gyerek érkezett narancsárga rab-egyenruhában, melyet ledobva a „Resist“ (állj ellen) felirat jelent meg mellükön, így énekelték a szám gyermekkórus betétjét.

 

Roger Waters

 

Ezután 20 perc szünet következett, majd a nézőteret hosszanti irányban kettészelő óriás vetítővásznon megjelent az Animals album borítójáról ismert londoni Battersea erőmű realisztikus képe, négy füstölgő kéményével. A Dogs számot kutyaálarcban énekelték, majd a koncert csúcspontjaként megjelent a jól ismert hatalmas repülő disznó, oda-vissza lebegve a nézők feje felett a Pigs című szám ütemeinek kíséretében, egyik oldalán a világ egyik vezető hatalma elnökének arcképével. Ez az egyén a videókban többször is megjelent, különböző alakot öltve, játékos csecsemőként, emberarcú malacként, kifestett prostituáltként. Waters lesújtó véleményét az Elnökről cseh nyelvű hatalmas vetített felirat közölte.

A világ más vezetői is megjelentek a számok alatt a vásznon, váltakozva az extrém szegénységet és kiszolgáltatottságot megjelenítő kijózanító képsorokkal.

Waters egyébként a műsor alatt keveset beszélt, a szünet bejelentésén és a zenésztársak bemutatásán kívül csak egyszer szólt a közönséghez, melynek lényege kb. a következő volt:

Bár beszélhetnénk arról, hogy ő hogyan szeret bennünket és mi őt, de sokkal fontosabb, hogy mikor Csehország felett repült, lenézve békét látott. Fontos tudatosítanunk azt, hogy az egész emberi faj Afrikából származik, így mindannyian egyenlőek vagyunk, ezért többet kellene törődnünk egymással.

 

Roger Waters

 

Végezetül 3 szám következett a magában is sokat mondó című, az Is This the Life We Really Want (2017) albumról, miközben - úgy a vége felé - megjelent a nézőtér felett egy hatalmas 3D lézerpiramis a Dark Side of the Moon album borítóját idézve.

Ez a koncert nemcsak a fülünkhöz és a szemünkhöz, de az eszünkhöz, és főleg a szívünkhöz is szólt, nemegyszer arra kényszerítve, hogy kicsit mélyebben nézzünk saját lelkiismeretünkbe.

Vettük az üzenetet, Roger - egyenes, élő adásban.

Egyébként Roger Waters nem először járt Csehországban, 2011 áprilisában is kétszer töltötte meg az O2 Arénát, majd 2013-ban a The Wall Live című nagyszabású showt hozta Prágába.
A 2010-2013 közti The Wall koncertkörút felvételeiből összevágott filmet 2015. szept. 29-én csaknem 50 cseh mozi vetítette, egyszerre, egy időben a világ több ezer mozijával.

 

 

Cséfalvay Ágoston, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Ágoston

Estendøn

OTT VOLTUNK: Estendøn-re buliztak a pozsonyi magyar diákok

Az Estendøn egy évvel ezelőtt állt először színpadra pár farnadi fiatal ténykedésének köszönhetően. Talán ők sem hitték el, hogy ennyi minden bele fog férni egy évbe és ennyiszer mutathatják meg magukat a nagyérdeműnek. Többek között találkozhattatok velük a gímesi gólyatáborban, Prágában a Márciusi Mulatságokon, az A38 hajón és április végén Pozsonyban is megmutathatták magukat.

 

Estendøn

 

A József Attila Ifjúsági Klub Magyarbulijába kaptak meghívást, ahol a Bëlga előzenekaraként léphettek színpadra és hangolták az egybegyűlteket. Ezúttal is bizonyították, nem véletlen az, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi mindent tudhatnak maguk mögött. Csak így tovább :-)

FIGYELEM! A fesztiválszezon előtt egy új dalt is nyilvánosságra hozott az Estendøn. Itt hallgathatjátok meg a 360° című szerzeményt.

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

Medveczky Ádám

OTT VOLTUNK: A Komáromi Kamarazenekar nyitotta meg a Komáromi Napokat

Az 27. Komáromi Napok zenei programját a Komáromi Kamarazenekar hangversenye nyitotta. A szervezők az estére a zenekar mellé olyan vendégeket hívtak a színpadra, mint Medveczky Ádám Kossuth–díjas karmester és Érdi Tamás zongoraművész.

Hozzájuk csatlakozott a helyi Schola Mariana Nagyok Kórusa Orsovics Yvette vezetésével, valamint Pfeiferlik Tamás, Berán Gábor és Lakatos Róbert szólisák.

 

Érdi Tamás

 

Erre a bő egy órára teljesen megtelt a Duna Menti Múzeum, ahol a közönség G.Ph.Telemann és W.A.Mozart műveiből hallhatott ízelítőt.

Aki ott volt egy fantasztikus koncert részese lehetett.

 

A KOMÁROMI NAPOK ZENEI PROGRAMJA

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

Windsingers

OTT VOLTUNK: A WindSingers Dunaszerdahelyen varázsolt

A 27. Dunaszerdahelyi Zenei Napok újabb eseményére a Vermes Villában került sor. A WindSingers koncertjére színültig megtelt az előadóterem. Én is csak egy pót-pót széken hallgathattam végig. Nagy volt a várakozás.

Egy magyar acapella együttesről van szó, amely pop és jazz feldolgozásokat ad elő kizárólag saját hangjukkal. Emellett azonban szereznek saját dalokat is, amelyek a régi klasszikusok eredetiségével, hangulatával és furcsa módon – vagy talán nem is furcsa módon – a frissesség erejével hatnak.

 

WindSingers

 

Lendületes megjelenésük és hangzásuk egyaránt megszólítja a fiatal és az idősebb generációkat. Olyan sztenderdek kerültek elő a “kalapból”, mint a Take five vagy a Sweet Home Chicago. A zenei humor náluk szinte “kötelező” volt. Minden dalnak volt valami apró, alig észrevehető vagy éppen nyilvánvaló, és zseniálisan elhelyezett poénja.

Végigvitték a közönséget a jazz történetén a kezdetektől, sőt a kezdetek előttől a jazzrockon át egészen napjainkig. Minden ilyen zenetörténeti állomást felkonferált az öt énekes közül valamelyik.

Kimagasló színfoltja volt a Zenei Napoknak.

 

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

OTT VOLTUNK: Régizene Dunaszerdahelyen erdélyi módra

OTT VOLTUNK: Régizene Dunaszerdahelyen erdélyi módra

Különleges élményben lehetett részük azoknak, akik a 27. Dunaszerdahelyi Zenei Napokon a Református templomban vettek részt a Flauto Dolce zenekar régizene koncertjén.

A kolozsvári együttes a történelmi Erdély területén élő összes nagyobb népcsoport zenéjéből adott kóstolót. Visszanyúltak egészen a kora barokk - késő barokk időszakba, azaz a 17-18. századba. A régizene érdekessége, hogy korabeli hangszerekkel adják elő, vagy azok kópiáival. A zenekar tagjai mind pedagógusok, és ez a koncert is egy egyetemközi kapcsolat révén jött létre. A kolozsvári és a komáromi egyetemekről van szó.

 

Flauto Dolce

 

A csemballó, a szoprán énekesnő és a fúvósok egy olyan világba kalauzoltak minket, amely már nem létezik.

Az egész koncert beillett egy varázslatos időutazásnak.

Különféle hangszerek kerültek elő és szólaltak meg, amelyekről nem is gondoltuk volna, hogy egyáltalán léteznek. A zenekar vezetője konferálta fel a dalokat, azzal a tipikus erdélyi humorral. Egyébként a karmester szerepét is ellátta, miközben játszott. Gyakorlatilag az arcával vezényelt. Fantasztikus volt. Az énekesnő gyönyörű hangját többször is hosszú tapssal jutalmazta a közönség. Legjobban az esődal tetszett, amit egy olyan perkussziós hangszerrel kísértek, ami tényleg az eső hangját idézte fel. Meg is lett az eredménye: az este dörgött az ég és zuhogott Dunaszerdahelyen.

Egyértelműen intenzív tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Nem csak és kizárólag mai slágereket érdemes hallgatni! Néha igenis üljünk be az időgépbe és hallgassunk régizenét!

 

A DUNASZERDAHELYI ZENEI NAPOK TOVÁBBI PROGRAMJAI

 

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

Dalibor Karvay

Világhírű zenészek jártak Dunaszerdahelyen

A 27. Dunaszerdahelyi Zenei Napok egy különleges momentumához érkeztünk. Két világhírű szlovák zenész látogatott el a városba. Dalibor Karvay hegedű – és Daniel Buranovský zongoraművész.

Amit mindenképpen tudni érdemes a két virtuózról: Dalibor Karvay a bécsi konzervatórium diákja volt, és legnagyobb sikere, hogy 2002-ben az év fiatal muzsikusává választották. Daniel Buranovský pedig Zsolnán kezdett tanulni, de Helsinkiben is folytatott tanulmányokat. Később vendégprofesszor volt Dél-Koreában. Mindketten világszerte koncerteznek évek óta. Most közösen léptek fel a dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola színpadán.

Gyönyörű lírai-zenei jeleneteknek voltunk szem- és fültanúi. Elsősorban együtt játszottak, de sor került szólódarabok bemutatására is.

A közönség végig megbűvölve hallgatta az előadást.

Minden műsorszámot dübörgő taps követett, mintha máris a művészet magaslataira érkezett volna a program. Én úgy éreztem, hogy minden mű, amit előadtak – a zene szellemi csúcspontja volt. Terítékre kerültek többek közt Grieg, Suchoň és Burlas remekművei.

 

Dalibor Karvay és Daniel Buranovský

 

A közel másfél órás előadás végére mind a komolyzene szerelemesei lettünk. Némán, de felszabadultan élveztük, amit a fülünkbe varázsolt a két művész. Nem is gondolná az ember, hogy valaki képes ilyen érzelmeket kihozni egy rakás fából meg billentyűkből és pedálokból.

A ráadást meghallgatva különleges hangulat kerített hatalmába – a zene hatalma.

A koncert után magamban mosolyogva jöttem ki az iskolából. Épp belebotlottam a fotósunkba. Azt hiszem ugyanazt érezte ő is, de mindenki más is.

A világ szép, mert van benne zene!

 

A DUNASZERDAHELYI ZENEI NAPOK TOVÁBBI PROGRAMJAI

 

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

Áriák és a latin gitár – beindultak a Dunaszerdahelyi Zenei Napok

Áriák és a latin gitár – megkezdődtek a Dunaszerdahelyi Zenei Napok

Kezdetét vette az idén már 27. alkalommal megrendezett Dunaszerdahelyi Zenei Napok programsorozat. A Vermes Villa volt az első előadás helyszíne. Sokan voltak kíváncsiak az igényes és színvonalas szórakoztatásra. Mi is ennek reményében jöttünk, és nem is csalódtunk.

Miriam Rodriguez Brüllová (gitár) és Pawol Remenár (ének) léptek fel. Róluk tudni érdemes, hogy Brüllová Pozsonyban tanult a konzervatóriumban, majd az Akadémián, később pedig a kanadai Montrealban diplomázott. Jelenleg a pozsonyi konzervatórium tanára. Remenár a Komenský Egyetem kórusának tagja volt, jelenleg a Szlovák Nemzeti Színház Operájának szólistája.

A koncert pontosan kezdődött. A műsor fő témája a komolyzene volt, az opera, az áriák, de nagy számba csendültek fel gyönyörű, lírai spanyol és latin dalok. Sőt, néhány perc erejéig még egy csipetnyi dzsesszt is hallhatott a közönség. Remenár fantasztikus baritonja és parádés színészi képességei, amellyel bármilyen dal témájához alkalmazkodni tud – elbűvölt mindenkit. Brüllová gitártechnikája pedig egész egyszerűen lebilincselő volt. A virtuozitás és a mély érzelmek jellemezték a játékát. Többször is visszatapsoltuk őket. Ők pedig szívesen adtak ráadást minden alkalommal.

A Zenei Napok első állomása volt ez Dunaszerdahelyen. Arra gondolok, ha a többi program csak fele ennyire lesz élvezhető, már az is felér majd egy örök élménnyel.

A TOVÁBBI PROGRAMOK

 

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

Big Man Band

OTT VOLTUNK: Mozgalmas este a Nagy Ember Bandájával

Mozgalmas este volt, annyi szent. Már a harmadik koncertet tomboltuk végig aznap. Ez most a Big Man Band volt a Zerda 1250 Pubban Dunaszerdahelyen.

A fotóssal beverettünk, és a kettőnk hagyományát követve elkezdtük kiinni őket az abszintjükből. Kinn ültünk le egy padon. Tinik üvöltöztek részegen, mi pedig üzleti ügyekkel foglaltuk le magunkat.

Egészen addig, amíg meg nem hallottam a Tobacco road Hobo Blues Band verziójának első akkordjait. Azonnal berohantam és leültem az első asztalhoz, közvetlenül a banda elé. Saját számok és klasszikusok követték egymást őrült rendszerben. Az ősöreg John Lee Hooker slágert, a Boom Boom-ot együtt üvöltöttük a zenekarral.

Egyszerűen lenyűgözött a banda természetessége.

Pláne, hogy az Egyszerű dallal folytatták.

 

Big Man Band

 

A szünetben volt egy enyhe filmszakadásom, de a következő szett elején rögtön magamhoz tértem. Egy saját dal következett, ami hol ellágyult, hol istenesen felpörgött. Később a Wild thing egy kőkeményre szétszedett és összerakott változatát adták elő. Úgy látszik ez az este a nagy slágerekről, a dögös dalokról szólt. Ugyanis engem elkapott! You really got me!

Aztán ahogy körbenéztem, többen kezdték eldobni lezárt agyuk kulcsát.

Én az agyamat dobtam el a műsorösszeállítástól, na és persze a lehengerlő előadástól.

 

Big Man Band

 

A blues témák is nagyon csörömpöltek a színpadtól a bárpultig. Jó kis slide! Imádom! Ráadásul szintén saját szerzemény. A végét pedig megkoronázta egy Hobo dal, szintén a hőskorszakból.

Aznap éjjel mindenki sztár volt, aki hallotta a koncertet! A közönség üvöltve követelte a ráadást, de azon sajnos már túl voltunk. Így hát hazafelé vettem az irányt, élményektől részegen és abszinttől gazdagon.

 

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András

OTT VOLTUNK: Pozsonyban vágtázott a hármasfogat

OTT VOLTUNK: Pozsonyban vágtázott a hármasfogat

A 2018 januárjában észak-amerikában megkezdett turnéját Európában folytatta a G3 szuperzenekar. A három kiváló gitárost egy-egy koncert erejéig összehozó formációt az amerikai gitárvirtuóz és tanár, Joe Satriani álmodta meg és hozta létre, még 1996-ban. Azóta többszáz koncertet játszottak le, Afrika kivételével a világ összes földrészén.

A hármasfogatban az évek során mintegy tucatnyi élvonalbeli gitáros váltotta egymást a stabil és meghatározó Joe Satriani mellett. Satrianit 14-szer jelölték Grammy díjra, együtt koncertezett pl. Mick Jaggerrel, a Deep Purple zenekarral, 2009-ben Chickenfoot néven sikeres koncertzenekart alapított a Van Halen két tagjával, és a Red Hot Chili Peppers dobosával. Tanítványai közé tartozott pl. Steve Vai és a Metallica gitárosa, Kirk Lee Hammett is.

A 2018-as turné amerikai részében John Petruccival (Dream Theater) és Phil Collens-sal (Def Leppard) játszott együtt, Európában az amerikai Collenst a német Uli Jon Roth (ex Scorpions) váltotta fel. John Petrucci Steve Vai után a második leggyakrabban együttszereplő tagja a G3-nak, 2005 óta játszanak együtt.

 

Uli Jon Roth, Joe Satriani, John Petrucci

 

A pozsonyi Incheba a negyedik állomása volt a március 16-án indult 2018-as európai turnénak, Moszkva, Varsó és Prága után. A négyfelvonásos szuperkoncerten a bevezető köröket Uli Jon Roth zenekara futotta (mi több, vágtázta), instrumentális és énekkel színesített számokkal, minekután önkéntelenül feltettük a kérdést: ezek után mi jöhet még? Uli egy gyönyörű lírai számmal emlékezett meg öccséről, a szintén kitűnő gitáros Zeno (Hans Joachim) Rothról, aki február elején halt meg. Egy másik számban Uli gitárjából a simogató halk fuvolától az oroszlánüvöltésig terjedő skála hangjait varázsolta elő.

Őket követte a színpadon John Petrucci triója, nem kevésbé technikás és pazar játékukkal. Harmadiknak az alapító tag, Joe Satriani zenekara lépett a deszkákra, tovább fokozva a közönség hangulatát, felkészítve a kicsúcsosodásra, mindhármuk közös játékára.

A G3 Deep Purple számmal, az Országúti csillaggal indított, ezt követte  Jimi Hendrix örökzöld dala, az Őrtorony (All Along The Watchtower), majd a Led Zeppelintől következett egy ma is aktuális dal, az Immigrant Song. Szóló szólót követett, időnként együtt szárnyalva, majd egymással feleselve, mígnem azt vettük észre, hogy kishíján éjfél van.

Bizony, ezúttal az idő szállt versenybe a (dallam)futamokkal, és szólt bele a (hang)versenybe. A koncert, szinte szokatlanul pontos kezdés mellett, bő három és fél óráig tartott.

 

Uli Jon Roth, Joe Satriani, John Petrucci

 

A zenészeken kívül csodálat illeti a technikai személyzetet is, akik a koncert szüneteiben röpke negyedóra alatt a színpadon lecserélték a zenekarok teljes felszerelését, erősítőstől, hangfalastól, dobkészletestől. Ennek ellenére minden tökéletesen szólt, az első hangtól az utolsóig. Semmi bevezető one, two, three, semmi hej hej hééé, semmi kisdob, nagydob, lábdob, cintányér. Hát így is lehet? Igen! A profiknál, úgy látszik, ez így működik.

 

 

Cséfalvay Ágoston, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Ágoston

OTT VOLTUNK: Közel negyven fellépővel emlékeztek Csábon

OTT VOLTUNK: Közel negyven fellépővel emlékeztek Csábon

Minden évben ünnepi programmal tisztelegnek Csábon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt. Idén közel negyven szereplő mutatkozott be az alapiskola színpadán.

Az ünnepséget a helyi kórus és a zeneiskola énekkara nyitotta meg, majd az alapiskola diákjainak műsorán keresztül beleélhettük magunkat a forradalmi eseményekbe.

Ezt követte a mára már rendszeresen közreműködő Ipolybalogi Művészeti Alapiskola Csábi tagozatának zenés összeállítása, melynek keretében Híves István, az iskola igazgatója is bemutatkozott klarinétjával.

 

Szeder Kórus

Az első részt a Zaťko Veronika vezette Szeder Kórus zárta csábi népdalokkal.

Pihenésképpen egy rövid videó összeállítást láthattunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előzményeiről és lefolyásáról, mely közben Baráz Ádám zongoraművész improvizált.

 

Baráz Ádám

A program második részét Máth Bianka éneke nyitotta, akit Ádám zongorán kísért. Ezt követőn saját műveibe is betekintést adott: a Magyar anyag című zongorára írott kompozíciójából szólaltatott meg két tételt.

Zárásként meglepetéssel készültek a fellépők. Az énekesekhez helyi zenészek is csatlakoztak, Zatyko Péter (Elán Forever), Zagyi Nikolasz (Unlimited Soul) gitáron, Zaťko Ervin (SZEVÁM) pedig basszusgitáron. Több mint harmincan adták elő Bodony András Hazám és Tolcsvay László Nemzeti dalának feldolgozását.

 

A meglepetés

A teljesen megtelt közösségi terem nagy tapssal köszönte meg a színvonalas műsort a fellépőknek és a szervezőknek.

 

 

ZE, ATEMPO.sk
Fotó: Göbölös Lajos