
Pusko Márton, a fiatal gömöri prímás
Ma ünnepli születésnapját a tornaljai Harmónia-díjas Pusko Márton, népzenész, előadóművész, zenetanár, a Népművészet Ifjú Mestere, Tornalja Város Díjának birtokosa.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepel...
Fülbemászó refrén, gördülékeny, slágergyanús zenei alap és egy mesés hang - így lehetne legjobban összefoglalni Nagy Adri legutolsó dal...
Ma ünnepli születésnapját a tornaljai Harmónia-díjas Pusko Márton, népzenész, előadóművész, zenetanár, a Népművészet Ifjú Mestere, Torn...
Ma ünnepli születésnapját a tornaljai Harmónia-díjas Pusko Márton, népzenész, előadóművész, zenetanár, a Népművészet Ifjú Mestere, Tornalja Város Díjának birtokosa.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját.
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 192 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.
Azóta Magyarországon, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyarság január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Idén rendhagyó módon mindezt online (Lehet válogatni a programok között naptáunkben)
ATEMPO.sk
Több mint 60 éve varázsolja el jellegzetes, érzelemdús hangjával a zene szerelmeseit Plácido Domingo. Eddig csaknem 4000 előadást adott énekesként, több mint 150 szerepet játszott el, szerepléseinek ereje mindig is lenyűgöző volt.
Fischer Iván világhírű Kossuth-díjas karmester ma ünnepli 70. születésnapját.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be A’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, a magyar Himuszt. Ennek emlékére 1989 óta ezt a napot a magyar kultúra napjaként ünneplik Magyarországon. De másutt is, ahol a világon magyar közösségek élnek, színházi előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek erre a napra, és a kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket adnak át.
A Csemadok Országos Tanácsának 2008. január 22-én megtartott ülésén a jelenlévők úgy határoztak, hogy Életmű Díjat alapítanak, amelyet mindig a magyar kultúra napi ünnepség keretén belül adnak át az arra érdemes Csemadok tagoknak.
Eddig 62 életmű-, 38 közművelődési-, 8 Gyurcsó István- és 3 Fábry Zoltán-díj került kiosztásra.
2009 óta ez az országos esemény Galántán valósul meg a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok szervezésében. A világjárvány azonban minden hagyományt felülír. A díjátadót ezúttal Dunaszerdahelyről lesz közvetítve online. A nézők virtuálisan találkozhatnak a díjazottakkal, és a vendégek videóüzenetben szólnak hozzájuk. A kultúrműsort is a régebbi Napok műsoraiból állították össze.
A Csemadok Országos Elnöksége döntésének értelmében idén tizenhárman vehetik át a díjakat.
Csemadok Életmű Díj
Kantár Éva (Szímő)
Petro Lajos (Vilke)
Suba Anna (Vágtornóc)
Szcsuka Edit (Hosszúszó)
Csemadok Közművelődési Díj
Gaál Ildikó (Losonc)
Győri Béla (Nemeshodos)
Lőrincz Sarolta Aranka (Ipolybalog)
Morovics Ibolya (Alsószeli)
Nagy Géza (Csicsó)
Radosicky Györgyi (Ógyalla)
Gyurcsó István-díj
Horňák István (Éberhard)
Molnár Zsuzsanna (Dunaszerdahely)
Fábry Zoltán-díj
Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti)
Az online műsor január 22-én, pénteken 18.00 órától lesz követhető a ma7.sk portálra, a Régió TV-ben és Csemadok felületein is (www.csemadok-hu.eu, Facebook).
ATEMPO.sk
Fülbemászó refrén, gördülékeny, slágergyanús zenei alap és egy mesés hang - így lehetne legjobban összefoglalni Nagy Adri legutolsó dalát, mely szintén ott van A DAL 2021 legjobbjai között. A szerelmes szerzemény az elengedésről és annak nehézségeiről szól, aminek dalszövegét ezúttal is Adri írta, akinek épp ma van a születésnapja :)
A Himnusz regényes története címmel készült dokumentumfilm a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében. A 30 perces alkotás animációk, videóbejátszások segítségével tárja a közönség elé a Himnusz történetét (videó a cikk végén).
Ma ünnepli 70. születésnapját Jarábik Gabriella felvidéki pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató, a Fókusz Színpad alapítója, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója.
Számos koncert került az online térbe az elmúlt időszakban. Így volt ez az ünnepek alatt is.