Minden hír


25 éves A dzsungel könyve musical

25 éves A dzsungel könyve musical - nézd online a jubileumi előadást

Negyed évszázada mutatták be a Pesti Színházban a magyar színháztörténet egyik legsikeresebb darabját, A dzsungel könyvét. Az ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical szövegkönyvét Békés Pál, dalszövegeit Geszti Péter írta, zenéjét Dés László szerezte. Az ünnepi előadás január 30-án a Vígstreamház közvetítéssorozatában élőben lesz látható.

 

A dzsungel könyve

 

1996. január 28-án mutatták be a Pesti Színházban A dzsungel könyvét. A darab ötletgazdája és rendezője Hegedűs D. Géza, aki a kilencvenes évek elején gyermekeinek olvasta fel esténként Rudyard Kipling novellagyűjteményét. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ez az a mű, amiből egy minden generációnak szóló, családi musicalt lehetne színpadra állítani. Ezután egy több mint 3 évig tartó, igazi csapatmunka kezdődött: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László és Békés Pál rendszeresen találkoztak, hogy közösen dolgozzák ki az ötletet. Fontosnak tartották, hogy megtartsák az eredeti mű tartalmi mélységét, de közben humorból, játékból se legyen hiány. A szövegkönyv végül hat átírás után nyerte el végleges formáját. Már csak a dalszövegíró hiányzott.

 

A dzsungel könyve

 

Dés László a családjának köszönhetően ismerkedett meg a Rapülők szövegeivel, és mivel akkori állandó szerzőtársa nem tudta vállalni, Geszti Pétert kérte fel a munkára. A dalok minden esetben a szituációból, illetve a kakaterek jelleméből, habitusából kiindulva születtek meg. Így lett például Sír Kán dala keményebb rock, Balu búcsúja csodálatos lírai dallam, a Majmok dala pedig igazi városi rap. Az eklektikus dalfolyamra a koreográfia Imre Zoltán irányításával született meg.

„Úgy vannak adagolva a dalok, és úgy váltakoznak a drámai és lírai helyzetek, hogy a gyerekek és a felnőttek is végig együtt tudnak élni a darabbal. Talán ez a titka” – emeli ki Dés László.

 

A dzsungel könyve

 

Az alkotók mindannyian azt vallják, ez az előadás különösen szerencsés csillagzat alatt született. „Felejthetetlen élmény volt ez a szakasza az életünknek. Természetesen történt meg minden, mindenki nyitott, kreatív és odaadó volt. A teljes csapat szenvedéllyel és hihetetlen szeretni tudással volt jelen végig a próbafolyamatban. Azt gondolom, talán ez hagyományozódik tovább azóta is. Nemzedék, nemzedéknek adja át” – idézi fel Hegedűs D. Géza.

A szereplők bőrébe a negyed évszázad alatt száznál is több színész bújt Kútvölgyi Erzsébettől, Gryllus Dorkán, Szervét Tiboron, Józan Lászlón át Oroszlán Szonjáig. Kilenc Maugli, tizenegy Túna és tíz Sír Kán lépett már színpadra A dzsungel könyvében. Szállóigévé vált a színházi folyosókon az a mondás, hogy „nincs Magyarországon olyan színész, akinek ne lett volna köze az előadáshoz.” Borbiczki Ferenc Akelaként és Méhes László Káként az összes előadásban játszott, így több mint 1300-szor szerepeltek a darabban, míg Reviczky Gábor csak néhány alkalmat hagyott ki Baluként.

 

A dzsungel könyve

 

Borbiczki Ferenc még azt is kiszámolta, hogy egy előadáson ötször ugrik le a szikláról, ami 10 métert jelent. „Jó szerep, nagyjából 13 kilométert töltöttem már a levegőben.” A jelenlegi szereposztásban Maugliként Reider Péter, Túnaként Rudolf Szonja, Bagiraként Majsai-Nyilas Tünde, Sír Kánként Karácsonyi Zoltán, Csilként Szántó Balázs látható.

Felejthetetlen dalok, amiket az egész család együtt dúdolhat, egy, a felnőtté válásról szóló mesében, ami Békés Pál szavaival élve szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Január 30-án a Vígstreamházban látható A dzsungel könyve 25 éves születésnapi élő közvetítése. Az előadásra jegyet vásárolni korlátozott számban január 29-én, pénteken 18 óráig van lehetőség.

ATEMPO.sk

Január végéig pályázhatnak állami zenei ösztöndíjra a fiatal tehetségek

Január végéig pályázhatnak állami zenei ösztöndíjra a fiatal tehetségek

A zenei világ keresi tehetségeit! Az ő támogatásukra hozta létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. azokat az állami zenei ösztöndíjakat, amelyek egy éven át havi 200 000Ft anyagi támogatást nyújtanak a nyertes pályázóknak. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a Filharmónia Magyarország ennek a programnak a szakmai lebonyolítója.

 

A fiatal tehetségek három különböző ösztöndíjra pályázhatnak.

A 20. század egyik legnagyobb magyar zongoraművészének nevével fémjelzett Fischer Annie Zenei Előadóművészi Ösztöndíjra olyan klasszikus zenei tehetségek jelentkezését várják, akik hivatásuknak a hangszeres és énekes szólista pályát választották.

JELENTKEZÉS

Az 1984-ben létrehozott Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíj célja, hogy fiatal zeneszerzők, zenetudósok és zenekritikusok pályakezdését támogassa és kedvező feltételeket biztosítson az eredményes és magas színvonalú alkotótevékenységhez.

JELENTKEZÉS

A Lakatos Ablakos Dezső Ösztöndíjra a jazz fiatal tehetségeinek jelentkezését várják, a beküldött pályamunkák alapján hárman részesülhetnek ösztöndíjban

JELENTKEZÉS

A beérkezett pályázatokat mindhárom ösztöndíj esetében rangos szakmai kuratórium bírálja el.

Jelentkezési határidő 2021. január 31., 24.00.

ATEMPO.sk

Hámori Ildikó

Hámori Ildikó születésnapjára

Ma ünnepli 74. születésnapját Hámori Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Néphagyomány az óvodában és az iskolában - online továbbképzés külhoni pedagógusoknak

Néphagyomány az óvodában és az iskolában - online továbbképzés külhoni pedagógusoknak

December elején közös összefogással indult útjára egy rendhagyó online képzés külhoni pedagógusoknak. A Rákóczi Szövetség és Balatoni Kata, Így tedd rá! programgazda, néptáncpedagógus, neveléstudományi kutató közös programjának elő témája az Advent volt, mely több mint 1000 résztvevővel zajlott Buenos Aires-től Mezőpanitig.

„Megható és érezhető volt az az összekapcsolódás, mely létrejött az online téren keresztül is. A program célja, hogy ebben a nehéz időben is ott legyünk a pedagógusok mellett, segítsük munkájukat, hogy ők néphagyományainkat továbbvigyék a gyermekek és családok felé a pedagógiai folyamatok által. Páratlan lehetőség, hogy saját kulturális tőkénk ilyen mértékben összetart bennünket a mindennapokban.” - mondta Balatoni Kata.

 

Balatoni Kata

 

A képzés folytatódik, a következő online találkozó 2021. január 29-én, péntek 17.00 és 20.00 óra között. kerül megrendezésre, melynek témája a hagyományos ünnepek intézményi megjelenítése a tavaszi félévbe: farsangtól Pünkösdig.

A program során a résztvevők körbe utazzák a Kárpát-medencét, megismerve szokásvilágát és feltárva azokat a dalokat, játékokat, mondókákat, táncokat, melyek a hétköznapi pedagógiai folyamatokban alkalmazhatók. Terítékre kerül a farsangi mulatság, Balázs, Bálint, Gergely, március 15. megújulása, a nagyböjt világa, Virágvasárnap, húsvét, Szent György, pünkösd, de még anyák napja is. Ültetnek tulipánokat, énekelnek rózsákat, hordoznak kiszét, pünkösdi királylányt, huszárokat idéznek, esőt és napot varázsolnak, cserebogarat és gólyát keresnek. Mindezt a magyar kultúra páratlan kincsestárából merítve.

Eddig több mint 1600 magyar pedagógus regisztrált az ingyenes képzésre a világ számos országából. Jelentkezni 2021. január 27. szerda 20.00 óráig lehet.

REGISZTRÁLJ

EZ, ATEMPO.sk

Cséfalvay Á. András

Ismeretlen történetek II. – nézzétek meg Cséfalvay Á. András online fotókiállítását

A mai naptól látható, a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt egyenlőre csak az online térben, Cséfalvay Á. András, az ATEMPO.sk fotósának legújabb kiállítása.

A számos rangos nemzetközi díjjal kitüntetett dunaszerdahelyi születésű fényképész, fotóriporter tárlata az Ismeretlen történetek II. címet kapta, melytől Salgó Viktória, művészettörténész így ír:

"Életek, melyekben az emberi kapcsolatok, a mozgás öröme, a család támogatása felértékelődik. Mást jelent az elérhetetlen, és mást jelent a hit. Ami közös, az a pillanat megélésének öröme, mely Lili, Réka és Tomi tekintetében ugyanaz. Cséfalvay Á. András képei intim közelségbe hoznak minket ezekkel az életekkel.”

Három sorozat képeit hozza el nekünk a fiatal fotós, három különleges család életébe pillanthatunk be általa.

 

Lili és Emili

 

Lili és Emili

Lili és Emili ikrek. Vidám, életrevaló négyévesek. Emili egészséges, Lili születésénél problémák adódtak, gyermekkori agyi bénulásban szenved. Szüleik mindent megtesznek, hogy Lili egészségi állapota javuljon, erősödjenek az izmai, és ezáltal képes legyen önállóan ülni, mászni, állni és járni.

Tomi

Tomi egy nagyon ritka, gyógyíthatatlan betegségben, xeroderma pigmentosumban szenved, amely egymillió emberből egyet érint. Tünetei közt szerepel a gyors leégés, az egyenetlenné váló, szeplőszerű foltokkal teli, hegesedésre hajlamos bőr, de könnyebben kialakulnak a rosszindulatú bőrdaganatok is. Tomika egy speciális, a NASA által kifejlesztett anyagból készült védőruhában merészkedhet ki az utcára.

Réka

Réka szavak helyett a szemeivel kommunikál, gondolatai, lénye be van zárva a testébe. Gyermekkori agyi bénulása miatt nem tud beszélni, önállóan mozogni, mindenben édesanyja segítségére szorul. Nagyon ügyes kislány, a képességei az állapotához képest kimagaslóan jók, megtanult olvasni, számolni. Jelenleg anyukája kreatív módszerekkel tanítja őt otthon. A tanulás mellett minden nap tornáznak, hogy Réka izmai erősödjenek. Legjobb barátnője Zoé, akivel kislány koruk óta ismerik egymást, társasjátékoznak, festenek, szórakoznak.

 

ITT NÉZZÉTEK MEG A KIÁLLÍTÁST

 

András Dunaszerdahelyen született, 2011-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen tanári diplomát szerzett, majd 2016-ban Szlovák Műszaki Egyetem Dizájn szakát is elvégezte. Jelenleg fotósként dolgozik és együttműködik számos felvidéki portállal, magazinnal.

2017-ben a Slovak Press Photo gáláján részesült elismerésben, amikor is a Művészet és showbiznis kategóriában harmadik helyezés ért el

2018-ban a Czech Press Photo ünnepélyes gáláján kapott különdíjat a a szenci Nefelejcs Házban készült fotójáért

2019-ben a Magyar Sajtófotó Pályázaton díjazták két kategóriában is és ért el második és harmadik helyezést

2019 októberében a Szlovák Sajtófotó riport kategóriájának győztese lett Vivien sorozatával

2020-ban a Magyar Sajtófotó Pályázaton ért el első helyezést a Mindennapi élet kategóriában

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Ugróczky István / Csallóköz hetilap

A táncos női test  - folytatódik az online sorozata  a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival

A táncos női test - a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival folytatódik az online sorozata

Folytatódik az Átalvető – Táncházról és társművészetekről online-programsorozata. Ezúttal a női testkép, a koronként és társadalmi rétegenként eltérő női szépségideál kerül a fókuszba.

A beszélgető műsorhoz Sándor Ildikótól, az Intézmény Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetőjétől kapunk kedvcsinálót.

„2020. októberének végén tartottuk az Átalvető első programját. Az akkor még közönség előtt rendezett műsorban Tompa Andrea írónővel az Omerta című regényéről beszélgettünk. A következő alkalommal már csak online formában tudtunk jelentkezni: december 3-án Szlama László népzenészt láttuk vendégül.

Az Átalvető kezdeményezői egy olyan minőségi, újszerű programformákban, tartalmakban gondolkoztak, amelyek a népművészet és a társművészetek, illetve a népművészet és a közélet kapcsolódási pontjait tárják a közönség elé. A rendezvénysorozat középpontjában integráló-kitekintő szándékú beszélgetések állnak, amiket – legyen az népzene, néptánc, vagy mesemondás – művészeti tartalmakkal is szeretnénk illusztrálni. Ezzel az a célunk, hogy a hallgatóság ne csak gondolatokkal, hanem művészeti élménnyel is gazdagodjon.

A harmadik közvetítést január 28-án rendezzük, s a találkozó fókuszában Czingler Szilvia, A női test alakváltozatai című könyve áll. A kulturális antropológust még az egyetemen ismertem meg, s azóta követem nyomon kutatásait. Ezek eredményei nagyon izgalmasak, mivel az író nem a megszokott néprajzi kérdésfeltevésekkel operál.

A téma is – a néprajz és az antropológia határmezsgyéjén – érdekfeszítő: a XIX. század vége és a II. világháború befejezése közötti időszak női szépségideálját, öltözködését, higiénéjét, testkultúráját vizsgálja meg. Elsősorban a városi polgárságra és az elit társadalmi rétegekre koncentrál, de emellett kitér a hagyományos paraszti kultúra területére, s megvizsgálja, hogy a két társadalmi réteg között – e kérdésben – vannak-e kapcsolódási pontok. A szerző azokra a társadalmi változásokra is kitér, amik a női sportok elterjedésére, a fürdési kultúrára is hatással voltak.

Hozzáteszem, hogy napjainkban ismét egy markáns változás idejét éljük: a manökeneket jellemző karcsú, sőt túlzottan vékony nő lehet-e a példamutató, vagy a napjainkban – az alakjuk miatt – a ’plus size’ öltözködést választók is ideálokká válhatnak?

Az Átalvető filozófiájának megfelelően hatásosan kívánjuk bemutatni a néphagyomány kapcsolódását a könyv gondolataihoz, ehhez a Magyar Állami Népi Együttes táncosainak segítségét kértem. A művészek különböző vidékek tánchagyományait mutatják be: a viselet és a táncos mozgás milyen kapcsolatban áll egymással. Az illusztrációban szerepet kap a gyimesi szűk szoknya, a rimóci kikeményített tizenöt-alsószoknyás viselet, a kalocsai, szintén sok alsószoknyás, farpárnával kiegészülő ruha, közös bennük, hogy ezek az öltözékek a táncok formáját és a mozgást is meghatározzák.”

A program a Hagyományok Háza Facebook-oldalán és YouTube csatornáján tekinthető meg.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk
Fotó: Hagyományok Háza

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.

Az elmúlt két évben január 1-jén a nézők a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zeneakadémia közös koncertjével indíthatták az újesztendőt. Népszerű zeneműveket hallhattak az érdeklődők, Magyarország legkiválóbb karmestereinek irányításával. A hagyomány jövőre is folytatódik, a 2022-es évet is csodálatos dallamokkal köszönthetjük, az est karnagya ezúttal Medveczky Ádám lesz.

„A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarához fűződő kapcsolatom régmúlt időkbe nyúlik vissza, amikor még mint ütőhangszeres kisegítő játszhattam ebben a nagyszerű együttesben. Első hanglemezem felvétele szintén a Rádiózenekarhoz fűz, de ők voltak ott velem a MTV I. nemzetközi karmesterversenyén is. Buzdításuk, szeretetük nagyban hozzásegített az ezüstéremhez. Aztán 1980-ban egy hosszabb amerikai turnén még közelebb kerültünk egymáshoz.

De a sok közös munka mellett az igazi maradandó értéket az jelenti számomra, hogy a zenekar régi és jelenlegi tagjai között is sok jó kollégára, barátra tettem szert. Megtiszteltetés számomra, hogy a 2022-es esztendőt elindító hangverseny karnagya lehetek, nagy örömmel várom” – árulta el a Kossuth-díjas karmester.

Az Újévi nyitányt a tervek szerint a közmédia két csatornája, a Bartók Rádió és az M5 kulturális csatorna is közvetíteni fogja.

„Fontosnak tartom, hogy az Újévi nyitány a Zeneakadémián igazi ünneppé, valóban hagyománnyá váljon, hiszen érezzük, hogy várják a zeneszerető emberek.

Az első két hangverseny nagy sikert hozott, a közönség nagyon hálás volt értük, nem is lehet kérdés a folytatás.

Boldogok vagyunk, hogy a zenekarunkat 2022 első napján Medveczky Ádám fogja vezényelni. Rendkívüli megtiszteltetés vele dolgozni, igazi szakmai tekintély, aki követendő példa a magyar zenészek nemzedékei számára, és nem utolsó sorban emberként is hiteles. 2021-ben a 80. születésnapját fogja ünnepelni, kívánom, hogy emlékezetes ajándék legyen számára a közös munka – abban biztos vagyok, hogy a zenekarunknak különleges élmény lesz” – mondta Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezetője és a Bartók Rádió csatornaigazgatója.

A koncertnek ezúttal is a Zeneakadémia nagyterme ad otthont, az impozáns helyszínt a magyar zeneművészet fellegváraként ismerik világszerte.

„Kiváló együttműködés érett hagyománnyá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a közmédia és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara között azután, hogy az együttes számos maradandó élményt szerzett a muzsika kedvelőinek az elmúlt években is a Zeneakadémián.

Az ifjú tehetségek játékában a tradíció és az újító szemlélet együttes ereje nyilvánul meg, fellépésük a gazdag tapasztalatú művészekkel nyitottságot, üde, lendületes és egyedi évkezdeti hangulatot sugároz, és olyan szívet melengető harmóniát teremt, amely a legendás esztendőindító koncertek sorába emeli az Újévi Nyitányt a Zeneakadémia Nagytermében”

– tette hozzá Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora.

ATEMPO.sk / MTVA
Fotó: gyoriszinhaz.hu

Trombitásból lett mulatószenész - 60 éves Lagzi Lajcsi

Trombitásból lett mulatószenész - 60 éves Lagzi Lajcsi (Galambos Lajos)

Ma ünnepli 60. születésnapját Galambos Lajos, vagyis ahogy mindenki ismeri Lagzi Lajcsi zenész, előadóművész, a Péntek esti Dáridó és a Szuperbuli című televíziós műsorok házigazdája. A zenélés náluk családi hagyomány: nagyapja és apja hétvégenként lakodalmakat járva zenéltek. Legismertebb slágere a Hosszú fekete haj, aminek szövegét Deák Bill Gyula írta.