Interjú


A magyar zenét népszerűsítette Japánban Baráz Ádám zongoraduója

A magyar zenét népszerűsítette Japánban Baráz Ádám zongoraduója (INTERJÚ)

A balassagyarmati Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész, aki rendszeresen koncertezik Felvidéken is, ezúttal igazán különleges helyszínen töltötte a nyár első hónapját. Az AlisAdam PianoDuo-val Japánban jártak és adtak koncerteket több nem mindennapi helyszínen.

Ádámmal beszélgettünk az élményekről.

 

Nemrég tértél haza Japánból, ahol több koncertet is adtál az AlisAdam PianoDuo-val. Hogy jött ez a lehetőség?

Immáron második alkalommal járt és adott koncerteket a zongoraduó Japánba. Először 2018 nyarán játszottunk több helyszínen a japán közönségnek. Ezen koncertek sikerének köszönhető, hogy 2019-re is kaptunk több felkérést, melynek júliusban tettünk eleget.

 

Alisa Yajima és Baráz Ádám

 

A duó másik tagja, Alisa Yajima Japánban született, de Budapesten él. Ennek ellenére megvannak neki is a kapcsolatai?

Alisa már évek óta Budapesten él. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) végezte tanulmányait, ahol többek között Falvai Sándor volt a mestere.
A diploma megszerzése óta a Magyar Táncművészeti Egyetem korrepetitoraként tevékenykedik, mellette pedig az AlisAdam PianoDuo-val koncertezik (elsősorban Magyarországon és Felvidéken).

Minden évben hazalátogat Japánba, ekkor van lehetősége otthon is koncertezni. Az utóbbi két esztendőben - nagy örömömre - ezt a zongoraduóval teszi.

Mindketten nagyon fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatok ápolását, új kapcsolatok építését, a nyitottságot szakmailag és emberileg, hiszen valahol ez a legfontosabb a mai világban. Ezután pedig a minőség és az alázat.

 

Hol léptetek fel a közel egy hónap alatt és milyen műsorral készültetek a közönségnek?

Több koncertet is adtunk Kóbe és Oszaka városában, más-más helyszíneken. A programösszeállítás idén is mondhatni rendhagyó volt, ugyanis több olyan zenemű megszólalt ezeken a hangversenyeken, melyeket még magyar koncerttermekben is ritkán hallani.

Ilyen például: Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz című kompozíciója, mely eredetileg szimfonikus zenekarra íródott, de Gobbi Henrik (1841-1920) zongoraművész, zeneszerző, - akinek kompozícióit Liszt egészen kedvezően értékelte (ezt ritka volt) - készített belőle egy kitűnő zongora négykezes átiratot.

Meg kell említeni Seiber Mátyás: Könnyű táncait. Ezek a kis miniatűrök a múlt század elején kialakuló könnyű tánczenéinek apró gyöngyszemei. Van köztük Slowfox, Tango, Blues, Charleston, és még sorolhatnám.

Természetesen a magyar zene bemutatása és népszerűsítése fontos szerepet játszik minden külföldi koncertprogram összeállításában,

így Liszt és Seiber mellett idén Weiner Leó: Három magyar népi táncaira esett a választás, ez a mű is megszólalt a koncertek első felében.

 

Baráz Ádám

 

A program második részében egyetlen mű, Szergej Rachmaninov fiatalkori kompozíciója, a Hat zongoradarab Op.11 hangzott el. A ciklus utolsó darabja a Slava-Gloria, legalább annyira monumentális, mint Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művének zárótétele, a Kijevi nagykapu.

Ez a tétel, amióta csak játsszuk, mindig meglepetést okoz a színpadon, ugyanis a zeneszerző azt kívánja, hogy dinamikában a lehető legmagasabb fokot érjék el az előadók (ffff - azaz négyszeres forte), ez a jelenség az adott hangszertől függően olykor minket is meglep, és mi magunk is csodáljuk, hogyan is lehetséges ilyen hatalmas hangot kihozni egyetlen zongorából.

 

Hogy fogadták a műsort, az előadásotokat, mert teljesen más mentalitású emberekről van szó, mint az európaiak?

Úgy érzem mindenhol jól fogadták a programot és az interpretációt is. A japánok valóban más mentalitású emberek, viszont egyre nyitottabbak az újdonságok, az ismeretlen dolgok iránt. A "Zene kérdés"azt hiszem világszerte nehéz kérdéseket vet fel, nehéz megválaszolni azokat. Sokféle zene létezik. Ez a sokféleség bővíti a tárházat, de szűkíti a köröket. A komolyzene iránti érdeklődést Japánban más szempontok szerint érdemes vizsgálni, mint Európában, de erről majd egy másik alkalommal :-)

Én régóta kitartok amellett, hogy 20 embernek is ugyanolyan minőségben kell játszani, mint 2000 embernek. Nincs, nem szabad, hogy különbség legyen.

Mint kortárs zeneszerző, többször megéltem azt, hogy egy-egy bemutatón tizenöten voltak csak jelen, majd ugyanazt a darabot legközelebb 600 ember hallgatta. Sok-sok mindentől függ, hogy hol és kik fogadják az előadóművészt, a zeneszerzőt. Japánban azt kell mondjam, minden ilyesfajta élményem egyöntetűen POZITÍV!

 

Baráz Ádám

 

Japán egy igazán különleges ország. Melyik helyszín volt számodra a legérdekesebb?

Idén a legkülönlegesebb helyszín Oszakában, a MITA HALL volt. Ez egy meglehetősen kis terem, közel az Operaházhoz. Zongoraművészeket, zeneszerzőket, kamaraegyütteseket fogad a terem hétről hétre, nagyon változatosak a programok. A terem érdekessége, hogy a nézőteret balról egy hatalmas tükörfal, jobbról pedig nagy ablakok zárják, melyen ha kinézünk a város láthatjuk.

Próba közben egyik pillanatról a másikra egy éppen felszálló hatalmas repülőgép jelent meg az ablakban. A zene leállt, levettük kezeinket a klaviatúráról, és megcsodáltuk.

A szervező mellénk lépett és elmondta: nem messze van az egyik repülőtér, így ez a jelenet a délután folyamán többször is meg fog ismétlődni. Mondanom sem kell, ilyen teremben sem játszottam még korábban. (Természetesen hangszigetelt ablakok voltak, így a zajból nem hallottunk semmit, nem volt zavaró tényező).

 

Baráz Ádám

 

A zenélés mellett gondolom volt lehetőséged megismerni Japánt is (igaz nem először jártál ott). Merre jártál, mi az ami igazán lenyűgözött?

2012-be jártam először Japánba, de akkor Tokióba és a fővároshoz közel pár kisebb városba. Tavaly Kóbe, Kiotó és Himeji városába volt szerencsém ellátogatni, idén pedig a koncertek között és az utánuk fennmaradt időben sikerült beiktatni egy-egy rövid utazást. Hirosima, Miyajima, Oszaka, Amanohashidate és Ine voltak a célpontok.

Mi volt lenyűgöző? Nehéz ezt megfogalmazni. Talán az ételek. Fantasztikus, változatos és nagyon igényes a japán konyhaművészet. Amit lehetett megkóstoltam, és persze lett pár új kedvenc ételem is. Ha a városokat nézzük, mindenhol más volt, ami megfogott.

És sokkoló volt Hirosimában az Atombomba-dóm előtt állni, és végigsétálni az emlékmúzeumban. Ott járni, ahol az a szörnyűség történt 74 éve.

Viszont lenyűgöző volt a vidék, pláne Ine a halászházakkal, az érintetlen szigetekkel és a kristálytiszta Japán-tengerrel.

És, hogy zenével zárjam a gondolataimat, hallottam és tanulmányoztam is több japán komponista műveit, melyekből néhányat a következő évadban a zongoraduó Magyarországon és remélhetőleg Felvidéken is megszólaltat majd. Egyelőre nem árulok el többet a tervekről, de az megígérhetem, hogy nagyon érdekes és izgalmas kompozíciók szerepelnek a tervezett programokban, többek között magyar, orosz, francia, japán és amerikai szerzők művei is.

 

Köszönjük a beszélgetést és további sok sikert kívánunk szólóban és duóban is :)

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Kelemen László

Az együttlét öröme - beszélgetés Kelemen Lászlóval

A Hagyományok Háza Mikházán rendezi első szabadegyetemét augusztus második hétvégéjén. A kezdeményezésről és a programról Kelemen Lászlóval, az intézmény főigazgatójával beszélgettünk.

 

A mikházi szabadegyetem egy új fejezetet nyit a Hagyományok Háza külhoni munkájában?

A szabadegyetem egy klasszikus lehetőség arra, hogy amit valaki jól ismer, azt a tudását megossza másokkal. Nem kötődik iskolai végzettséghez, s hosszú kurzusokhoz, akár egy hétvégén is megrendezhető eseményt jelent. Ennek jegyében állítottuk össze az első mikházi szabadegyetem programját. Az előadók listáját nézve bátran ajánlhatom, hogy augusztus második hétvégéjén megéri felkeresni a Felső-Nyárád menti települést.

 

Mennyire szimbolikus a helyválasztás?

Teljes mértékben, mivel Mikháza a Marosvásárhely-környéki oktatás bölcsője. Ott alapították az első iskolát, s idén ünnepeljük a ferences-kolostor rendházfőnöke, Kájoni János születésének 390. évfordulóját. A kicsi falunak továbbá olyan neves szülöttei is voltak, mint az újságíró Kacsó Sándor és a nótaénekes-humorista, Széllyes Sándor. A hétvége jelentőségét emeli ki, hogy a szabadegyetemet vasárnap a ferences templomban misével zárjuk, amit Böjte Csaba ferences szerzetes mutat be.

 

Mikaháza

 

Kiket várnak a jeles eseményre?

A vendégek köre igen széles: várjuk annak a tíz civil szervezetnek képviselőit, akik stratégiai partnerként dolgoznak velünk Nagyváradtól Csíkszeredáig. Számunkra ők azt a belső kört jelentik, akik eljönnek a rendezvényre, előadásokkal gazdagítják a programot, s az esetleges vitákban is aktívan vesznek részt. A második csoportba azok a szakemberek tartoznak, akik ugyan nem stratégiai partnereink, de az elhangzó témák jól ismerői, és mi kíváncsiak vagyunk tapasztalataikra. A harmadik réteg pedig az a hagyományokat szerető közönség, akikre jelentős számban számítunk Mikházán az előadásokon és az esti koncerteken.

 

A programok összeállításánál mennyire gondoltak a fiatalokra?

A programsorozattal inkább a középgeneráció tagjait kívánjuk megszólítani, akik élettapasztalatuk nyomán már tisztában vannak a hagyományőrzés fontosságával, s benne vannak annak a „sűrűjében”. Természetesen a fiatalokkal is számolunk, s az esti rendezvényeink különösen vonzók lehetnek számukra.

 

A kétnapos programnak mi a vezérmotívuma?

A közösség, az együttlét örömét emelném ki. Azok, akik egy életre elkötelezték magukat a hagyományos népi kultúra ápolására, azok most együtt tölthetnek majd’ három napot. Remélem, hogy a tudásgyarapodáson és tapasztalatcserén túl tényleg közösségként tudjuk megélni ezt a szép hétvégét.

 

Az „első” sorszámnév arra utal, hogy a szabadegyetemnek tervezik a folytatását?

Nagyon remélem, hogy igen. Ezért is hirdetjük így, mert számolunk a folytatással. A helyszín természetesen nincs kőbe vésve, de lehet, hogy Mikházán teremtünk hagyományt. Most a rendezvényre koncentrálunk, a jövőről, a szabadegyetem fogadtatása nyomán döntünk.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk

Paradigma - Gombaszögi Nyári Tábor

Ilyen volt a Gombaszögi Nyári Tábor Koronája (INTERJÚ)

A Gombaszögi Nyári Tábor programjait évek óta több tíz szervezet, csapat álmodja és valósítja meg. A fesztivál egyik különleges helyszíne a Korona sátor, amely a közös éneklésnek, klasszikus zenének és a verséneklőknek ad teret.

A programokat a pelsőci Korona énekegyüttes tagjai állítják össze évről-évre. Vezetőjükkel, Tömöl Gabriellával beszélgettünk az idei évről.

 

Honnan jött az ötlet, hogy csatlakozzatok ti is Gombaszöghöz?

2014-ben várölelés volt Krasznahorkán. Akkor már két éve működött a Korona nevű kórusunk - ismertük is a Krasznahorka büszke várá-t - csatlakoztunk az öleléshez. Sok kedves fiatalt találtunk a várfalaknál. Forróság volt és várni is kellett, mégis mindenki kedves, előzékeny, segítőkész volt. Vizet osztogattak, aláírást gyűjtöttek, egy-egy fa árnyékában énekelgettek. Kiderült, hogy ők az akkor még ott tanyázó Gombaszögi Táborba részvevői. Átöleltük a várat, aztán meg is néztük tábort. Amit program kínálatban, helyszín megoldásban, hangulatokban láttam az szellemi felfrissülés volt. Egy csoda a szülőföldemen! Ők mi voltunk. Ekkor álmodtuk meg a Korona sátrat.

Mert ahol van színház, irodalom, kézművesség, közélet - ott helye van a klasszikus zenének is, az együtt éneklésnek.

 

Korona Sátor

 

Az induláskor elsősorban a komolyzenének szerettétek volna teret adni?

Igen. Tapasztalatom szerint az emberekben sok előítélet él a komolyzenével kapcsolatban. Vagy egyáltalán nincs róla véleményük, mert alig találkoztam a műfajjal. Pedig olyan széles a kínálat, hogy mindenki megtalálja a kedvencét - és ez időtálló érték és élmény.

Össze is állítottam különböző hangulatú lejátszási listákat. Így született meg a "Szerelmes lettem", a "Chillout", az "Orosz Örs", vagy a "Zúzó"... 7 listával kezdtük. Aki bejön a sátorba, attól megkérdezzük szokott-e klasszikusokat hallgatni? van-e kedvenc hangszere? pihenni szeretne? ismerős dallamokat hallgatni? vagy újakat felfedezni? Ezek alapján ajánlunk neki hallgatnivalót.

A beszélgetések hatására bővítjük a kínálatunkat. Mára 17 harminc perces listánk van. Évről évre teltházzal működünk. 2015-ben 3 vendéget tudtunk fogadni egyszerre, idén 14 kényelmes férőhelyünk volt. Ezt már nem lehet tovább bővíteni, nem is szándékunk. Inkább más irányba nyitunk.

 

Horyzone

 

A sátor programja igazán változatosra sikerült az idei évben. Kikkel találkoztattak az érdeklődők?

Idén először volt a Korona sátornak önálló, hangosított színpada és kb. 100 ülőhelyes nézőtere - amit a Korona énekegyüttes tagjai építettek meg.

Ez volt a felvidéki magyar verséneklők bázisa is. Az Aranysáv című koncertsorozatban a Tompa Mihály Országos Verseny legjobb verséneklői mutatkoztak be. Több éve figyelem már ezeknek a fiataloknak a munkásságát. Igényesek, új ötleteket hoznak, mélyre szántanak, nem riadnak meg a feladatoktól és távol áll tőlük a pop szakma sok unalmas közhelye, hatásvadász megoldása. Frissek és inspirálóak. Pazar koncerteket adtak: A Horyzone (Rozsnyó), a Paradigma (Felsőszeli), Göbő Anna és Sándor (Léva). Feltöltődés látni ezeket a fiatalokat, hallani a csengő hangjukat, nagy költőink verseit, igényesen megzenésítve, hangszerelve. Nem hiába volt nagy közönségük és vastapsuk.

 

Göbő Anna és Sándor

 

Ha tábornak az a célja, hogy egy összetartó, művelt, igényes, a kultúráját ismerő és átörökítő nemzedéket neveljen, akkor ezeknek a fiataloknak itt a helyük. Sokan közülük a mi meghívásunkra kerültek a táborba és mostanra már visszatérő táborozók.

Volt két olyan vendégünk, akikkel más helyszíneken vendégeskedtünk: A Kossuth-díjas Amadinda ütőegyüttes a Szifon teraszon játszott.

Elképesztő hangszerek, utánozhatatlan virtuozitás, életreszóló élmény! 60 perc alatt tradicionális zenék kíséretében beutaztuk a világot. Egyben volt ez fizika, földrajz, történelem és matek óra.

 

BélaMűhely

 

A budapesti BélaMűhely a Pajta színházban vendégeskedett. Karmester játékuk bizarr esemény. 10-12 ipari hulladékból készített hangszert mutattak be. Vezetőjük, Rimóczi István elmagyarázta, hogy lehet irányítani a 6-7 tagú zenekart, majd a közönségből bárki jelentkezhetett karmesternek.

Meglepő tehetségeket fedeztünk fel. A zenekar sem titkolta: ennyi kreatív és bátor karmester jelöltjük ritkán akad.

 

Mindent sikerült megvalósítani a terveitekből?

A BélaMűhellyel volt még egy projektünk - nagyméretű, szabadtéri hangszereket szerettünk volna építeni a tábor fém/fa/kő hulladékából. Pl. a régi kocsma teraszból. Ez a pályázatunk nem lett sikeres.

Mostanra olyan költségvetése van a Korona sátornak, amihez nem elég a lelkes jelenlét és önzetlen munka. Sokat pályázunk.

Az idei programjaink szponzorai a Bethlen Gábor Alap és a tábor főszervezője, a Sine Metu társulás. Ezúton is nagy-nagy köszönet a támogatóinknak!

 

Korona Sátor

 

Gondolom, már most belevágtok a 2020-as programok szervezésébe? Milyen terveitek vannak?

Az említett hangszerépítés lesz a legfontosabb tervünk. A környezetvédelem számunkra is kiemelt kérdés - és profilunkon belül, saját eszközeinkkel mi is igyekszünk megtenni mindent, hogy figyelmet kapjon pl. az újrahasznosítás. A hangszerek építésébe a táborozók is részt vehetnek majd - így közös ügyünk lesz. Persze vannak még további álmok is, de azokhoz még csend kell.

 

Biztos, hogy érdemes lesz jövőre is ellátogatni a Korona sátorba, hogy újabb embereket csábítson el a klasszikus zene, vagy a kár a verséneklés.

És Gabika üzenete azoknak, akik még nem jártak a gombaszögi völgyben:

„A Gombaszögi Nyári Tábort mindenkinek csak ajánlani tudom. A völgy - túl azon, hogy csodaszép - túl azon, hogy egyre több programot kínál - túl az egyéb objektív tényezőkön - rendelkezik valami sajátos és kimeríthetetlen szeretetmezővel. És az a fontos, hogy ebből jusson MINDENKINEK!“

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Csonka Andreas

„Az lettem, aki mindig is lenni szerettem volna” - interjú Csonka Andreassal (+ ÚJ KLIP)

A komáromi születésű tehetséges énekes, zenész, Csonka András, azaz művésznevén Csonka Andreas a Megasztár énekes-tehetségkutató műsor 2011-es évadában tűnt fel és bátran mondhatjuk, hogy tűnt ki. Számára az úgymond öt perc hírnév nem csak egy gyorsan feledhető kaland volt, az ott szerzett népszerűséget neki sikerült a tehetsége kibontakoztatására és az álma megvalósítására kihasználnia.

Gelencsér János

Milyen népzenét oktatni Felvidéken? - beszélgetés Gelencsér Jánossal

A salgótarjáni Gelencsér János (27) fiatalkora ellenére jelentős zenei pályát futott be: az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola népi hegedű-, brácsa-, nagybőgő- és cimbalomtanára, valamint a Dobroda zenekar prímása és vezetője. A felvidéki hangszeres népzeneoktatásban is tevékenyen vesz részt.

 

Egy új kezdeményezésben, a Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia hangszeres népzeneoktatásában nyílt lehetősége tanítani.

Párom Rimaszombatból származik, s gyakran járjuk együtt a Felvidéket. Ott fogant meg a helyi népzeneoktatás fejlesztésének gondolata, majd füleki barátommal, Varga Norberttel osztottam meg az elképzelésemet.

Egy-két év alatt érett meg az ötlet, s a 2018-ban megalakult Hálózat fel is karolta a kezdeményezést. Felkértek, hogy egy bemutatón osszam meg koncepciómat. A művészeti alapiskolában tartott koncert jól sikerült, s rögtön hét zenész is jelentkezett a szerveződő tanfolyamra.

 

A tanfolyam hat helyen indult be.

Somorja, Szőgyén, Ipolyság, Martos, Fülek és Rozsnyó szerepel a listán. Füleken jelenleg hegedű, brácsa és bőgő hangszereken nyolc tanítvánnyal dolgozom.

Közben a rozsnyói oktatást is elvállaltam, ott cimbalomképzéssel bővült a repertoár. Füleken heti rendszerességgel, Rozsnyón kéthetente találkozunk fél napra. Először a hegedűsökkel foglalkozok, majd a brácsás és a bőgős következik, végül a cimbalmos zárja a sort.

 

Gelencsér János

 

Milyen tananyaggal dolgozik?

Fél, vagy egy évig csak egyfajta anyagot dolgozunk fel, először a gömöri népzene volt terítéken, s a legjellegzetesebb dallamokat sajátítottuk el együtt. Ezután bodrogközi anyagokba kezdtünk bele. A Kárpát-medence zenei kincsét is szeretném megismertetni tanítványaimmal, kezdetnek Kalotaszegre látogatunk lélekben. Egy zenész számára a sokszínű tudás elengedhetetlen.

Célom, hogy olyan muzsikusokat neveljünk, akik a koncertek mellett egy táncházban is megállják a helyüket; a néphagyományt követve szolgálják ki a zenei igényeket.

 

Milyen tanár-tanítvány kapcsolat alakult ki a fiatalokkal?

A növendékek legtöbbjének van hangszeres előképzettsége, így a tanórák „pörgősebbek”, a tanmentet teljesíteni is tudjuk. Nem a klasszikus tanár-diák viszonyra építünk, az oktatás műhelymunka is egyben. Mindkét helyen nagyon jó közösség alakult ki.

Megfelelő motiváció mellett együtt lehet eredményeket elérni. Az igazi rutint a fellépések adják, s mindent megteszek, hogy ezt megszerezzék.

Magam is bandában, a Dobroda zenekarban játszom, így a tanítványoknak jó példát jelenthet, ha látják tanárukat egy zenekar élén.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk

Emmer Péter

Memento – megjelent Emmer Péter új lemeze (INTERJÚ)

A komáromi Emmer Péter nemzetközileg is ismert és elismert gitárvirtuóz, aki már nemegyszer bizonyította, hogy kitűnő zeneszerző és énekes is. Az új évet egy meglepetéssel indítja, hosszú idő után megjelent a várva-várt második nagylemeze.

Baráz Ádám

„A legbátrabb város” - Baráz Ádám ősbemutatója a 100. évfordulóra (INTERJÚ)

Jeles évfordulóra készülnek az Ipoly-menti Balassagyarmaton. Száz évvel ezelőtt a megszálló csehszlovák katonaság kiűzésével az ott élők elérték, hogy a város Magyarország része maradt. Ezért a tettükért 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címmel is kitüntették Balassagyarmatot.

A város legszebb ünnepén négynapos programmal várják az érdeklődőket. Erre az alkalomra egy különleges ősbemutatóval készül Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész, aki koncertet is ad az eseménysorozaton.

„Amikor felkértek, mint balassagyarmati születésű művészt, hogy közreműködjek a városi ünnepségeken, örömmel mondtam igent. Az utóbbi években szinte minden nyáron volt alkalmam játszani, vagy egy-egy új kompozíciómat bemutatni (többször első ízben) a balassagyarmati közönségnek.

2017. december 15-én pedig a 30. születésnapom is Balassagyarmaton ünnepeltem, méghozzá egy rendhagyó hangversennyel, melyen túlnyomórészt saját kompozíciómból adtam ízelítőt az elmúlt 20 év szerzői terméséből, fiatal balassagyarmati és felvidéki kolleginák valamit Alisa Yajima japán zongoraművésznő közreműködésével.

Ezúttal a Civitas Fortissima 100’ programsorozat január 26-i Művészeti Gáláján az AlisAdam PianoDuo-val Rachmaninov műveket játszunk.” - mondta Baráz Ádám.

 

Baráz Ádám

 

Civitas Fortissima című kompozíciójának ősbemutatójára január 29-én kerül sor, “A legbátrabb város” emléknapján, a 11.00 órakor kezdődő ünnepségen.

„Már régebben is terveztem egy olyan zenemű megkomponálását, mely ennek a balassagyarmati eseménynek állít emléket. Sokat olvastam az 1919-es történésekről, illetve láttam az erről készült filmet is.

Igyekeztem az 1900-as évek elején született magyar művek hangvételét felidézni, mely egyrészt tartalmaz népies motívumokat, másrészt pedig erősen jelen van a bartóki „tisztaság” és a „disszonancia” kifejezőereje.

A műben megjelenik a napfelkelte az Ipoly felett, egy groteszk katonainduló, egy rövid csatajelenet, majd a mű végén a Nemzeti Himnuszunk is megszólal, bár nem úgy, ahogy azt a hallgatóság várná. (Ezen művemben is úgy teszem fel az I-re a pontot, hogy a hallgatónak legyen ideje és lehetősége átgondolni a zenében korábban történeteket.)” - tudtuk meg a zeneszerzőtől.

A mű szóló zongoradarabként hangzik majd el. „Az eredeti tervek szerint zenekari műnek szánom, amely reményeim szerint még ebben az évben megszólalhat valamelyik kamara-szimfonikus zenekar előadásában. Dolgozom az ügyön! :-)”

 

Baráz Ádám

 

Mindamellett számos más terve is van Ádámnak 2019-re. „Zeneszerzőként több felkérésnek is eleget kell tennem. A Civitas Fortissima megírása után, - csak, hogy néhányat említsek - egy kedves fotó és grafikusművész barátom 66. születésnapjára komponálok egy rövid cselló-zongoradarabot, majd a két tételes Hegedűversenyem zongorakivonatán dolgozom, hogy egy nyári fesztiválon megszólalhasson ebben a verzióban.

Új négykezes mű is tervben van, melynek bemutatóját idén nyárra tervezem, méghozzá Japánba.

A nyár végét pedig Túrkevén töltöm egy elég izgalmas mesterkurzus egyik zongorakísérőjeként, melyen Mozart operák keresztmetszeteit állítjuk színpadra, de erről majd legközelebb mesélek részletesen.

Sok felkérésnek teszünk majd eleget az AlisAdam PianoDuo-val is. A tervek szerint Magyarországon, Felvidéken és Japánba koncertezünk, és indulunk néhány nemzetközi kamarazenei versenyen zongoraduó kategóriában, valamint az év második felében szeretnénk hanganyag és videó formájában is rögzíteni néhány négykezes és kétzongorás zeneművet, többek közt igazi ritkaságokat.”

Mi is sok sikert kívánunk az ősbemutatóhoz és a tervek megvalósításához Ádámnak :-)

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

EndORFin

HAZAI-MUTATÓ: Felszabadul az EndORFin

Fontos mérföldkőhöz érkezett a rozsnyói EndORFin alternatív folk-rock zenekar. Az elsősorban versmegzenésítéseiről ismert formáció rögzítette bemutatkozó lemezének anyagát, mely az Ontogenézis címet kapta.

Black & White

Tíz év feketén-fehéren – ők a Black & White (+FOTÓK)

A Black & White zenekar 2008-ban alakult, ami nem jelent mást, mint hogy idén ünnepelték a tízéves jubileumukat, mégpedig egy fergeteges ünnepi koncert keretei közt Dunaszerdahelyen. Az évforduló alkalmából nemcsak összeszedtük mindazt, amit érdemes róluk tudni, de egy rövid interjút is készítettünk velük.

Easy Blues

Egy kis könnyű blues – 10 éves a párkányi Easy Blues

Az Easy Blues amatőr blueszenekar már tíz éve dübörög a pályán, és esze ágában sincs megállni. Klasszikus bluesdalok és nem-annyira-blues dalok alkotják a repertoárjukat, amiből ezúttal Dunaszerdahelyen adnak egy kis ízelítőt, az NFG zenei klubban, a DS Blues Club keretein belül. A The Butchers zenekarral közös koncert pénteken, 21.00-kor kezdődik.

 

Ebből az apropóból, de nem csak erről beszélgettünk Madocsai Szilárd frontemberrel.

Aki még nem volt Easy Blues koncerten, az péntek este mire számíthat?

Bluest játszunk, amit a műfaj hazájából, Amerikából közvetítünk. Mi ezt tartjuk az Easy Bluesnak, blues elvégre az egész világon van, ezerféle változattal. Számunkra az angolszász az autentikus. Már Amerikában is rengeteg iránya van, és nem állítom, hogy ízig-vérig autentikus bluest játszunk, de igyekszünk.

Néha azt mondom, déli bluest játszunk – dél-szlovákiait :-)

Ebből egyenesen következik, hogy elsősorban angolul, de mivel itt élünk Felvidéken, egy magyarlakta régióban, talán meg is dobálnának a színpadon, ha egy-két magyar dalt el nem játszanánk, így az is akad a repertoárunkban.

 

Mik voltak a kezdetek?

Az Easy Blues az év végén ünnepli a 10. évfordulóját. Alapvetően a zenekar úgy keletkezett, hogy a magunk örömére összejöttük és muzsikáltunk. ugyanakkor úgy voltunk vele, hogy ha az ember a saját szórakozására csinálja azt, amiben örömét leli, akkor jó esély van rá, hogy a szívvel csinált zene jól is fog szólni. Ez pedig a közönségnek is előbb-utóbb tetszhet.

Szerencsére ez tényleg így alakult az évek alatt. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy ha a próbatermen kívül lesz évente tíz-tizenöt koncertünk, akkor már elégedettek leszünk. Ennek mostanra a duplája is megvan.

Pont múltkor beszéltük a többi taggal, hogy amit itt el lehet érni egy rétegzenével – mert hát arról beszélünk, a világturné gondolatából már kinőttünk – nos, azt el is értük.

Sok neves zenésszel volt és van szerencsénk együtt muzsikálni. Szeretjük, csináljuk.

 

Easy Blues

 A zenekar

Jántošík Zoltán ´Tamazoli´ – dob
Madocsai Szilárd ´Szili´ – gitár, ének
Cserepes Ágoston ´Gosti´ – „piros gitár”
Juhász Norbert Benji – basszusgitár

 

Az elmúlt tíz évnek mik voltak a legmeghatározóbb pillanatai?

A legmeghatározóbb, hogy egyáltalán megalakultunk, és összejöttünk egy próbaterembe zörögni ismét. A zenekar minimális – egy tag – változtatásával tíz év után alakult újjá.

A legfontosabb, hogy összeálltunk, és tíz éve működni tudunk. Sokféle egyéniség van a zenekarban, és óriási öröm, sőt, megtiszteltetés számomra, hogy olyan zenét csinálunk, amit élvezünk, együtt.

Ez a zenekar nagyon jól összeállt tartalmilag, talán ezt emelném ki.



Mi változott a korábbi felálláshoz képest?

A korábbi felállásban, amit még Stonebridge Blues Bandnek hívtak, volt egy billentyű, de ezt itt szándékosan rockosabbra szerettük volna fogni. Néha vendégzenészként hozzánk keveredik egy billentyűs, de ennyi. Kipróbáltunk más felállásokat is próbaképpen, de végül kitartottunk az eredetinél. Mindenkinek van elég tere érvényesülni.

 

Easy Blues

 

Mindegyikőtöknek van polgári foglalkozása is a próbák és a koncertezés mellett. Hogy fér meg együtt a civil életetek és a blues?

Tulajdonképpen ez egy hétvégi zenekar, talán a tíz év alatt egyszer zenéltünk hétköznap. A fesztiválokon és a blueskocsmákban is. A legnagyobb kihívás talán az volt, hogy a próbákat mikorra tegyük, de kitaláltunk egy extrém próbaidőpontot, ami tíz éve működik:

vasárnap délután hatkor jövünk. össze. A legtöbb zenész ilyenkor pihen, de voltak, akik irigykedtek ránk érte.

Az az időpont általában semmivel nem ütközik. A koncerteknél nagy előny, hogy a rock- és blueskocsmákban elég rugalmasan állnak ehhez hozzá, lehet a dátumokkal variálni. Emellett fontos, hogy az embernek áldoznia kell, igyekszünk úgy szervezni az egyéb programjainkat, hogy összejöhessenek ezek a rendezvények.

 

Saját számokat is játszotok, vagy csak feldolgozásokat?

Saját számot egyáltalán nem játszunk. A blues alapvetően egy improvizatív zene, még nagyon fel se dolgozzuk a blues-számokat, a többségüknek rengeteg változata van. Abszolút teret nyújt egy-egy dal arra, hogy az ember kibontakozzon, így is mindenki beleviszi az egyéniségét. Arról nem is beszélve, hogy az évek alatt a számok is változnak, formálódnak, ami egy fantasztikus érési folyamat, persze, egy szám sosem tud véglegesen beérni. Van olyan is, amit eleve több változatban játszunk, de jóformán csak a szöveg azonos, még a hangnem is különbözik. Tehát nem írunk saját szerzeményeket, gazdálkodunk abból, amit mások már jól megírtak, a magunkét így is hozzá tudjuk tenni.

 

Easy Blues

 

Régebben sem terveztetek ilyesmit?

Volt róla szó, de ennek a gondolatát el is vetettük időközben. Az az igazság, hogy nem is hiányzik ez nekünk. Tudjuk, hogy ez egy újabb, elég komoly lépcsőfok lehetne, ami rengeteg lehetőséget megnyitna előttünk. Erre is vezethetne tovább a zenekar útja, de egyikünket se ez mozgatja. Szeretünk zenélni, jól érezzük magunkat közben, csináljuk, és ez a lényeg. Nem gondolkodunk saját szerzeményekben. Koncertlemezen gondolkoztunk, de egyelőre ez sincs tervben.

Most a jubileumi koncertre készülünk elsősorban, ami december 21-én lesz Párkányban a Rooster Pubban. Mindig nagy megtiszteltetés olyan zenekarokkal játszani, akikre felnézünk, és ezen a koncerten Erich „Boboš“ Procházka és Lengyel Pista is a vendégünk lesz, nagy öröm lesz velük muzsikálni. Volt már hozzájuk szerencsénk, és most eljönnek a tiszteletünkre, ami szuper.

Most pénteken is remek színfolt lesz a pályafutásunkban, hogy a Butchersszel együtt zenélünk. Nekünk ezek adnak értéket, inkább ilyen irányba mozgunk, ahol más zenészekkel is lehet jól szórakozni, esetleg tanulni tőlük. Múlt héten ők voltak nálunk Párkányban, most mi jövünk hozzájuk. Ez is érdekes, hogy egy hete zeneileg megismerkedtünk, most pedig várjuk a pénteket.

 

Jó bulit és sok sikert kívánunk a péntek estéhez és a jubileumhoz is. És aki lemarad, szombaton Szimőn is hallhatja őket.

Wawruch Róza, Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Fazekas Daniel

Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes

Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes is ott lesz a Fölszállott a páva színpadán - SZAVAZZUNK!

Pénteken este jön a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató negyedik elődöntője, élőben 19 óra 30 perctől a Duna Televízióban. A versenyzők között ott van a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes is, akik tavaly is részt vettek a műsorban.

„Fantasztikus érzés visszatérni! Nagyszerű hangulat van a tévében. Olyan dolgokat csinálunk ott, amiket egy hagyományos folklór fesztiválon vagy egyéb versenyeken nem szoktunk. Kisfilmet forgatunk, interjúkat adunk, kamerák előtt táncolunk! Sokkal nehezebb egy ilyen helyen versenyezni, ahol konkrétan mindent láthatnak a nézők. Még azt is, hogy a leghátsó sorban valaki megigazította a haját, vagy civilen viselkedik a színpadon...és ezek már hibának számítanak!” - árulta el Kupec Zsófi.

 

Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes

 

Az első megmérettetésre zobori táncokat hoznak.

"Konkrétabban egy olyan fontos eseményt állítunk színpadra, amely az emberek életében talán a legszebb pillanatok egyike. A romantikus lelkűek már biztosan sejtik, hogy mi lehet az :-)

A közép döntős produkciónkat a továbbjutásunk után fogja megmondani a zsűri, hiszen azt ők választják ki. Remélem olyan táncot választanak majd, amely a szívünkhöz igencsak közel áll. Mindenesetre a középdöntős számunkat is igyekszünk majd valamilyen történt vagy esemény köré komponálni."

 

Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes

 

2017 után tér vissza a csapat a Fölszállott a páva színpadára. "Nagyon jól éreztük magunkat az előző évadban és biztos vagyok benne, hogy most sem lesz másképp.

Ami számomra a legnagyobb plusz ebben a versenyben az az, ahogyan a csapat összekovácsolódott. Együtt készültünk, együtt izgultunk, együtt dobbant a szívünk amikor kimondták, hogy továbbjutottunk és akkor is amikor nem.

Nem voltunk csalódottak, hiszen már az elképesztő volt, hogy a középdöntőig jutottunk. Én maximálisan meg voltam elégedve a táncosokkal. Nem állítom, hogy nincs már hova fejlődnünk, de én tudom, hogy ki honnan indult és azt a fejlődést látva büszke voltam magunkra! A kevésbé tapasztalt táncosok eszméletlen gyorsasággal fejlődtek, nagyon sokat gyakoroltak nem csak a próbákon, de otthon is. Idén szintén vannak új tagok, akiktől ugyanezt vártuk el!" - tette hozzá Zsófi.

 

 

A Döntők Döntőjében a közönség szavazatain múlik, mely produkciók jutnak a december 21-i döntőbe. A nézők az eddig megszokott módon, alapdíjas SMS-ben küldhetik el szavazataikat a +36-20/30/70-44-22-999-es telefonszámra (20 szavazat). Emellett a MediaKlikkPlusz applikáción (GooglePlay-en és AppStore-on is elérhető) keresztül is lehet szavazni (szintén 20 szavazat).

Szavazzunk az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttesre a 22-as kóddal. Csak az élő műsor ideje alatt lehet szavazni!

Az élő adásokban a 48 kiválasztott versenyző előadását idén a Fölszállott a páva korábbi évadában feltűnt gyermekszereplők vendégprodukciói színesítik, de a zsűri tagjait is láthatja táncolni, énekelni és zenélni a közönség. 

A zsűri elnöke Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a nemzet művésze lesz, mellette idén is Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, Diószegi László történész, koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke, valamint Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője értékeli a produkciókat.

Zaťko Ervin ATEMPO.sk

Juhász Bence Zsombor

SZAVAZZUNK! Juhász Bence Zsombor a Fölszállott a páva színpadán

Pénteken este jön a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató következő elődöntője élőben 19 óra 30 perctől a Duna Televízióban. A versenyzők között ott van a zselízi Juhász Bence Zsombor táncos is, aki még 2012-ben mutatkozott be a műsorban.

„Akkor szinte katarzisként éltem át a részvételt, aztán utána meg nagyon felgyorsultak körülöttem az események.  Az idei felkérést hatalmas megtiszteltetésnek veszem, hisz hat évvel ezelőtt még csak 17 éves suhanc voltam.

Meglátásom szerint a tánc, a zene, az ének az idei adásban mesterfokon mutatkozik meg. Örülök, hogy ott lehetek." - árulta el Zsombor portálunknak, aki Rábaközi dussal készül a megmérettetésre.

 

Juhász Bence Zsombor

 

A Fölszállott a páva fontos pontja Zsombor életének. „A versenytől elsősorban bemutatkozási lehetőséget kaptam. Előtte, és utána is a tánc, a zenélés, a cimbalom csak örömet jelentett.

A néptánc, a népzene olyan részévé vált az életemnek, mely nem csupán nekem ad lehetőséget arra, hogy kifejezzem örömöm-bánatom, hanem magam is hordozója és továbbadója lehetek ennek a csodának. Álmaimat élem a színpadon és a magánéletben egyaránt.”

 

Juhász Bence Zsombor

 

A Zselízről származó táncos a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban végzett. „Szinte az érettségi másnapján már a Honvéd Táncszínházban voltam, mely azóta a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nevet viseli. Büszke vagyok arra, hogy ennek az együttesnek a tagjává válhattam. Másodjára felvételt nyertem a Magyar Táncművészeti Egyetemre is, de nehéz egyeztetni az egyetemi tanulmányokat a hivatásos táncművész beosztásával, életével.

Szüleimmel a technikának köszönhetően napi kapcsolatban vagyok. Ha csak tehetem, jövök haza. Mindenhol jó, de legeslegjobb otthon.” - tette hozzá Zsombor.

 

 

"A jelenben élek, a múltból merítek. Sikerül a döntőbe jutnom? Erről péntek este a nézők, Ti döntötök. Barátaim, szavazzatok rám!....meg az összes Felvidékire!" 

A Döntők Döntőjében a közönség szavazatain múlik, mely produkciók jutnak a december 21-i döntőbe. A nézők az eddig megszokott módon, alapdíjas SMS-ben küldhetik el szavazataikat a +36-20/30/70-44-22-999-es telefonszámra. Emellett a MediaKlikkPlusz applikáción keresztül is lehet szavazni.

Szavazzunk Juhász Bence Zsomborra a 24-es kóddal. Csak az élő műsor ideje alatt lehet szavazni!

Az élő adásokban a kiválasztott versenyzők előadásait idén a Fölszállott a páva korábbi évadában feltűnt gyermekszereplők vendégprodukciói színesítik, de a zsűri tagjait is láthatja táncolni, énekelni és zenélni a közönség. 

A zsűri elnöke Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a nemzet művésze lesz, mellette idén is Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, Diószegi László történész, koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke, valamint Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője értékeli a produkciókat.

Zaťko Ervin ATEMPO.sk

Gorlo Volka

HAZAI-MUTATÓ: Zene, humor, költészet - ez a Gorlo Volka

Egy izgalmas formáció tűnt fel a felvidéki zenei életben. Gorlo Volka. Ez a két szó bukkant fel a virtuális transzparensen a gútai Gandre Café színpada felett. Két, egyébként ismert és elismert zenészről van szó. Farkas Meliről és Mézes Zoliról. Igen, nyilvánvalóan sokan emlékeznek rájuk még a Farkas, a Mézes, a Németh meg a Bob zenekarból. Én még 2016-ban Gombaszögön láttam-hallottam őket és beszélgettem velük.