Interjú

Emlékezetes évet zár a Hope Red – 2020 pedig hozza az új lemezt

Emlékezetes évet zár a Hope Red – 2020 pedig hozza az új lemezt

A felvidéki zenei paletta különc csapata, a gastrometálban nyomuló Hope Red igazán izgalmas félévet tudhat maga után. Új klipek, dalok születtek a „zenész-szakácsok” konyhájában. Az év végén színpadon is láthatjuk őket, 2020-ra pedig érkezik a várva várt debütáló lemezük.


Új felállásban folytatja az EndORFin

Új felállásban folytatja az EndORFin

A rozsnyói EndORFin 2012-es megalakulása óta számos változáson esett át. Az idei ősz meghozta az újabb tagcseréket, így új felállásban folytatódik az elsősorban versmegzenésítéseiről ismert indie-rock zenekar története.

„Abban változott az felállás, hogy a hegedűt szólógitár, a cajont pedig dobok helyettesítik. Kísérletezünk...

Hangokkal, hangszerekkel... Nem mondanám, hogy most ez a végleges, a teljesen kiforrott hangzásvilágunk.

Mindig izgalmas új emberekkel, új energiákkal együtt dolgozni, új ötleteknek szárnyat adni.” - kezdte a beszélgetést Papp Viki, a zenekar vezetője.

A jelenlegi felállásban Hranyó Ádám a basszusgitárnál, Rajkó Kevin a szólógitárnál, Papp Viki alapító tag pedig a ritmusgitár-ének segítségével fogalmazza meg a mondandóját. A doboknál a kassai és újvári koncertjükön Lőrincz Erik ül.

„A változás többek között azért történt, mert hiányzott a melodikus hangszer. Miután volt hegedűsünk, Ibos Bálint kilépett a zenekarból,

hiányérzetünk támadt a koncerteken - továbbra is a fülünkben szóltak a szólók, de nem volt, aki életre keltse.

Aztán (bár szerintem véletlenek nincsenek) véletlen ráakadtunk Kevinre, a szólógitárosra.

Kevin ambiciózus, tetszett a zenei ízlése, gyorsan belopta magát a zenekarba.

Cajonon pedig eddig az öcsém (Papp Marci) játszott, de utóbbi időben úgy tűnt, kicsit megkopott a lelkesedése a zenélés iránt, a testépítéssel kezdett el komolyabban foglalkozni. Mi pedig szerettünk volna fejlődni, gyakrabban próbálni és kipróbálni, hogy szólna dobokkal a banda.”

Nem is kellett sokat várni és jött is a megoldás. „Felszólítottunk pár ismerőst, hogy két koncert erejéig szeretnénk, ha dobokkal szólalnának meg a dalaink, lenne-e kedvük ebben a projektben részt venni.

Lőrincz Erik rá is bólintott, s alig egy hónap után színpadra is álltunk.”

 

EndORFin

 

Az új felállás az I. Kassai Ifjúsági Napokon mutatkozott be a Gorlo Volka formáció társaságában.

„A koncertre egyaránt elvittük az Ontogenézis albumon szereplő dalainkat új köntösben, illetve bemutattunk olyan szerzeményeket is, melyeket eddig csak a próbatermünk falai között játszottunk. Ilyen pl. az első angol nyelven született dalunk, a Barefoot dance.

Izgultam egyszerre két új taggal koncertezni ilyen rövid felkészülési idő után - voltak is fölösleges bakik, van min finomítanunk. A hallgatóság viszont nagyon hálás volt, nyitottak voltak a változtatásokra.

Jól esik, hogy egyre többen ismerik, éneklik velünk együtt a dalainkat. Szerencsések vagyunk az emberek miatt, akik körülvesznek. Hálásak vagyunk a sok szeretetért és az építő kritikáért is.”

Hamarosan, november 22-én Érsekújvárban is találkozhatunk velük, ahol a Gorlo Volka és a túlontool is fellép, illetve tervben van még egy decemberi rozsnyói koncert is, amiről biztosan informáljuk az olvasóinkat is.

“Amit leginkább szeretnénk a jövőben az, hogy élőben zenélhessünk. Lehetőleg jól megszervezett eseményeket kívánunk magunknak, s zenésztársainknak is egyaránt. Koncertezni szeretnénk, felvenni néhány új dalt, s már régóta gondolkodunk klipben is - az utóbbinak akkor látom értelmét, ha eldől, ki lesz a felelős a ritmusszekcióért. Remélhetőleg stabil felállásban kezdjük a 2020-at. Bár nálunk ezt sosem tudni... :)

Sok áldozattal jár ez a zenekarosdi, csinálja mindenki addig amíg jólesik! Én már hozzászoktam a változáshoz... #lifeischange”.

Sok sikert és egy stabil ütőst kívánunk mi is :)

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Bródy János

Minden dal egy kicsit olyan, mintha a gyermekem lenne - interjú Bródy Jánossal

Bródy János üzenetei, dalszövegei generációkat átívelően hatnak a közönségre. Koncertjein valamennyi korosztály érti és érzi szavainak súlyát, mélységét. Mondanivalója – úgy tűnik – örökérvényű. A magyar rock ikon a többi között a pályán megtett első lépésekről, az alkotás folyamatáról és a szeretet hatalmáról is nyilatkozott.

A magyar zenét népszerűsítette Japánban Baráz Ádám zongoraduója

A magyar zenét népszerűsítette Japánban Baráz Ádám zongoraduója (INTERJÚ)

A balassagyarmati Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész, aki rendszeresen koncertezik Felvidéken is, ezúttal igazán különleges helyszínen töltötte a nyár első hónapját. Az AlisAdam PianoDuo-val Japánban jártak és adtak koncerteket több nem mindennapi helyszínen.

Ádámmal beszélgettünk az élményekről.

 

Nemrég tértél haza Japánból, ahol több koncertet is adtál az AlisAdam PianoDuo-val. Hogy jött ez a lehetőség?

Immáron második alkalommal járt és adott koncerteket a zongoraduó Japánba. Először 2018 nyarán játszottunk több helyszínen a japán közönségnek. Ezen koncertek sikerének köszönhető, hogy 2019-re is kaptunk több felkérést, melynek júliusban tettünk eleget.

 

Alisa Yajima és Baráz Ádám

 

A duó másik tagja, Alisa Yajima Japánban született, de Budapesten él. Ennek ellenére megvannak neki is a kapcsolatai?

Alisa már évek óta Budapesten él. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) végezte tanulmányait, ahol többek között Falvai Sándor volt a mestere.
A diploma megszerzése óta a Magyar Táncművészeti Egyetem korrepetitoraként tevékenykedik, mellette pedig az AlisAdam PianoDuo-val koncertezik (elsősorban Magyarországon és Felvidéken).

Minden évben hazalátogat Japánba, ekkor van lehetősége otthon is koncertezni. Az utóbbi két esztendőben - nagy örömömre - ezt a zongoraduóval teszi.

Mindketten nagyon fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatok ápolását, új kapcsolatok építését, a nyitottságot szakmailag és emberileg, hiszen valahol ez a legfontosabb a mai világban. Ezután pedig a minőség és az alázat.

 

Hol léptetek fel a közel egy hónap alatt és milyen műsorral készültetek a közönségnek?

Több koncertet is adtunk Kóbe és Oszaka városában, más-más helyszíneken. A programösszeállítás idén is mondhatni rendhagyó volt, ugyanis több olyan zenemű megszólalt ezeken a hangversenyeken, melyeket még magyar koncerttermekben is ritkán hallani.

Ilyen például: Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz című kompozíciója, mely eredetileg szimfonikus zenekarra íródott, de Gobbi Henrik (1841-1920) zongoraművész, zeneszerző, - akinek kompozícióit Liszt egészen kedvezően értékelte (ezt ritka volt) - készített belőle egy kitűnő zongora négykezes átiratot.

Meg kell említeni Seiber Mátyás: Könnyű táncait. Ezek a kis miniatűrök a múlt század elején kialakuló könnyű tánczenéinek apró gyöngyszemei. Van köztük Slowfox, Tango, Blues, Charleston, és még sorolhatnám.

Természetesen a magyar zene bemutatása és népszerűsítése fontos szerepet játszik minden külföldi koncertprogram összeállításában,

így Liszt és Seiber mellett idén Weiner Leó: Három magyar népi táncaira esett a választás, ez a mű is megszólalt a koncertek első felében.

 

Baráz Ádám

 

A program második részében egyetlen mű, Szergej Rachmaninov fiatalkori kompozíciója, a Hat zongoradarab Op.11 hangzott el. A ciklus utolsó darabja a Slava-Gloria, legalább annyira monumentális, mint Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művének zárótétele, a Kijevi nagykapu.

Ez a tétel, amióta csak játsszuk, mindig meglepetést okoz a színpadon, ugyanis a zeneszerző azt kívánja, hogy dinamikában a lehető legmagasabb fokot érjék el az előadók (ffff - azaz négyszeres forte), ez a jelenség az adott hangszertől függően olykor minket is meglep, és mi magunk is csodáljuk, hogyan is lehetséges ilyen hatalmas hangot kihozni egyetlen zongorából.

 

Hogy fogadták a műsort, az előadásotokat, mert teljesen más mentalitású emberekről van szó, mint az európaiak?

Úgy érzem mindenhol jól fogadták a programot és az interpretációt is. A japánok valóban más mentalitású emberek, viszont egyre nyitottabbak az újdonságok, az ismeretlen dolgok iránt. A "Zene kérdés"azt hiszem világszerte nehéz kérdéseket vet fel, nehéz megválaszolni azokat. Sokféle zene létezik. Ez a sokféleség bővíti a tárházat, de szűkíti a köröket. A komolyzene iránti érdeklődést Japánban más szempontok szerint érdemes vizsgálni, mint Európában, de erről majd egy másik alkalommal :-)

Én régóta kitartok amellett, hogy 20 embernek is ugyanolyan minőségben kell játszani, mint 2000 embernek. Nincs, nem szabad, hogy különbség legyen.

Mint kortárs zeneszerző, többször megéltem azt, hogy egy-egy bemutatón tizenöten voltak csak jelen, majd ugyanazt a darabot legközelebb 600 ember hallgatta. Sok-sok mindentől függ, hogy hol és kik fogadják az előadóművészt, a zeneszerzőt. Japánban azt kell mondjam, minden ilyesfajta élményem egyöntetűen POZITÍV!

 

Baráz Ádám

 

Japán egy igazán különleges ország. Melyik helyszín volt számodra a legérdekesebb?

Idén a legkülönlegesebb helyszín Oszakában, a MITA HALL volt. Ez egy meglehetősen kis terem, közel az Operaházhoz. Zongoraművészeket, zeneszerzőket, kamaraegyütteseket fogad a terem hétről hétre, nagyon változatosak a programok. A terem érdekessége, hogy a nézőteret balról egy hatalmas tükörfal, jobbról pedig nagy ablakok zárják, melyen ha kinézünk a város láthatjuk.

Próba közben egyik pillanatról a másikra egy éppen felszálló hatalmas repülőgép jelent meg az ablakban. A zene leállt, levettük kezeinket a klaviatúráról, és megcsodáltuk.

A szervező mellénk lépett és elmondta: nem messze van az egyik repülőtér, így ez a jelenet a délután folyamán többször is meg fog ismétlődni. Mondanom sem kell, ilyen teremben sem játszottam még korábban. (Természetesen hangszigetelt ablakok voltak, így a zajból nem hallottunk semmit, nem volt zavaró tényező).

 

Baráz Ádám

 

A zenélés mellett gondolom volt lehetőséged megismerni Japánt is (igaz nem először jártál ott). Merre jártál, mi az ami igazán lenyűgözött?

2012-be jártam először Japánba, de akkor Tokióba és a fővároshoz közel pár kisebb városba. Tavaly Kóbe, Kiotó és Himeji városába volt szerencsém ellátogatni, idén pedig a koncertek között és az utánuk fennmaradt időben sikerült beiktatni egy-egy rövid utazást. Hirosima, Miyajima, Oszaka, Amanohashidate és Ine voltak a célpontok.

Mi volt lenyűgöző? Nehéz ezt megfogalmazni. Talán az ételek. Fantasztikus, változatos és nagyon igényes a japán konyhaművészet. Amit lehetett megkóstoltam, és persze lett pár új kedvenc ételem is. Ha a városokat nézzük, mindenhol más volt, ami megfogott.

És sokkoló volt Hirosimában az Atombomba-dóm előtt állni, és végigsétálni az emlékmúzeumban. Ott járni, ahol az a szörnyűség történt 74 éve.

Viszont lenyűgöző volt a vidék, pláne Ine a halászházakkal, az érintetlen szigetekkel és a kristálytiszta Japán-tengerrel.

És, hogy zenével zárjam a gondolataimat, hallottam és tanulmányoztam is több japán komponista műveit, melyekből néhányat a következő évadban a zongoraduó Magyarországon és remélhetőleg Felvidéken is megszólaltat majd. Egyelőre nem árulok el többet a tervekről, de az megígérhetem, hogy nagyon érdekes és izgalmas kompozíciók szerepelnek a tervezett programokban, többek között magyar, orosz, francia, japán és amerikai szerzők művei is.

 

Köszönjük a beszélgetést és további sok sikert kívánunk szólóban és duóban is :)

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Kelemen László

Az együttlét öröme - beszélgetés Kelemen Lászlóval

A Hagyományok Háza Mikházán rendezi első szabadegyetemét augusztus második hétvégéjén. A kezdeményezésről és a programról Kelemen Lászlóval, az intézmény főigazgatójával beszélgettünk.

 

A mikházi szabadegyetem egy új fejezetet nyit a Hagyományok Háza külhoni munkájában?

A szabadegyetem egy klasszikus lehetőség arra, hogy amit valaki jól ismer, azt a tudását megossza másokkal. Nem kötődik iskolai végzettséghez, s hosszú kurzusokhoz, akár egy hétvégén is megrendezhető eseményt jelent. Ennek jegyében állítottuk össze az első mikházi szabadegyetem programját. Az előadók listáját nézve bátran ajánlhatom, hogy augusztus második hétvégéjén megéri felkeresni a Felső-Nyárád menti települést.

 

Mennyire szimbolikus a helyválasztás?

Teljes mértékben, mivel Mikháza a Marosvásárhely-környéki oktatás bölcsője. Ott alapították az első iskolát, s idén ünnepeljük a ferences-kolostor rendházfőnöke, Kájoni János születésének 390. évfordulóját. A kicsi falunak továbbá olyan neves szülöttei is voltak, mint az újságíró Kacsó Sándor és a nótaénekes-humorista, Széllyes Sándor. A hétvége jelentőségét emeli ki, hogy a szabadegyetemet vasárnap a ferences templomban misével zárjuk, amit Böjte Csaba ferences szerzetes mutat be.

 

Mikaháza

 

Kiket várnak a jeles eseményre?

A vendégek köre igen széles: várjuk annak a tíz civil szervezetnek képviselőit, akik stratégiai partnerként dolgoznak velünk Nagyváradtól Csíkszeredáig. Számunkra ők azt a belső kört jelentik, akik eljönnek a rendezvényre, előadásokkal gazdagítják a programot, s az esetleges vitákban is aktívan vesznek részt. A második csoportba azok a szakemberek tartoznak, akik ugyan nem stratégiai partnereink, de az elhangzó témák jól ismerői, és mi kíváncsiak vagyunk tapasztalataikra. A harmadik réteg pedig az a hagyományokat szerető közönség, akikre jelentős számban számítunk Mikházán az előadásokon és az esti koncerteken.

 

A programok összeállításánál mennyire gondoltak a fiatalokra?

A programsorozattal inkább a középgeneráció tagjait kívánjuk megszólítani, akik élettapasztalatuk nyomán már tisztában vannak a hagyományőrzés fontosságával, s benne vannak annak a „sűrűjében”. Természetesen a fiatalokkal is számolunk, s az esti rendezvényeink különösen vonzók lehetnek számukra.

 

A kétnapos programnak mi a vezérmotívuma?

A közösség, az együttlét örömét emelném ki. Azok, akik egy életre elkötelezték magukat a hagyományos népi kultúra ápolására, azok most együtt tölthetnek majd’ három napot. Remélem, hogy a tudásgyarapodáson és tapasztalatcserén túl tényleg közösségként tudjuk megélni ezt a szép hétvégét.

 

Az „első” sorszámnév arra utal, hogy a szabadegyetemnek tervezik a folytatását?

Nagyon remélem, hogy igen. Ezért is hirdetjük így, mert számolunk a folytatással. A helyszín természetesen nincs kőbe vésve, de lehet, hogy Mikházán teremtünk hagyományt. Most a rendezvényre koncentrálunk, a jövőről, a szabadegyetem fogadtatása nyomán döntünk.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk

Paradigma - Gombaszögi Nyári Tábor

Ilyen volt a Gombaszögi Nyári Tábor Koronája (INTERJÚ)

A Gombaszögi Nyári Tábor programjait évek óta több tíz szervezet, csapat álmodja és valósítja meg. A fesztivál egyik különleges helyszíne a Korona sátor, amely a közös éneklésnek, klasszikus zenének és a verséneklőknek ad teret.

A programokat a pelsőci Korona énekegyüttes tagjai állítják össze évről-évre. Vezetőjükkel, Tömöl Gabriellával beszélgettünk az idei évről.

 

Honnan jött az ötlet, hogy csatlakozzatok ti is Gombaszöghöz?

2014-ben várölelés volt Krasznahorkán. Akkor már két éve működött a Korona nevű kórusunk - ismertük is a Krasznahorka büszke várá-t - csatlakoztunk az öleléshez. Sok kedves fiatalt találtunk a várfalaknál. Forróság volt és várni is kellett, mégis mindenki kedves, előzékeny, segítőkész volt. Vizet osztogattak, aláírást gyűjtöttek, egy-egy fa árnyékában énekelgettek. Kiderült, hogy ők az akkor még ott tanyázó Gombaszögi Táborba részvevői. Átöleltük a várat, aztán meg is néztük tábort. Amit program kínálatban, helyszín megoldásban, hangulatokban láttam az szellemi felfrissülés volt. Egy csoda a szülőföldemen! Ők mi voltunk. Ekkor álmodtuk meg a Korona sátrat.

Mert ahol van színház, irodalom, kézművesség, közélet - ott helye van a klasszikus zenének is, az együtt éneklésnek.

 

Korona Sátor

 

Az induláskor elsősorban a komolyzenének szerettétek volna teret adni?

Igen. Tapasztalatom szerint az emberekben sok előítélet él a komolyzenével kapcsolatban. Vagy egyáltalán nincs róla véleményük, mert alig találkoztam a műfajjal. Pedig olyan széles a kínálat, hogy mindenki megtalálja a kedvencét - és ez időtálló érték és élmény.

Össze is állítottam különböző hangulatú lejátszási listákat. Így született meg a "Szerelmes lettem", a "Chillout", az "Orosz Örs", vagy a "Zúzó"... 7 listával kezdtük. Aki bejön a sátorba, attól megkérdezzük szokott-e klasszikusokat hallgatni? van-e kedvenc hangszere? pihenni szeretne? ismerős dallamokat hallgatni? vagy újakat felfedezni? Ezek alapján ajánlunk neki hallgatnivalót.

A beszélgetések hatására bővítjük a kínálatunkat. Mára 17 harminc perces listánk van. Évről évre teltházzal működünk. 2015-ben 3 vendéget tudtunk fogadni egyszerre, idén 14 kényelmes férőhelyünk volt. Ezt már nem lehet tovább bővíteni, nem is szándékunk. Inkább más irányba nyitunk.

 

Horyzone

 

A sátor programja igazán változatosra sikerült az idei évben. Kikkel találkoztattak az érdeklődők?

Idén először volt a Korona sátornak önálló, hangosított színpada és kb. 100 ülőhelyes nézőtere - amit a Korona énekegyüttes tagjai építettek meg.

Ez volt a felvidéki magyar verséneklők bázisa is. Az Aranysáv című koncertsorozatban a Tompa Mihály Országos Verseny legjobb verséneklői mutatkoztak be. Több éve figyelem már ezeknek a fiataloknak a munkásságát. Igényesek, új ötleteket hoznak, mélyre szántanak, nem riadnak meg a feladatoktól és távol áll tőlük a pop szakma sok unalmas közhelye, hatásvadász megoldása. Frissek és inspirálóak. Pazar koncerteket adtak: A Horyzone (Rozsnyó), a Paradigma (Felsőszeli), Göbő Anna és Sándor (Léva). Feltöltődés látni ezeket a fiatalokat, hallani a csengő hangjukat, nagy költőink verseit, igényesen megzenésítve, hangszerelve. Nem hiába volt nagy közönségük és vastapsuk.

 

Göbő Anna és Sándor

 

Ha tábornak az a célja, hogy egy összetartó, művelt, igényes, a kultúráját ismerő és átörökítő nemzedéket neveljen, akkor ezeknek a fiataloknak itt a helyük. Sokan közülük a mi meghívásunkra kerültek a táborba és mostanra már visszatérő táborozók.

Volt két olyan vendégünk, akikkel más helyszíneken vendégeskedtünk: A Kossuth-díjas Amadinda ütőegyüttes a Szifon teraszon játszott.

Elképesztő hangszerek, utánozhatatlan virtuozitás, életreszóló élmény! 60 perc alatt tradicionális zenék kíséretében beutaztuk a világot. Egyben volt ez fizika, földrajz, történelem és matek óra.

 

BélaMűhely

 

A budapesti BélaMűhely a Pajta színházban vendégeskedett. Karmester játékuk bizarr esemény. 10-12 ipari hulladékból készített hangszert mutattak be. Vezetőjük, Rimóczi István elmagyarázta, hogy lehet irányítani a 6-7 tagú zenekart, majd a közönségből bárki jelentkezhetett karmesternek.

Meglepő tehetségeket fedeztünk fel. A zenekar sem titkolta: ennyi kreatív és bátor karmester jelöltjük ritkán akad.

 

Mindent sikerült megvalósítani a terveitekből?

A BélaMűhellyel volt még egy projektünk - nagyméretű, szabadtéri hangszereket szerettünk volna építeni a tábor fém/fa/kő hulladékából. Pl. a régi kocsma teraszból. Ez a pályázatunk nem lett sikeres.

Mostanra olyan költségvetése van a Korona sátornak, amihez nem elég a lelkes jelenlét és önzetlen munka. Sokat pályázunk.

Az idei programjaink szponzorai a Bethlen Gábor Alap és a tábor főszervezője, a Sine Metu társulás. Ezúton is nagy-nagy köszönet a támogatóinknak!

 

Korona Sátor

 

Gondolom, már most belevágtok a 2020-as programok szervezésébe? Milyen terveitek vannak?

Az említett hangszerépítés lesz a legfontosabb tervünk. A környezetvédelem számunkra is kiemelt kérdés - és profilunkon belül, saját eszközeinkkel mi is igyekszünk megtenni mindent, hogy figyelmet kapjon pl. az újrahasznosítás. A hangszerek építésébe a táborozók is részt vehetnek majd - így közös ügyünk lesz. Persze vannak még további álmok is, de azokhoz még csend kell.

 

Biztos, hogy érdemes lesz jövőre is ellátogatni a Korona sátorba, hogy újabb embereket csábítson el a klasszikus zene, vagy a kár a verséneklés.

És Gabika üzenete azoknak, akik még nem jártak a gombaszögi völgyben:

„A Gombaszögi Nyári Tábort mindenkinek csak ajánlani tudom. A völgy - túl azon, hogy csodaszép - túl azon, hogy egyre több programot kínál - túl az egyéb objektív tényezőkön - rendelkezik valami sajátos és kimeríthetetlen szeretetmezővel. És az a fontos, hogy ebből jusson MINDENKINEK!“

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

Csonka Andreas

„Az lettem, aki mindig is lenni szerettem volna” - interjú Csonka Andreassal (+ ÚJ KLIP)

A komáromi születésű tehetséges énekes, zenész, Csonka András, azaz művésznevén Csonka Andreas a Megasztár énekes-tehetségkutató műsor 2011-es évadában tűnt fel és bátran mondhatjuk, hogy tűnt ki. Számára az úgymond öt perc hírnév nem csak egy gyorsan feledhető kaland volt, az ott szerzett népszerűséget neki sikerült a tehetsége kibontakoztatására és az álma megvalósítására kihasználnia.

Gelencsér János

Milyen népzenét oktatni Felvidéken? - beszélgetés Gelencsér Jánossal

A salgótarjáni Gelencsér János (27) fiatalkora ellenére jelentős zenei pályát futott be: az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola népi hegedű-, brácsa-, nagybőgő- és cimbalomtanára, valamint a Dobroda zenekar prímása és vezetője. A felvidéki hangszeres népzeneoktatásban is tevékenyen vesz részt.

 

Egy új kezdeményezésben, a Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia hangszeres népzeneoktatásában nyílt lehetősége tanítani.

Párom Rimaszombatból származik, s gyakran járjuk együtt a Felvidéket. Ott fogant meg a helyi népzeneoktatás fejlesztésének gondolata, majd füleki barátommal, Varga Norberttel osztottam meg az elképzelésemet.

Egy-két év alatt érett meg az ötlet, s a 2018-ban megalakult Hálózat fel is karolta a kezdeményezést. Felkértek, hogy egy bemutatón osszam meg koncepciómat. A művészeti alapiskolában tartott koncert jól sikerült, s rögtön hét zenész is jelentkezett a szerveződő tanfolyamra.

 

A tanfolyam hat helyen indult be.

Somorja, Szőgyén, Ipolyság, Martos, Fülek és Rozsnyó szerepel a listán. Füleken jelenleg hegedű, brácsa és bőgő hangszereken nyolc tanítvánnyal dolgozom.

Közben a rozsnyói oktatást is elvállaltam, ott cimbalomképzéssel bővült a repertoár. Füleken heti rendszerességgel, Rozsnyón kéthetente találkozunk fél napra. Először a hegedűsökkel foglalkozok, majd a brácsás és a bőgős következik, végül a cimbalmos zárja a sort.

 

Gelencsér János

 

Milyen tananyaggal dolgozik?

Fél, vagy egy évig csak egyfajta anyagot dolgozunk fel, először a gömöri népzene volt terítéken, s a legjellegzetesebb dallamokat sajátítottuk el együtt. Ezután bodrogközi anyagokba kezdtünk bele. A Kárpát-medence zenei kincsét is szeretném megismertetni tanítványaimmal, kezdetnek Kalotaszegre látogatunk lélekben. Egy zenész számára a sokszínű tudás elengedhetetlen.

Célom, hogy olyan muzsikusokat neveljünk, akik a koncertek mellett egy táncházban is megállják a helyüket; a néphagyományt követve szolgálják ki a zenei igényeket.

 

Milyen tanár-tanítvány kapcsolat alakult ki a fiatalokkal?

A növendékek legtöbbjének van hangszeres előképzettsége, így a tanórák „pörgősebbek”, a tanmentet teljesíteni is tudjuk. Nem a klasszikus tanár-diák viszonyra építünk, az oktatás műhelymunka is egyben. Mindkét helyen nagyon jó közösség alakult ki.

Megfelelő motiváció mellett együtt lehet eredményeket elérni. Az igazi rutint a fellépések adják, s mindent megteszek, hogy ezt megszerezzék.

Magam is bandában, a Dobroda zenekarban játszom, így a tanítványoknak jó példát jelenthet, ha látják tanárukat egy zenekar élén.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk

Emmer Péter

Memento – megjelent Emmer Péter új lemeze (INTERJÚ)

A komáromi Emmer Péter nemzetközileg is ismert és elismert gitárvirtuóz, aki már nemegyszer bizonyította, hogy kitűnő zeneszerző és énekes is. Az új évet egy meglepetéssel indítja, hosszú idő után megjelent a várva-várt második nagylemeze.

Baráz Ádám

„A legbátrabb város” - Baráz Ádám ősbemutatója a 100. évfordulóra (INTERJÚ)

Jeles évfordulóra készülnek az Ipoly-menti Balassagyarmaton. Száz évvel ezelőtt a megszálló csehszlovák katonaság kiűzésével az ott élők elérték, hogy a város Magyarország része maradt. Ezért a tettükért 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címmel is kitüntették Balassagyarmatot.

A város legszebb ünnepén négynapos programmal várják az érdeklődőket. Erre az alkalomra egy különleges ősbemutatóval készül Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész, aki koncertet is ad az eseménysorozaton.

„Amikor felkértek, mint balassagyarmati születésű művészt, hogy közreműködjek a városi ünnepségeken, örömmel mondtam igent. Az utóbbi években szinte minden nyáron volt alkalmam játszani, vagy egy-egy új kompozíciómat bemutatni (többször első ízben) a balassagyarmati közönségnek.

2017. december 15-én pedig a 30. születésnapom is Balassagyarmaton ünnepeltem, méghozzá egy rendhagyó hangversennyel, melyen túlnyomórészt saját kompozíciómból adtam ízelítőt az elmúlt 20 év szerzői terméséből, fiatal balassagyarmati és felvidéki kolleginák valamit Alisa Yajima japán zongoraművésznő közreműködésével.

Ezúttal a Civitas Fortissima 100’ programsorozat január 26-i Művészeti Gáláján az AlisAdam PianoDuo-val Rachmaninov műveket játszunk.” - mondta Baráz Ádám.

 

Baráz Ádám

 

Civitas Fortissima című kompozíciójának ősbemutatójára január 29-én kerül sor, “A legbátrabb város” emléknapján, a 11.00 órakor kezdődő ünnepségen.

„Már régebben is terveztem egy olyan zenemű megkomponálását, mely ennek a balassagyarmati eseménynek állít emléket. Sokat olvastam az 1919-es történésekről, illetve láttam az erről készült filmet is.

Igyekeztem az 1900-as évek elején született magyar művek hangvételét felidézni, mely egyrészt tartalmaz népies motívumokat, másrészt pedig erősen jelen van a bartóki „tisztaság” és a „disszonancia” kifejezőereje.

A műben megjelenik a napfelkelte az Ipoly felett, egy groteszk katonainduló, egy rövid csatajelenet, majd a mű végén a Nemzeti Himnuszunk is megszólal, bár nem úgy, ahogy azt a hallgatóság várná. (Ezen művemben is úgy teszem fel az I-re a pontot, hogy a hallgatónak legyen ideje és lehetősége átgondolni a zenében korábban történeteket.)” - tudtuk meg a zeneszerzőtől.

A mű szóló zongoradarabként hangzik majd el. „Az eredeti tervek szerint zenekari műnek szánom, amely reményeim szerint még ebben az évben megszólalhat valamelyik kamara-szimfonikus zenekar előadásában. Dolgozom az ügyön! :-)”

 

Baráz Ádám

 

Mindamellett számos más terve is van Ádámnak 2019-re. „Zeneszerzőként több felkérésnek is eleget kell tennem. A Civitas Fortissima megírása után, - csak, hogy néhányat említsek - egy kedves fotó és grafikusművész barátom 66. születésnapjára komponálok egy rövid cselló-zongoradarabot, majd a két tételes Hegedűversenyem zongorakivonatán dolgozom, hogy egy nyári fesztiválon megszólalhasson ebben a verzióban.

Új négykezes mű is tervben van, melynek bemutatóját idén nyárra tervezem, méghozzá Japánba.

A nyár végét pedig Túrkevén töltöm egy elég izgalmas mesterkurzus egyik zongorakísérőjeként, melyen Mozart operák keresztmetszeteit állítjuk színpadra, de erről majd legközelebb mesélek részletesen.

Sok felkérésnek teszünk majd eleget az AlisAdam PianoDuo-val is. A tervek szerint Magyarországon, Felvidéken és Japánba koncertezünk, és indulunk néhány nemzetközi kamarazenei versenyen zongoraduó kategóriában, valamint az év második felében szeretnénk hanganyag és videó formájában is rögzíteni néhány négykezes és kétzongorás zeneművet, többek közt igazi ritkaságokat.”

Mi is sok sikert kívánunk az ősbemutatóhoz és a tervek megvalósításához Ádámnak :-)

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk

EndORFin

HAZAI-MUTATÓ: Felszabadul az EndORFin

Fontos mérföldkőhöz érkezett a rozsnyói EndORFin alternatív folk-rock zenekar. Az elsősorban versmegzenésítéseiről ismert formáció rögzítette bemutatkozó lemezének anyagát, mely az Ontogenézis címet kapta.

Black & White

Tíz év feketén-fehéren – ők a Black & White (+FOTÓK)

A Black & White zenekar 2008-ban alakult, ami nem jelent mást, mint hogy idén ünnepelték a tízéves jubileumukat, mégpedig egy fergeteges ünnepi koncert keretei közt Dunaszerdahelyen. Az évforduló alkalmából nemcsak összeszedtük mindazt, amit érdemes róluk tudni, de egy rövid interjút is készítettünk velük.