Ma ünnepli 70. születésnapját Richard Clayderman francia zongorista, aki albumain a könnyűzenei slágereket, filmzenéket, népzenét és a klasszikus zene népszerű darabjait is feldolgozza. A Ballade pour Adeline szerzeménnyel vált világhírűvé.
Philippe Pagès néven látta meg a napvilágot Párizsban 1953. december 28-án. Gyermekkorában a zene állandóan ott volt az otthonukban, hiszen édesapja zongoratanár volt.
Állítólag 6 évesen hozzáértőbben olvasta a kottát, mint a francia olvasmányokat.
12 évesen fölvették a konzervatóriumba, ahol Mozartot, Beethovent, Schumannt, néha Debussyt vagy Ravelt kellett játszania. 16 évesen kapta az első díját.
Ragyogó karriert jósoltak neki. Azonban röviddel ezután mindenki meglepetésére a kortárs zene felé fordult és néhány barátjával rock bandát alapított. Édesapját nem zavarta, hogy nem klasszikus zenét játszik, de ragaszkodott ahhoz, hogy folytassa tanulmányait a konzervatóriumban.
A tehetsége nem maradt ismeretlen és hamarosan olyan ismert sztárok kísérője lett, mint Michel Sardou, Thierry LeLuron és Johnny Hallyday.
1976-ban az ismert francia producer Olivier Toussaint és Paul de Senneville zeneszerző zongoristát keresett egy romantikus zongoraballadához. Paul ezt a balladát az akkor született kislányához, "Adeline"-hez címezte. A 23 éves Philippe Pagés, akit 20 másik jelölttel együtt hallgattak meg, s mivel zongorajátékát, valamint kinézetét megfelelőnek ítélték megkapta azt a feladatot, hogy a Ballade pour Adeline című dalt eljátssza és ezzel világhírűvé vált. Nevét ekkor változtatta Richard Claydermanra.
Több mint 1300 dalt vett föl lemezre, s egy német újságíró szerint, vitathatatlanul többet tett a zongora népszerűsítéséért a világon, mint bárki más Beethoven óta. Richard Clayderman létrehozott egy "Új Romantikus" stílust. Világszerte számos arany és platina lemezzel büszkélkedhet. Nancy Reagan, az Amerikai Egyesült Államok korábbi First Ladyje a Romantika Hercegének nevezte el, s ez a kifejezés rajta is ragadt.
Pályafutása során számos díjra jelölték, a legjobb hangszeres előadónak járó Bravo Otto-díjat 1984-ben nyerte el, és 1985-ben a legjobb hangszeres előadásért járó Grammy-díjra is jelölték. Az UNESCO 2010-ben aranyéremmel is kitüntette.
A zenész mai napig aktívan alkot és zenél, a zongorázás az élete.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Richard Clayderman FB
