Id. Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas és Bartók–Pásztory-díjas karnagy Szegeden született 1929. december 14-én. Ott érettségizett (1948) és kezdte karnagyi pályafutását is. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár- és karvezetőképző szakán Vásárhelyi Zoltán növendékeként kitüntetéssel diplomázott (1950-1957).
Ezt követően másfél évig az Állami Férfikarnál dolgozott az Országos Filharmónia ösztöndíjas karnagyaként. Innen 1958 októberében került a Magyar Rádió (és Televízió) Énekkarához, amelynek 25 éven át (1966-1990) volt karigazgatója. Nyugdíjba vonulása után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumának volt karvezetéstanára (1990-2002). 1945-től - megszakítás nélkül - vezetett öntevékeny énekkarokat: a László Kórház Énekkarát (későbbi nevén Semmelweis Kórus) (1952-1985), a Könnyűipari Minisztérium Bartók Kórusát (1964-1978) és a Budaörsi Pro Musica Kórust (1984-2010). 1997-től 2006-ig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának vezetőkarnagya volt.
A Rádiókórussal Európa sok országában hangversenyezett. Több száz rádiófelvétel készült vezényletével- karigazgatásával. Kortárs magyar szerzők műveinek sokaságát mutatta be a Magyar Rádió Énekkarával. A Francia Rádió stúdiójában és vendégkarnagyként a Berlini Rádió Énekkarával Berlinben is készített hangfelvételeket. Több zenei társaságnak is tagja volt. Rendszeresen zsűrizett magyarországi és külföldi kórusversenyeken, mint például a Galántai Kodály Napokon.
Legfontosabb elismerései: Liszt Ferenc-díj (1972), Érdemes Művész (1982), Bartók-Pásztory-díj (a Rádiókórussal, 1985), Kiváló Művész (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (Polgári Tagozat, 1994), Budaörs Díszpolgára (1994), Bartók-Pásztory-díj (egyéni, 2002), Hauser József Városi Közművelődési Díj (Budaörs, 2004). 2010-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
ATEMPO.sk
