Újabb sikeres évadot zár hamarosan a Komáromi Jókai Színház, melyet a június 28-ai évadzáró társulati ülés alkalmával értékeli a színház vezetése. Gál Tamás, a színház igazgatója és Varga Emese művészeti vezető viszont már ismertette a 2023/2024-es évad terveit is.
A nyári szünet előtt a színház František Langer Külváros című drámájával szerepel a hamarosan kezdődő Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában (június 26.). Turócszentmártonban, a Dotyky a spojenia fesztiválon pedig a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolával koprodukcióban készült Woyzeck lesz látható (június 22.).
A 2023/2024-es évadtervről Varga Emese elmondta,
mindannyiunk közös élménye a határhelyzet: hogy úgy érezzük, valaminek a végére, egy új világ küszöbére értünk. Amikor pedig az ember lezár egy fejezetet, a továbblépés előtt végiggondolja, hol tart az adott pillanatban, mit hagy maga mögött. A tükörbe néz.
Ezért lett a Komáromi Jókai Színház 2023/2024-es évada „A tükrök évada”. Valamilyen módon minden előadás kapcsolódik ehhez a központi gondolathoz.
De hogy milyen bemutatókkal készülnek a teátrumban?
Októberben debütál Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera című zenés játéka Sebestyén Aba rendezésében.
John Gay 18. századi szatirikus „balladaoperája” nyomán, Villon-átköltésekkel megtűzdelve, Elisabeth Hauptmann fordításából és közreműködésével, Kurt Weill zenéjével 1928-ban született meg Brecht első nemzetközi sikert arató műve – amely szenvedélyességével, humorával kiállta az idők próbáját. Alvilági figurák és „tisztes” polgárok, szerelem és árulás, kéz kezet mos barátság és sunyi bosszúállás: a londoni Soho forgatagában mindenki egy cél felé tör. Többet, nagyobbat akar kiharapni magának a világ tortájából. Bicska Maxi története egyszerre romantikus komédia és szatirikus társadalomkritika. Képmutatás és kapzsiság sosem volt még ilyen szórakoztató és húsba vágó.
Novembertől lesz látható Lázár Ervin–Tasnádi István: Hapcikrály című zenés mesejátéka Lőrincz Zsuzsa rendezésében.
Kopár vidéken poroszlók vezetnek egy megbilincselt asszonyt. Azért taszigálják, mert tüsszentett. A poroszlók szerint náthás, a vádlott ezt tagadja, ő csak a napba nézett. Hapci király birodalmában ugyanis senki nem tüsszentheti el magát. Hapci király nagy király. Mit nagy, a legnagyobb! Nem fél ám az semmitől, sem sárkánytól, sem cápától, sem a saját árnyékától. Egy dologtól retteg csupán, az orrfacsaró náthától, a kirobbanó tüsszentéstől! Mint Lázár Ervin minden meséje, ez is tele van ötlettel és játékkal, Tasnádi István pedig arról gondoskodott, hogy ha úgy akarják, a felnőtt nézőket is elérje egy-két kérdés és felismerés.
2024-et Klaus Mann: Mefisztó című karrierjátéka nyitja Béres Attila rendezésében.
Thomas Mann (az apa) és Heinrich Mann (a nagybáty) művének árnyékában jó ideig csak viszonylagos figyelmet kapott a tragikus sorsú fiú, Klaus Mann irodalmi teljesítménye. Pedig a Mefisztó valami alapvetőt, tartósan érvényeset mond el művész és hatalom, ambíció és lelkiismeret viszonyáról. A regény 1936-ban jelent meg első ízben, főszereplőjét, Hendrik Höfgent a hajdani elveit az üstökösszerű karrierért hátrahagyó Gustaf Gründgensről, a Harmadik Birodalom népszerű színészéről, színházi intendánsáról, Göring kegyeltjéről – nem mellesleg: saját egykori sógoráról és barátjáról – mintázta az író. Szabó István 1982-es Oscar-díjas játékfilmjének köszönhetően a Mefisztó a miénk is. Alapmű, amelyet minden színház nagy tétben játszik.
2024 márciusában Bagó Bertalan rendezi Móricz Zsigmond: Úri muri című zenés színművét.
Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy endre változtatta a szerzővel. (Vígjáték hét kében – állt a Somlay Artúr, Simonyi Mária és Somogyi Erzsi nevével fémjelzett ősbemutató plakátján.) „Na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán története csak tűzben érhet véget.
Az éved utolsó bemutatója Czajlik József rendezésében Daniel Majling: Föltámadás című komédiája lesz 2024 májusában.
A szerző a kortárs cseh–szlovák irodalom és színház istenáldotta tehetsége. Moszkvától 1600 km-re született. Csak a miheztartás végett: Csehov esetében ez a távolság 1000, Shakespeare-nél 2500 km, ami Daniel Majlingot (alias Doubtot) valahova kettőjük közé helyezi. Bár az azbukát sosem sajátította el, az orosztojást különösebben nem szereti (ha muszáj, megeszi), az orosz kultúra iránti elkötelezettsége egész munkásságát áthatja: a Föltámadásban csokorba kötött dramatizált elbeszélések Oroszországban játszódnak. A magyar nézőnek pedig különös mázlija van, hiszen a történetekkel az Oroz klazzika című kötetnek hála az anyanyelvén ismerkedhet.
2023 decemberében a Veszprémi Petőfi Színház és a Csavar Színház koprodukcióját látják vendégül. Mark St. Germain: Táncórák című szemléletformáló játékát Gál Tamás rendezi.
Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak. Mindketten bezárkóztak a saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, érzelmekből is leckéket vesznek. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Komáromi Jókai Színház, Zatyko Ervin / ATEMPO.sk
