XXII. Mécs László Szabadegyetem Jászón - szombati program

XXII. Mécs László Szabadegyetem Jászón - részletes program

2019. július 13-án, szombaton folytatódik a XXII. Mécs László Szabadegyetem a jászói autókempingben.

Részvételi díj 110 euró / fő / 6 éjszaka, amely tartalmazza a szállást, az étkezést – naponta háromszor, valamint a foglalkozások, az előadások és a mesterségek költségeit.

Idén ismét meghirdetik a Gyerekek napközis nyári táborát, napi bejárással, 2019. július 9-e és 12-e között (kedd – péntek), Szepsi és a környező települések óvodásai, illetve kisiskolásai részére, óvónők felügyelete mellett. Az egész napos játszóházi és kézműves foglalkozások keretén belül a gyermekek egy igazán színes, játékos tábor részesei lehetnek. Napi 3 étkezést biztosítanak a gyerekeknek. Részvételi díj 6 euró / 1 nap, illetve 22 euró / 4 nap.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

 

Program

Július 13. (szombat)

09.30 Előadás: „Nemzetünk Trianon előtt”
Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész.

Az előadás az önismeretünk hiányosságaira kell, hogy figyelmeztessen bennünket.

“Nem tudtuk, hogy kik vagyunk, és jelenleg sem tudjuk. Hogy lehet az, hogy bennünket ilyen mértékben meg tudtak vezetni. Pedig egy nagyon előkészített folyamatról volt szó. 1687-ben már megjelent német nyelven, ez pedig még 1886-ban (Buda visszafoglalása) elkészült díszkötésben egy forgatókönyv, ami Trianonnak majdnem szószerinti meglepetése. Ebben már leírták, hogy a Magyar Királyság tulajdonképpen egy szedett-vedett valami. Az, hogy miért nem sikerült már akkor az 1600-as évek végén ezt a forgatókönyvet véghezvinni, mert egy csoda történt emberi segédlettel. És ki volt az, aki ezt hihetetlen diplomáciai érzékkel el tudta érni: Bethlen Miklós hazánkfia, erdélyi nemesember. Magyarország tényleg megmaradt Magyar királyságnak. Tehát, aki 1918 – 1920 között kezdi Trianont tárgyalni, azt már az orránál fogva megvezetik.” – vallja az irodalomtörténész és művészettörténész.

11.00 Előadás és könyvbemutató: „Szökés a haláltáborból.”
Előadó: Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje.

Aki meghallgatja az előadást az meggyőződhetett róla, hogy történelmünknek, sorsunknak még ma is vannak olyan fehér foltjai, vagy inkább koromfekete eseményei, amelyekről vajmi keveset tudunk, amelyek hiányoznak a történelemkönyvek lapjairól, amelyek sokszor a túlélők családjában sem kerültek soha terítékre beszédtémaként.

Dunajszky Géza tiszteletreméltó eltökéltséggel kutatja a magyar leventék, a felvidéki fiatal átvert, megvezetett nemzedék gyászos sorsát, a Pozsony-Ligetfalui haláltáborban kivégzett ártatlan emberek tragédiáját. A 2012-ben megjelent Kínterhes évek című könyve után, amelyben a gyermekkorában átélt háborús traumákat írta meg, a most bemutatott könyvében egy valós személy szenvedéstörténetét vetette papírra.

A könyv főhőse valós személy, aki azonban neve elhallgatását kérte, tehát álnéven szerepel a könyvben. Súlyos betegen, halála közeledtével magához hívatta keresztlányát, neki mondta el mindazt, amiről hetven évig hallgatott, hetven évig élt benne a rettenet, ami nem engedte, hogy az átélt borzalmakról beszéljen, még a közvetlen családjának sem. Szó szerint élete utolsó pillanatában döntött úgy, hogy az átélteket nem viszi magával a sírba. Nevén nevezte a népirtásért, a kivégzésekért felelősöket, élethűen előadta a történéseket.

A keresztlánya ezt adta tovább a szerzőnek, így született meg a könyv. Nem nehéz megjósolni, hogy az író új könyve nagy érdeklődésre tarthat majd számot, legszívesebben minden egyes fiatal számára ajánlanám elolvasásra. Emlékezésül, tanulságul, okulásul. Emlékezésül mindazokra, akik ártatlanul szenvedtek, csupán nemzetiségük okán és tanulságul, okulásul, hogy soha ilyesmi már ne történhessen meg!

16.00 Előadás: „Attila, az Isten ostora.”
Előadó: Kiss András Endre (Endre atya), premontrei plébános.

Attila az európai hunok leghíresebb nagykirálya. Endre atya előadásában megtudhatjuk: Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

A 440-es években két hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten a Keletrómai Birodalom ellen, magát Konstantinápolyt is fenyegetve. 451-ben a korábban szövetséges Nyugatrómai Birodalom ellen fordult, egészen Orléans-ig törve előre. A fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt, 452-ben. Bár a birodalma halála után szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Történetíróink viszont művelt és nemes uralkodóként tartják számon.

17.00 Előadás: “Boldogasszony ódák”
Előadó: Dr. Turai G. Kamil.

A vallásfilozófus mondja: “Szent István felajánlotta hazánkat a Boldogasszonynak, Szűz Máriának, Babbának. Idestova ezer évek alatt szinte felprédáltuk magunk alatt az országot. Milliószor hagytuk veszni testvéreinket, asszonyméhekbe trancsíroztuk gyermekeinket. Pártosok, szakák, bozgorok, se-hunok lettünk. A magyar asszonyok és urak is egymás ellen fenekedtek. Felburjánzott lelkünkben a paradicsomi ősbűn… Nos, jó negyedszázada megejtett oly sok kiemelkedő istenes poéta angelizmusa.

Ezernyi sajátos formájú (28 soros) óda-darabban próbáltam hangot adni az ember, férfi Évára, Nintire , Rheára hangoltságának. Dante Beatricéje, Hölderlin Diotimája lebegett szemem előtt a párkeresésben. Ezeknek a gyötrelmes és gyönyörűséges évtizedeknek zanzája a három évvel ezelőtt a Kráter Kiadó által gondozott háromszáz-oldalas kötetem. Isteneket faggatok és Istennőket idézek, az Adam Kadmon örök-egységének és a kötelező jézusi boldogság igézetében”.

19.00 Előadás és vetítés: „Emberek – csillagok – úrhajók – És lészen csillagfordulás…"
Fényképes visszaemlékezések a több, mint két évtizeden át a Felvidék csillagai alatt a jászói Nyári Szabadegyetem csillagászati beszélgetéseiből.
Előadó: Zombori Ottó, csillagász, az Uránia Csillagda nyugalmazott igazgatója, tanár, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés tulajdonosa.

Minden korosztályt meghódít lehengerlő előadásmódjával. Az előadó 2016 őszén megkapta a Magyar Asztronautikai Társaság legrangosabb elismerését (a Nagy Ernő díjat) több évtizedes csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztő munkájáért és a nemzetközi űrtábor sikeres vezetéséért.

Előadása csatlakozik az előző évek témaköreihez: Az ember és a csillagászat kultúrtörténete dióhéjban, Földünk “különlegesen szerencsés” helye a Naprendszerben, Csillagászat az űrkorszakban (múlt!, jelen! jövő?), 50 éve:Ember a Holdon (az emberes űrrepülések sikerei és kudarcai), Az űrkutatás legfontosabb eredményei (oroszok, amerikaiak, európaiak és ázsiaiak az űrkutatásban), Magyar űrkutatás ( Hold-radar 1946-ban, Farkas Bertalan és Simonyi Károly űrrepülései…).

 

Július 14. (vasárnap)

11.00 Ünnepi szentmise az apátsági templomban.
Ünnepi szentmise a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában.

15.00 Ünnepi műsor a Csemadok megalakulásának 70. évfordulója alkalmából.
Hűség a szülőföldhöz, hűség a nemzethez, hűség az anyanyelvhez címmel területi ünnepi műsor a Kassa-környéki járásban a Csemadok megalakulása 70. évfordulója alkalmából.

A találkozón a Szövetség, valamint a Bódva-völgye, a Kanyapta és a Hernád mente magyarok által lakott településein működő Csemadok alapszervezetek tevékenységének és sikereinek hét évtizedes kiértékelésére kerül sor. A Csemadok Országos Elnöksége és a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya a Kassa-környéki járásból hetven Csemadokosnak Hűségért emléklapot adományoz a Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából a Csemadokban végzett érdemdús munkájának elismeréséül.

Ünnepi és köszöntő beszédet mond Petneházy Attila, a magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, Haraszti Attila, kassai főkonzul, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke.

A találkozó házigazdája és műsorvezetője: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

Az ünnepi műsorban közreműködik: Rozmaring Néptáncegyüttes, Rozmaringsarj Gyermek Néptáncegyüttes és a Rozmaring Hagyományőrző Csoport Abaújszináról, Képes Lóránt, versmondó, prózamondó és népmesemondó Restéről, a kassai Thália Színház a Légy jó mindhalálig című színpadi gyermek előadásának főszereplője, Viszlai Tibor verséneklő és lánya Viszlai Anna Rozália versmondó, prózamondó és népmesemondó Szepsiből, a Zekeres verséneklő együttes Szepsiből, az idei Tompa Mihály Verseny verséneklők kategóriájának győztese, Demko András népdalénekes, versmondó, prózamondó és népmesemondó Nagyidáról, Rezes Gyula, népdalénekes Szepsiből, Tóth István, a magyarországi Turáról, Jászó testvérközségéből, és a Cserépfalui Zeneiskola tanulói Daragó Károly vezetésével.

19.00 Táborbontás - Vacsora után táborbontás, hazatérés

 

Kísérőprogram gyerekeknek - Játszóházi és kézműves foglalkozások

Kézműves programok, nemezelés, selyemfestés, gyöngyfűzés.
Ügyes kezek, hétköznapi tárgyak praktikus vagy díszítő elemekké varázslása. Kosárfonás.
Játszóházi foglalkozások – gipszfigurák festése, gyöngyfűzés, agyagozás, papírfigurák készítése, arcfestés. Gyékényezés, edényalátétek készítése. Kukoricacsuhé, babák, virágok, madarak és szalmadíszek készítése.

ATEMPO.sk