Mezey Mária színésznő, érdemes és kiváló művész Kecskeméten, az akkori Halasi Kis utca 62. szám alatt (mai Forrás utca és Horváth Döme körút), édesapjának, dr. Mezei Pál (1881–1938) közjegyzőnek akkori szolgálati székhelyén született 1909. október 16-án.
Édesanyja, Igó Mária (1882–1909) okleveles tanítónő, a szülést követő gyermekágyi lázban, 26 évesen meghalt.
Az özvegy édesapa 28 esztendősen a kis, árván maradt gyermeket 11 hónapos koráig egyedül nevelte, majd egy nálánál hat évvel fiatalabb, éppen megözvegyült asszonyt vett feleségül. A kislány, e házasság révén egy mostohanővérkéhez jutott. Az esküvőt követő néhány nap múlva, a kecskeméti földrengés házak százait döntötte romba. Mezeyéké is erre a sorsa jutott, összedőlt, ám csodával határos módon senki sem sérült meg. A Mezey családnak így Kecskeméten nem maradt lakása.
Édesapját, a felesége révén kapott újdonsült rokonok közbenjárására, székelyudvarhelyi helyettes közjegyzővé nevezték ki, de rosszul érezte magát ebben a kényszerű helyzetben, a protekció miatt. A vesztes háború utáni impériumváltást követően Erdélyt otthagyva, önálló ügyvédi irodát nyitott Szegeden.
Mezey Mária itt, a Tisza-parti városban járt iskolába, majd érettségi után, apja kívánságának megfelelően a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem jogi karán kezdte meg felsőbb tanulmányait. Későbbi férje, Paulovits Tibor jogászhallgató kedvéért átiratkozott a magyar–francia–filozófia szakra, a bölcsészkarra. „Hónapos szobákban” éltek három éven át.
Mária érezte, hogy egyre inkább eltávolodik a színészmesterségtől, amire gyerekkora óta készült. Felkereste apját, aki addigra már belefáradt a színészet ellen való hadakozásába (korábban egyszer lánya fejét még kopaszra is nyíratta), és megengedte, hogy hivatást változtasson. Mária otthagyta az egyetemet, ifjú férjét, és a fővárosba költözött.
1928-ban Rózsahegyi Kálmán magániskolájába iratkozott be, és az Országos Színészegyesületben tette le a vizsgáit. Pályáját Sebestyén Mihály (1893–1977) miskolci társulatában kezdte, 1931-ben. 1933–34-ben a Pécsi Nemzeti Színház, 1935-től a Belvárosi Színház tagja volt. 1939 nyarán színészi meghallgatáson vett részt Párizsban, ösztöndíjat nyert, de a világháború lezárta a határokat, és nem mehetett ki oda. Itthon kellett maradnia a Vígszínházban, 1948-ig.
A német megszállás alatt nem vállalt fellépést. A kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel, éjszakánként pedig bárokban énekelt sanzonokat Cziffra György később világhírűvé lett zongoraművésszel.
1949-től 1956-ig a Fővárosi Operettszínházban, 1949-től 1953-ig a Vidám Színpadon játszott. 1956-tól a budapesti Madách Színház, 1962-től a Petőfi Színház, 1964-től a Nemzeti Színház tagja volt.
A harmincas évek közepétől elegáns, hódító társasági asszonyokat, romlott nőket formált meg, beskatulyázták ebbe a szerepbe. Legnagyobb filmsikerének címe is árulkodik erről (Bűnös vagyok). 1941-ben elege lett a skatulyából és alig vállalt filmszerepet. Az ötvenes évek közepétől kapott újra nagyobb szerepeket, ezek közül kiemelkedik a Budapesti tavasz önző polgárasszonya, az Édes Anna zsarnoki, szeszélyes cselédnyúzója és A Noszty-fiú esete Tóth Marival kerítő, ravasz Homlódy Málija.
Második férjével, Lelbach Jánossal, budakeszi közös házukban élte zárkózott életét. 1968-ban kanadai turnén vett részt, 2 évvel később súlyos betegsége (a hongkongi influenza megtámadta örökölten gyenge tüdejét) miatt visszavonult.
Tíz évvel később, 1980 nyarán Vitray Tamás kérésére fellépett a Veszprémi Tévétalálkozón. Babits Mihály „Zsoltár gyermekhangra” című versét mondta el a megrendült közönségnek. Ez volt utolsó nyilvános megjelenése. 1981-ben megjelent „Vallomástöredékek” című könyve.
1983. április 20-án elhunyt. Nyughelye a budakeszi temetőben van. Budakeszin 1988 óta utcanév őrzi emlékét.
2015. október 10-én mutatta be a Nemzeti Színház a Hoztam valamit a hegyekből – Mezey Mária című darabot sok zenével, amely Mezei Mária életéről, művészetéről szól. A címszerepet Tóth Auguszta játszotta. Felvidéken Mezei Mária: Szerelmim címmel Rák Viki színésznő készített sanzonestet.
Viszonya a kassai születésű Márai Sándor íróval
„Szigethy Gábor irodalomtörténész szerint az ismert színésznő és Márai Sándor kapcsolata nem mindennapi történet. Viszonyuk a negyvenes évek elején tartott, de titkolniuk kellett, mert Márai nős volt. Az író Sirály című regényéről, amely egy férfi és egy nő dialógusa, korábban azt tartották, hogy nincs valóságalapja, de mára (2006) kiderült: a Sirály a színésznőhöz fűződő viszonyának feldolgozása.”
Márai Sándor, a kassai polgár emlékére (+dokumentumfilm)
2011-ben Mezey Mária örököse átadta az irodalomtörténésznek a művésznő rendezetlen levelezését és fényképeit, ezek egyértelmű bizonyítékai a két nagy művész 1941-ben megélt szenvedélyes kapcsolatának. Volt úgy, hogy egy szálloda különböző emeletén szálltak meg, s csak az éjszaka leple alatt találkoztak, nehogy az író feleségét megbántsák. 1943-ban a művésznő már csak baráti üdvözlőkártyát küldött karácsonyra az írónak. 1946 után soha többé nem találkoztak, és írásban sem érintkeztek egymással, de mindkettőjük életének meghatározó momentuma volt e kapcsolat. (Kossuth Rádió, 2011. december 22.)
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: budakesziertektar.hu, Kotnyek Antal (Fortepan)
