Bemutatjuk az idei Harmónia Díjasokat – Százdi citeraegyüttes

Százdi citeraegyüttes

A Százdi citeraegyüttes 1972-ben alakult. Helyi idős emberek alapították, majd fokozatosan kapcsolódtak be a fiatalok is, akik mára közel 40 éve tagjai a zenekarnak. A jelenleg 14 tagú együttesben a tinédzserektől az 50 éves korosztályig mindenki képviselve van.

Rendszeres résztvevői a Felvidéki népzenei fesztiváloknak és versenyeknek. Többször kapták meg a „Bíborpiros szép rózsa“ és a „Tavaszi szél...“ versenyek aranyminősítését. Két alkalommal Vass Lajos Nagydíjban és szintén kétszer Aranypáva díjban is részesültek. 2013-ban az Országos citeratalálkozón másodízben kapták meg a fesztivál legjobb zenekara díját.

Évente 25-30 fellépésük van itthon és Magyarországon egyaránt. Fő céljuk a felvidéki népzene ápolása és továbbadása. 2012-ben adták ki harmadik CD lemezünket és már most dolgoznak a következő anyagon.

 

Százdi citeraegyüttes

 

Hogyan értékelik, hogy idén Önök kapták az egyik díjat?
BL: Azt, hogy valójában ki jelölt minket a Harmónia Díjra, biztosan még ma sem tudjuk. Valószínűleg a több mint 40 éves munkásságunk és az elért eredményeinknek köszönhetően jutottunk a jelöltek közé. A 19 tagú kuratórium döntését azért értékeljük nagyra, mivel a velünk egy kategóriában jelöltek mindegyike magas színvonalon műveli a népművészetet.

Hogyan tud elindulni és hogyan tud fennmaradni egy citerazenekar ilyen sokáig? Mi ennek a titka?
BL: A 70-es években Százdon még a népzene élő kultúrának számított. Nekünk „csak“ az volt a feladatunk, hogy tovább vigyük és tanítsuk a fiatalabb nemzedéket. Minden együttesnek a fő éltető ereje a rendszeres fellépési lehetőség, amiből mi is bőven kivesszük a részünket. Igyekszünk időnként különféle szakmai képzéseken is részt venni, meghallgatni a szakemberek véleményét. A fiatalabb korosztály pedig rendszeresen részt vesz különböző népzenei táborokban.

Tekintsünk a jövőbe. Milyen zenei feladatok várnak önökre ebben az évben?
BL: Idén részt veszünk a Vass Lajos népzenei verseny Kárpát-medencei döntőjén Budapesten. Szintén Magyarországon, Egerben a citerazenekarok minősítő versenyén meg kell védenünk az „Arany páva“ minősítésünket is. Valamint megívást kaptunk már több fesztiválra és falunapra is.

Hadd kérdezzünk most valami általánosat. Hogyan látják a népzene és azon belül a citerások helyét a szlovákiai magyar kultúrában? Mekkora rá az igény?
BL: Szerintem a szlovákiai magyar népzene megmentése a működő együttesek kezében van, mivel lassan eljutunk oda, hogy népzenét már csak a színpadon lát a közönség, mivelhogy a mindennapi életünkből eltűnt. Szerencsére vannak odaadó emberek, akik szabadidejük nagy részét a népzene tanulására és tanítására fordítják, de ennél sokkal szélesebb mozgalomra lenne szükség. Tudomásom szerint Felvidéken 25 citeraegyüttes működik, akik többé-kevésbé részt vesznek a minden évben megrendezett Országos citeratalálkozón. Arra kérdésre, hogy van-e igény a citerazenére egyértelmű igen a válasz, amit a fellépésekre való felkérések is bizonyítanak.

Végül a személyes véleményére vagyunk kíváncsiak. Ön szerint egy olyan szlovákiai magyar zenei portál, mint az aTEMPO.sk hogyan tudná a leghatékonyabban segíteni a hazai zenészeket?
BL: Szerintem az aTEMPO.sk zenei hírportál tartalmát és formáját tekintve egy nagyon hasznos oldal. Jó lenne, ha a zenei élet minden rétege (beleértve a népzenét is) szélesebb körben megmutatkozna a portálon. Azt is fontosnak tartom, hogy honlap híre eljusson a szélesebb közönséghez.

Köszönjük Borka Lászlónak, a Százdi citeraegyüttes vezetőjének.

ZE, aTEMPO.sk