Legyek pároznak a sörhabban, biciklis akrobatává válik a fiatal mérnök, kasírozott díszletkakas kukorékol a Komáromi Jókai Színház most bemutatott Úri murijában. És ugyan fellobban egy öngyújtó lángja is, mégsem gyújtja fel a tanyáját a dzsentri. Mert dzsentri sincs.
Más ez az Úri Muri, mint amilyennek egykor olvastuk, vagy eddig láttuk. Bagó Bertalan Jászai Mari-díjas rendező és színész egészen egyedi előadást rendezett Móricz Zsigmond 96 éve íródott művéből. Rendszerváltás utáni kisvárosi földbirtokosokat látunk, átalakult uram-bátyám világot, másmilyen az ebből a világból kitörni akaró társuk.
A farmeres Szakhmáry Zoltán, Szabó Viktor megformálásában – a fiatal színművész ismét kiváló, hatásosan mutatja be a férfi fokozatosan erősödő vívódását, a teljes kétségbeesésig – biogazdaságot akar építeni a pusztában. A környezete kineveti, nem hisznek benne. Ő pedig fanatikusan hajszolja magát a remélt jövő felé. Rengeteg hitelt vesz fel. Rhédey Eszter, a felesége – Gubík Ági alakítja olykor megdöbbentően könyörtelen nőként, pusztító erőkkel, néha hízelegve, a végén ördögien gonoszul – nem terheli be az örökölt családi házat, ebben az előadásban leönti kólával az okmányokat –, így az utolsó remény is elveszik, nem juthat újabb pénzhez a férje, álmai megvalósításához.
A kihűlő kapcsolatban, Szakhmáry másnál keres boldogságot. Szabó Rozikának – Katona Eszter játssza, végig kedves, remekül énekel, vallomása előző szerelméről Szakhmáry Zoltán ágyában, az előadás egyik fennkölt pillanata – mégsem hiszi el a férfi, hogy a kapáslány feltétel nélkül szereti. A rá nehezedő kibírhatatlan nyomás miatt egyre erőtlenebb lesz a férfi, gyorsan süllyed, aminek a vége csakis tragédia lehet.
A talpaló zenekar
A darabot korábban már rendező, egy másik előadásban Szakhmáry Zoltánként szerepelt Bagó Bertalan oda-vissza ismeri az Úri murit. Móricz Zsigmond darabjának szinte minden sorát a kilencvenes évekbeli állapotokra fordítja. A dramaturg Tucsni András volt. Lakatos Róbert zenei vezető a kilencvenes évek slágereit adja talpalávalóul a kanmurizó uram-bátyám társaságnak. Blaskó Bori koreográfus az első perctől kezdve az előadás végéig alaposan megmozgatja a népes társulatot.
Hatalmas elismerés a Lakatos Áron, Langschadl Dávid és Domonkos Balázs alkotta zenekarnak! A nagybőgő tízpercenkénti be- és kicipelése külön tornamutatvány!
Vereczkei Rita szinte üres, hátul üvegfalakkal határolt, arra egyszer délibábos pusztát, máskor gyülekező fellegeket vetített, a színpadon történteket érzelmileg lekövető, olykor vérvörös, néha sárgás, azután haragoszöld fényekkel megvilágított terébe, jelzésszinten kerülnek kasírozott tyúkok, műmacska mászik a fán. Egy-két asztallal, néhány székkel csárda, egy ággyal, egy nagy szekrénnyel hálószoba lesz a színen.
A jeleneteket vadul táncoló asszonyok választják el. Holocsy Katalin, Latócky Katalin, Leczkési Dóra, Farkas Júlia, Ádámka Krisztina, ha nem kapálnak vagy pletykálnak, akkor őrülten és kacagva ropják a táncot.
Csörgheö Csuli szupersztár
A Ki a legény a vidéken? versenyt ezúttal is Csörgheö Csuli nyeri. A Jászai Mari és Dosky-díjas Gál Tamás lazán és elegánsan játssza új szerepét, amit méltán sorolhat eddigi nagy alakításai mellé. Csörgheö Csulihoz viszonyítja a kisváros további archetípusai helyét az előadás koordinátarendszerében a rendező. Zsellyey Balogh Ábel nyugalmazott ezredest a Jászai Mari-díjas Mokos Attila, Borbíró Bence tanárt a Jászai Mari-díjas Horányi László, a biciklijével többször cirkuszi produkciót bemutató Kismérnököt Matusek Attila, az ostorát pattogtató és fantasztikusan néptáncoló Bitó Laci vendéglőst Béhr Márton, a Szabó Rozikát – a komáromi színpadon az Álomhajó című slágerrel – Budapestre csaló, miniszternek nézett könyvügynököt Olasz István játsszák, lubickolva a szerepeikben.
Skronka Tiborra, Bernáth Tamásra és Szebellai Dánielre pedig, mint három csugari mezőgazdasági munkásra emlékszünk majd szívesen.
Biciklis jelenetük az első felvonásban nyíltszíni tapsot kapott.
Rancsó Dezső és a Jászai Mari-díjas Fabó Tibor felváltva formálják meg Mákos bácsi szerepét. Az általunk látott Rancsó Dezső hitelesen ábrázolta a Szakhmáry Zoltánban talán egyedüliként bízó öreg szerepét, akinek a zárójelenetben jut embert próbáló feladat.
Klinga Pétert Lefkovits ügyvédként, Nagy Lászlót Lukács kondás fontos szerepében láthatja a közönség. A gyermekszereplők ezúttal Apostol Áron vagy Naňo Konrád (Zoltánka), illetve Berta Natálie, aki Vörösházi Hannával váltva Eszterke, Szakhmáry Zoltánék gyermekei. A rendező asszisztense Balaskó Edit volt.
A vége azután nem úri és nem muri. Szörnyű felismerni, ám a tükrök évadában be kell vallanunk, ilyenek lettünk. A Szakhmáry holttestét maga mögött hagyó, egyre távolodó, közben a földjeire licitáló társaságot látva, minden addigi jókedvünk elillan. De hát, Life is life. Ahogy a végén hangosan éneklik a színészek.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Dömötör Ede
