„A Szép legyen című dalt a nagyszüleim ihlették, de akár egy szerelem története is lehetne. A legfőbb mondanivalóm az volt, hogy az igazi érték az együtt megélt élményekben rejlik, azok örökké velünk lesznek: így ne fecseréljünk túl sok időt negatív dolgokra!” - mondja új szerzeményéről Csintalan Márk.
„Mindig tartsunk előre és bízzunk benne, hogy maximális odaadással, szeretettel végül minden jóra fordul! Még ha nyálasnak is tűnik.”
A nagymegyeri származású énekes, zenészt tavaly a Sztárban sztár leszek! showműsor színpadán is láthattuk. A Mobilmánia egykori hosszú hajú gitárosa, jelenleg a Madách Színház társulatának és a Bitango zenekarnak a tagja.
Rigó Mónika és Csintalan Márk is fellépett a komáromi Teátrum ünnepén - a kulisszák mögött jártunk
„A dal alapvetően egy bossa nova, amely a latinok balladája. Az én dalomat mégis sokkal inkább vidámnak érzem és ez így jól is van.” - tette hozzá Márk.
A felvételen rajta kívül Kaj Betti énekel (akinek hangját és személyét is imádja a felvidéki énekes), testvére, Csintalan György dobol, Harmati Máté billentyűzik és Táborszky Bence trombitál.
„Mindannyian nagy kedvenceim, csúcskategóriás zenészek. Könnyű velük egy húron pendülnöm.” - jegyezte meg a dalszerző, énekes, gitáros.
A felvételek nagy része Márk házi stúdiójában készült. A dobokat az Origo Studióban vették fel, a trombita pedig Bence házi stúdiójában rögzült. A keverés és a mastering a Stamusic Stúdióban Stámusz Ferenc kezének és fülének munkája. A videót Fekecs Bence készítette.
DALSZÖVEG: Szép legyen
Együtt éltünk a paradicsomban,
Kétség nincs, minden a helyén van.
Együtt nőttünk,mint nagy és a kis pont,
A világnak annyik, nekem a világ volt.
Az a pár utca, a szomszédos utca,
Mindig is féltem mert tele párduccal.
De ha te jöttél ez valahogy megszűnt.
Olyan jó, h emlékszünk.
Refrén:
Hogy az élet mindig szép legyen,
Szeress úgy is ha nem érdemlem!
Tudod az örökké nem létezik,
Gyermekek vagyunk kik nem értik.
Az életünk még lehet szép,
Eddig se sejtetted ha csoda történt.
A ház előtt mindig integetsz.
Nem látja más, de én örökre.
Elmondtam ha valami bántott,
Mentsvárunk csak egy tejbegríz volt, ó...
Elhittem, így lesz mindig,
Felérek már a felső polcig.
S ha egyszer majd én leszek a nagy pont,
S egy kicsit rám bíz az égi nagybolt, ó...
Mosolygok mert megmutattad,
Hogy is volna jó.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Sámpár Anna
