Vándor vagy, ember - Baráti Kristóf és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar online hangversenye (VIDEÓ)

Vándor vagy, ember - Baráti Kristóf és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar online hangversenye (VIDEÓ)

2021. április 27-én, kedden 19.00 órától lesz látható az Alba Regia Szimfonikus Zenekar hangversenye online Vándor vagy, ember címmel.

Az est karmestere és szólistája Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész. A műsorban Mozart A-dúr hegedűversenye, Saint-Saens Bevezetés és Rondo Capriccioso című műve és Beethoven 7. szimfóniája hangzik el.

 

Műsor

Mozart: A-dúr hegedűverseny, K.219
Saint-Saens: Bevezetés és Rondo Capriccioso
Beethoven: 7. szimfónia

 

Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész zenész családból származik, első hegedűtanára édesanyja, Kákonyi Borbála volt. Gyermekkorának nagy részét Venezuelában töltötte, ahol szólistaként az ország legjobb zenekaraival lépett föl, majd visszatért Budapestre, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanulhasson. Később Eduard Wulfson mentoráltja lett, aki pedig Milstein és Menuhin tanítványa volt. Karrierje töretlenül ível felfelé: szólistaként és kamarazenészként világszerte ad koncerteket, hazánkban rendszeresen szerepel a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a MÁV Szimfonikusokkal. Eddigi pályafutása során sok fontos díjat nyert, köztük az 1997-es Queen Elisabeth Competition legfiatalabb versenyzőjeként nyert harmadik díjat és közönségdíjat. 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2014-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

 

Az estet Wolfgang Amadeus Mozart A-dúr hegedűversenye nyitja, amely Mozart öt hegedűversenye közül talán a legkiforrottabb – a műfaj legnépszerűbb darabjai közé tartozik, világszerte a hegedűsök állandó műsorszáma. Egy öt darabból álló, impozáns sorozat záróköve, amelyben a szerző összegezte a versenymű fejlesztésében elért vívmányait, a továbbiakban pedig nem írt több hegedűversenyt. Az A-dúr kompozíció befejezésekor, 1775 decemberében Mozart mindössze 19 esztendős volt, de kivételes tehetségéről már mesterművek hosszú sora árulkodott.

Camille Saint-Saëns Bevezetés és Rondo Capricciosója francia eleganciával párosított, spanyol karakterű zenemű – igazi hegedűvirtuózt követelő alkotás, amelyet szerzője 1863-ban a kor egyik legnagyobb hegedűsének, a spanyol Pablo Sarasaténak írt. Az 1867 áprilisában, Párizsban tartott bemutatón ő játszotta a hegedűszólót, a zenekart a szerző vezényelte. A mű eredetileg Saint-Saëns első hegedűversenyének (Op. 20) része volt, de a nagy sikerre való tekintettel a szerző külön is megjelentette.

A 7. (A-dúr) szimfóniát (op. 92.) Ludwig van Beethoven 1811 és 1812 között komponálta, amíg a csehországi fürdőhelyen, Teplicén egészségét kúrálta. A négytételes zeneművet barátjának, gróf Moritz von Friesnek ajánlotta, a szimfóniát a hanaui csatában megsebesült katonák számára rendezett jótékonysági koncerten, 1813. december 8-án Bécsben mutatták be, nagy sikerrel. Beethoven a premieren megjegyezte, hogy ez volt élete egyik legjobb műve, rajongói pedig ezt tartják a legvidámabb szimfóniájának. Egy későbbi időpontban, 1814. február 27-én megtartott hangversenyről Anton Schindler német zeneíró és karmester – Beethoven „fizetés nélküli magántitkára” – így ír: „A tetszésnyilvánítás tombolása felülmúlt mindent, amit addig hangversenyteremben valaha is hallani lehetett.” Bartha Dénes zenetörténész szerint „Tematikája szenvedélyesebb, sodróbb lendületű, hangszerelése fényesebb, színesebb, harsogóbb minden addigi zenekari művénél!”

 

 

ATEMPO.sk