Bemutató

Ma 65 éves Mel Gibson

Ma 65 éves Mel Gibson

Mel Gibson amerikai születésű, kétszeres Oscar és Golden Globe díjas ausztrál színész, filmrendező és producer ma ünnepli 65. születésnapját.


20 éve hunyt el Zámbó Jimmy

20 éve hunyt el Zámbó Jimmy

A név, melyet mindenki ismer. A magyar popszakma egyik legsikeresebb magyar énekese. Rajongói „király”-ként tisztelték. Legnagyobb hatást a görög énekes, Demis Roussos gyakorolt rá, akinek stílusa érződik Jimmy dalain.

A gömöri ZENÉSZ - Lévay Tibor emlékére

A gömöri ZENÉSZ - Lévay Tibor emlékére

Lévai Tibor fúvószenekari karmester, karnagy, zeneszerző, zenetanár, kántor, orgonista 1939. december 29-én született Rimaszombatban, ahol iskolai tanulmányait is megkezdte. A Rozsnyói Pedagógia Középiskolában érettségizett, majd Pozsonyban a Központi Népművelődési Intézetben tanult karmesterképzést és a Besztercebányai Pedagógiai Karon szerzett zenetanári lektori képzést.

Tizenhárom hangszeren játszott.

Középiskolai tanulmányait befejezve a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola tanítója lett (1959−2000). 1975-től volt a Sobotienka Fúvószenekar karmestere és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának szólamvezetője, helyettes karnagya. Karvezetőként általános- és középiskolákban három énekkart vezetett. 1987-ben a fúvószenekarok nemzetközi találkozóján Kolínban besorolták a Monster Concert karmesterének, melyen 1260 zenész, valamint énekkar és mazsorettek összjátékát vezényelte.

 

Lévay Tibor

 

1995-től a rimaszombati vokális kvartett vezetője, valamint a guszonai, bátkai férfi kar, a rimaszécsi női kar, 2002-től pedig a nagybalogi „Szivárvány” női kar karvezetője volt. Vezette, szervezte a Csalogány gyermekkórust, és a Gömöri Vegyeskar alapítója és karnagya is volt.

Rimaszombatban és környékén talán nem volt olyan magyar gyerek, aki ne énekelt volna méltán híres száztagú kórusában, generációkkal szerettette meg a zenét.

Több mint száz zeneművet írt, fúvószenekarok számára 86-ot és énekkarok részére 42-t.

 

Lévay Tibor

 

Tevékenységét számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el (78 díszoklevél, 21 plakett). Többek közt:

Rimaszombat városának első díszpolgári díja (1998)
a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának Emlékérme (2005)
Csemadok Életműdíj, Galánta (2010)

77 éves korában hunyt el 2017. szeptember 3-án.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Zaťko Ervin, rimavskasobota.sk

Szalay Szilvia

Szalay Szilvia - a felvidéki magyar zenei élet szolgálatában

Ma ünnepli születésnapját Szalay Szilvia zenetanár, énekes, hangszeres zenész, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke

Sziszó Pozsonyban született 1957. december 28-án. A Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát (1964−1973), a Művészeti Iskolát – hegedű (1966−1973) és a Konzervatóriumot – ének, hárfa, zongora, furulya (1973−1980) Pozsonyban végezte, majd ugyanott 1987−1993 között oboából szerzett szakosítást. 1980−91-ig a Komáromi Művészeti Alapiskolában tanított furulyát, oboát, hegedűt, zongorát, éneket és gitárt, 1991−96-ban ugyanennek az iskolának volt igazgatója. 1996−2005-ig a Schola Comaromiensis Komárom (Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron) óraadó tanára.

1973−75 között az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes zenekarának a tagja (hegedű), 1975−80-ig a Pozsonyi Konzervatórium Szimfonikus Zenekarában hárfán játszott. 1981-től tagja, szólamvezetője és szólistája a komáromi Concordia Vegyeskarnak, 1985−96-ig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának énekese, szólamvezetője. 1985-től tagja a komáromi Comorra Kamarazenekarnak (hegedű, oboa, furulya, énekszólista). 1990−99-ig a komáromi Borostyán Együttes tagja volt (hegedű, furulya, ének). 1994-ben megalapítója a Komáromi Művészeti Alapiskola Consonantia Furulyazenekarának.

 

Józsa Mónika és Szalay Szilvia

 

1995-től a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ének–Zenei Szakmai Társulásának vezetője, mesterkurzusok társszervezője, területi választmányi tag. 2012-től elnöke a Csemadok mellett működő Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának (főszervezője a lévai Kadosa Pál Zongoraversenynek és a Bartók Béla Zenei Találkozónak, ill. az érsekújvári Csengő Énekszó Gyermek- és Ifjúsági Kórusok Országos Találkozójának, társrendezője a galántai Kodály Napoknak). A Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díj kuratóriumának tagja.

Több szakmai díj és elismerés birtokosa.

ATEMPO.sk
Fotó: Zaťko Ervin, Cséfalvay Á. András

Ma 55 éves Écsi Gyöngyi felvidéki előadóművész

Ma 55 éves Écsi Gyöngyi előadóművész

Ma ünnepli születésnapját Écsi Gyöngyi előadóművész, énekes, lelkész, aki hosszú évek óta gyűjti és tolmácsolja a népdalokat. Teológusként népműveléssel, népdalkörök, hagyományőrző csoportok szervezésével és vezetésével is foglalkozik.

Sokoldalú művészi képességeit „bábos” előadóművészként is kamatoztatja, kétszemélyes meseszínházában a zenének, a szónak, a mozgásnak és az alkalmazott eszközöknek egyforma súlyuk, szerepük van. Népi bábjátékai, mesefeldolgozásai minden korosztály számára fontos üzenettel bírnak.

Écsi Gyöngyi Vágsellyén született 1965. december 26-án. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt.

A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté.

Később Berzétén telepedett le, ahol kántorként tevékenykedett és népműveléssel, közösségfejlesztéssel foglalkozott. Itt kezdte el önálló bábos előadóművészi pályáját is. A komáromi Calvin János Teológiai Akadémia elvégzése után Hetényben lett lelkész.

 

Écsi Gyöngyi

 

Énekesként, előadóművészként Európa több országában is számos fellépést tartott, tucatnyi lemezen, CD-n, kazettán énekelt, meseszínházat alapított, televíziós műsorokban szerepelt, miközben népdalgyűjtőként is tevékeny volt.

2007-ben ő volt a Mikola Anikó-díj első kitüntetettje.

Árgyélus kismadár (2000), Karácsonyi népénekek (1998, 2005) és Régi magyar imádságok és énekek (2007) címmel jelentek meg hanghordozói. Legutolsó lemezét a nemrég elhunyt Kátai Zoltán énekmondóval készítette el Virágom, véled elmegyek címmel.

ATEMPO.sk

Tóbisz Titusz, az operaénekes rocker

Tóbisz Titusz, az operaénekes rocker

A gömöri Tóbisz Titusz jelenleg a legismertebb felvidéki magyar operaénekes. Egy igazi hőstenor, aki énekelt már népdalt, rockot, metált, musicalt és operettet is.

Paco de Lucía

Paco de Lucía, a modern flamenco atyja

A flamencogitár legnagyobb modern mestere Francisco Sánchez Gómez néven 1947. december 21-én született az andalúziai Algecírasban. A családban öt fiúgyermek közül ő volt a legfiatalabb. Művésznevét később Lucía keresztnevű édesanyja tiszteletére vette fel. Első gitárleckéit apjától és bátyjától kapta ötéves korában, de már akkor kijavította apja játékát, s ezzel el is dőlt, hogy egy életre a gitár mellett kötelezte el magát.

Kocsár Miklós

Kocsár Miklós, a kórushagyomány örökségének egyik legméltóbb képviselője

Kocsár Miklós a 20. századi nagy magyar kórushagyomány örökségének egyik legméltóbb képviselője volt, műveit rendkívüli szuggesztivitással alkotta, zeneköltői munkássága kiemelkedő. A művei között oratóriumokat, kórusműveket, dalokat, különböző hangszerre írt kamaradarabokat, zenekari darabokat, szimfonikus és versenyműveket, valamint pedagógiai műveket egyaránt találni.

Lajkó Félix

A virtuóz hegedűs - ma ünnepel Lajkó Félix

Lajkó Félix vajdasági magyar nemzetiségű világzenei hegedűművész és zeneszerző, aki a volt Jugoszláviában, Topolyában született 1974. december 17. Virtuóz módon kezeli a hegedűt, emellett kiválóan játszik zongorán, és citerán is.

Garas Dezső

Kell egy csapat - Garas Dezső emlékére

Garas Dezső a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja Budapesten született 1934. december 9-én Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona gyermekeként.

Saját bevallása szerint „szerelemgyerek” volt, mivel édesapja zsidó vallású volt, édesanyja pedig régi, főpapi taggal is büszkélkedő római katolikus családból származott. A szülők megegyezése szerint Dezső fiuk apja vallását kapta, csak a holokauszt kezdetén keresztelkedett ki. 1944-ben életmentő beavatkozásra volt szüksége, amikor is pszichoszomatikus okokból eredő strúmával műtötték. Az operáció után nem sokkal leállt a légzése, és csak egy éppen odaérkező orvos tudta megmenteni, aki még azt sem engedte, hogy műtőbe vigyék Garast, hanem ott, a kórteremben gégemetszést hajtott végre rajta. A beavatkozás során hangszála is károsodott, ezért szükség volt hangjának folyamatos és intenzív ápolására.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1953-tól 1957-ig, majd az egyébként kötelező vidéki kezdést elkerülve, Major Tamás a Nemzeti Színházhoz szerződtette. A Nemzeti felrobbantása után, 1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja volt, majd egy évadot a 25. Színházban töltött. 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd 10 évig a Népszínház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt. 1990–1993 között a szolnoki Szigligeti Színházba szerződött, majd két évadig a Művész Színház vendégművészeként játszott. 1993-tól 2003-ig szabadfoglalkozású színész volt. 1999 és 2002 között a budapesti Katona József Színházban játszott. 2003-ban egy évadra a Vígszínház, 2004-től haláláig újra a Nemzeti Színház művésze volt. Szerepei utóéletéről saját maga gondoskodott.

 

Garas Dezső

 

Első színpadi rendezése 1982-ben vendégrendezőként a Józsefvárosi Színházban Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek című darabja volt.

Filmen először a Makk Károly rendezésében 1954-ben készült Liliomfiban ifj. Schnapsot alakította. Utolsó filmes szerepe Frici megformálása volt a 2011-ben készült Világjobbítók című tévéfilmben. Olyan filmekben láthattuk mint a Két félidő a pokolban (1961), Krebsz, az Isten (1969), majd 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodás (Régi idők focija), akinek „Kell egy csapat” mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította.

2011 decemberében bejelentette, hogy visszavonul a színpadtól, ám döntését nyilvánosságra nem hozták. A Nemzeti Színházban utolsó előadása december 20-án volt, amikor Törőcsik Mari kérésére még eljátszotta az apa szerepét Fejes Endre–Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicaljében.

 

Garas Dezső

 

Munkássága során leginspirálóbb partnereinek Darvas Ivánt, Kern Andrást, Kútvölgyi Erzsébetet és Törőcsik Marit tartotta. Utóbbihoz fűződő barátsága egész pályafutása során végigkísérte, először 1954-ben léptek együtt színpadra a Nemzeti Színházban.

Drámákban, és vígjátékokban, súlyos veretű, nehéz szerepekben csakúgy, mint könnyed vagy groteszk komédiákban kiváló alakítást nyújtott. 1963-ban és 1965-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1988-ban kapta meg. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének kitüntetettje lett 1995-ben, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2004-ben kapta meg a Budapest díszpolgára címet.

Garas Dezső hosszú vesebetegség után 2011. december 30-án elhunyt, 77 éves korában, álmában érte a halál.

ATEMPO.sk
Fotó: Fortepan

Karády Katalin

110 éve született a végzet asszonya, Karády Katalin színésznő, sanzonénekes

Karády Katalin színésznő, sanzonénekes Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban született Kanczler Katalin néven 1910. december 8-án. Rendkívüli szegénységben nőtt fel.

Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérte után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül. 1930. augusztus 4-én, apja halála után, férjhez ment a nála tizennyolc évvel idősebb Varga András Rezső adóhivatali vámtiszthez, de 1933. május 12-én – a férj javaslatára – véget vetettek a házasságnak.

John Lennon

40 éve hunyt el John Lennon

A 20. század egyik legnagyobb hatású énekese, zeneszerzője, költője és a The Beatles gitárosa, John Lennon Liverpoolban született 1940. október 9-én.

Kőszegi Imre

Kőszegi Imre jazzdobos születésnapjára

Ma ünnepli születésnapját Kőszegi Imre Liszt Ferenc-díjas magyar dobos, zeneszerző, zenetanár, a Magyar Jazz Szövetség volt elnöke (2002-2008), a magyar jazz nagy generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője, aki a Zeneakadémia Jazz Tanszék ütőtanára is volt.

Budapesten született 1944. december 6-án és 1963-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium dobszakán végzett.

Fiatal dobosként Pege Aladár nagybőgős-basszusgitáros együttesében játszott, a formáció a hatvanas években számos nemzetközi elismerésben részesült.