Tolcsvay László Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész 1950. június 24-én született Budapesten. A jelenleg elsősorban rockopera és musicalszerzőként jegyzett művész a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége.
Klasszikus zenei tanulmányai után beatzenekarokban játszik, tizenhat évesen már dalokat komponál. 1968-ban testvérével Bélával és Balázs Gábor bőgőssel a Tolcsvay Trio tagja és alapítója lett. Elsőként ötvözi a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének.
1973-tól a Fonográf együttes tagja és zeneszerzője, több mint húsz lemezt készítenek együtt. Főleg billentyűs hangszereken, emellett gitáron, bendzsón és szájharmonikán játszott, énekelt és dalokat írt, Szörényi Levente mellett ő a legtöbb dal szerzője. 1973-ban komponálja Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.
A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem), a mai napig írja Koncz Zsuzsa és Halász Judit dalait is. Közel száz ma már legendás nagylemez őrzi munkáját.
Szólólemezei 1983-tól jelennek meg, legutolsó 2018-ban '68 címmel, melyen legjobb szólódalaiból válogatott.
Rockoperák és musicalek
Színpadi művei közül a legjelentősebbek a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal) című musical, melyet 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre-ben is bemutattak. Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten Pénze, valamint a Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) szintén a Madách Színházból indult diadalútjára, és Pozsonytól, Németországon, Ausztrián és Svájcon, át Olaszországon keresztül, Amerikáig örvendeztette meg az embereket. 1999 szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház Beszterce ostroma című daljátékát a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.
1987-ben született Magyar Mise című műve, melyben monumentálisan ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise már formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rock-világ nagy egyéniségei az operaénekesekkel, a modern ütős-együttes együtt játszik a népzenészekkel, a beatzenészekkel és a száztagú kórussal.
1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponál Bella István verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása.
1994-ben mutatta be Bábel című balettjét a Győri Balett. Legutóbbi balettjét szintén ez az együttes mutatja be 2002-ben ÖrökKörök címmel a kompozícióhoz a verseket Bródy János írta.
2003-ban komponálja a Rákóczi Fantáziát, melyet a Párizsi Magyar Intézetben mutatnak be. 2004-ben a Római Magyar Akadémián is elhangzott, valamint Kassán és Brüsszelben 2005-ben.
2006-ban Egy mondat a szabadságról címmel kantátát komponál Bródy János versére, melynek a Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében van a bemutatója az 1956-os forradalom 50. évfordulóján.
2013-ban a Tamási Áron meséjére írt Ördögölő Józsiás című tündérmusicaljét Bori Tamás verseivel A Budapesti Operettszínház mutatta be.
2015-ben a Stendhal regénye nyomán készült Vörös és Fekete c. regényes musicaljét mutatták be (Müller Péter Sziámi) a kaposvári Csiky Gergely Színházban.
VIDEÓ: Jöjj kedvesem – előadóművészekkel az összetartozás jegyében
1989-ben Emerton-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1994-ben Köztársasági keresztet, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat, 2015-ben pedig Magyar Örökség díjat kap munkássága elismeréséül.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Fortepan
