Szakácsi Sándor Jászai Mari-díjas színész Budapesten született 1952. május 20-án Szakácsi Sándor és Merényi Margit fodrászok gyermekeként.
Már 10 évesen kijelentette, hogy Thália szolgálatába lép. Gimnazista éveiben több szavalóversenyt is megnyert és a Pinceszínházban játszott, ahol olyan főszerepet alakított nagy sikerrel, mint a Koldus és királyfi Királyfija, vagy Shakespeare Rómeója.
Tanulmányait 1974-ben fejezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Várkonyi Zoltán osztályában. Innen 1974–75-re a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, majd 1975–1987 között a Vígszínház társulatához tartozott. 1987–1989 között a József Attila Színházhoz szerződött. Ebben az időszakban részese volt a Rock Színház megalakulásának is. 1989-től 1992-ig szabadúszó színész, majd a Nemzeti Színház, illetve 2000-ben, az átnevezést követően is a Pesti Magyar Színház tagja volt.
A prózai művektől a zenés darabokig, a stúdiódaraboktól a nagyszínpadig otthonosan mozgott.
Több színház vendégművésze is volt, így szerepelt a Rock Színház, Szabad Tér Színház, Új Színház, Gyulai Várszínház, Esztergomi Várszínház, Schütz Ila Színház előadásaiban is. Az Ivánka Csaba Alapítvány kuratóriumának tagja volt 2003-tól.
Száznál is több színpadi szerepe széles skálát ölel fel. Az utóbbi évtizedek egyik legemlékezetesebb Hamlet-alakítása az ő nevéhez fűződik. Ő maga pályafutása csúcsának Don Quijote megformálását tartotta a La Mancha lovagjában.
https://www.youtube.com/watch?v=fj360zX0XhU
Színházi szerepei mellett számos televíziós filmben, tévéjátékban is kiemelkedőt alakított, de talán szinkronszínészként volt a legismertebb. Ez utóbbiként jellegzetes orgánuma miatt évtizedeken át, egészen haláláig rengeteget foglalkoztatták.
A Hatásvadászok (1983) című film igazi lehetőséget adott tehetségének és rátermettségének a kibontakozására. Sok TV-játékot és TV-filmet is forgatott. A Peer Gynt (1988) címszerepének megformálásáért nívódíjban részesítették, az Álommenedzserben (1994) nyújtott alakítását pedig a közönség Erzsébet-díjjal jutalmazta.
A „szinkronkirálytól” több mint 500 felejthetetlen és zseniális szinkronalakítás maradt fenn az utókornak.
Erről így nyilatkozott: „Nagyon szeretek szinkronizálni. Fül-, nyelv-és ritmusérzék kérdése az egész. Nálam egyfajta adottság, hogy képes vagyok ugyanazt a a hatást visszaadni, mint amit a vásznon látok. Átélős színész vagyok, ugyanúgy sírok, nevetek, mint a színész, akit szinkronizálok.”
Általában az ő hangján szólal meg magyarul többek közt Dustin Hoffman, Kevin Costner, Jeremy Irons, Bruce Willis, Richard Gere, Robert Redford, Steven Seagal és Michael York, de ő szinkronizálta az Oscar-díjas Mephistóban Klaus-Maria Brandauert és A napfény ízében Ralph Fiennest.
2007. március 7-én, 54 éves korában hunyt el, hosszú, súlyos betegsége következtében. 2007. március 22-én a Farkasréti temetőben búcsúztatták, kívánságára hamvait a Földközi-tengerbe szórták.
A művész 1985-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat, majd a 1986-ban a Hegedűs gyűrűt, 1992-ben az Őze Lajos-díjat érdemelte ki.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: szinhaz.hu, Fortepan (Szalay Zoltán, Szalay Béla)
