Kodály Zoltán–Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz című kánonját kórusfesztiválok alkalmával szinte kizárólag összkarban szoktuk énekelni. Amikor a karmester intésére több száz énekes egyszerre veszi a levegőt, és ajkukon egyszerre csendülnek fel ezek a csodálatos harmóniák, az összetartozás élménye hatványozottan megsokszorozódik. Ebben az eufórikus hangulatban a színpadról lejövet többször hallottam már énekeseimtől: „Ilyenkor olyan jó magyarnak lenni!”. István bácsi (Isten nyugosztalja) már járni is alig bírt szegény, segítséggel ugyan, keservesen, de felkapaszkodott a színpadra, mert a világ minden kincséért ki nem hagyta volna a lehetőséget, hogy ezt a csodálatos Kodály művet együtt énekelje a sokasággal. Ilyenkor megtört alakja szálfaegyenessé nemesült, arca átszellemült, és mintha egész testét valami megmagyarázhatatlan kisugárzás járta volna át, ahogy ezeket a sorokat együtt énekelte a tömeggel: „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély: Nem félek. […] Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat.” Felejthetetlen élmények ezek a pillanatok.
A lélek ereje bizony mindannyiunknak nagy segítség megpróbáltatásaink idején, de most, a népszámláláskor a sokaságra is szükség lenne.
Fontos lenne tudatosítanunk, hogy jövőképünket a jelen vállalásaink, tetteink rajzolják. Jogi, társadalmi, anyagi vonatkozásai lesznek majd az elkövetkező tíz évben annak, hogy vállaljuk-e (és hányan tesszük ezt) magyar nemzeti identitásunkat, hitünket.
Számomra természetes, ugyanakkor felemelő a tudat, hogy magyarként és katolikusként élek, létezem, dolgozom, nemcsak születésem, neveltetésem okán. Örömmel tölt el, hogy én is alkotója, megtartója, részese vagyok annak a határtalan szellemi gazdagságnak, amit őseink ránk hagytak zenei és irodalmi alkotások, néptáncok, néphagyományok, archaikus népi imádságok formájában, és aminek a közös nyelve a magyar, beleértve a zenei anyanyelvet is.
Hiszem, hogy nem véletlen, hová születünk. A közösség megtartó erő – legyen az család, énekkar, templomi közösség, vagy egy tágabb kör, a nemzethez való tartozás. Mindanyiunknak feladata van a közösségen belül még akkor is, ha ez a hétköznapokban nem mindig kézzelfogható. Mindenki számít, akik magyar nyelven megértjük egymást. Ne tévelyedjünk az identitásvesztés, a szellemi igénytelenség ingoványába! Vállaljuk emelt fővel önmagunkat, hitünket, nemzeti hovatartozásunkat, magyarságunkat!
Józsa Mónika karnagy, ének-zene tanár, egyetemi oktató / Vága
Kérdések és válaszok a NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL
www.nepszamlalas.sk
Mikor és hogyan zajlik a népszámlálás?
A népszámlálásra két szakaszban kerül sor. Az első szakaszban február 15. és március 31. között elektronikus úton lehet kitölteni a kérdőívet a scitanie.sk weboldalon vagy a mobilalkalmazás segítségével.
A kérdőív a személyi szám (rodné číslo) megadásával érhető el.
Az internet világában kevésbé járatos rokonoknak és barátoknak már ebben a szakaszban is segíthetünk! A kiskorúak nevében a szülők vagy a törvényes képviselő tölti ki a népszámlálási kérdőívet.
A második szakasz április 1. és október 31. között zajlik. Ennek során személyes adatfelvételre is lehetőség lesz, mégpedig két formában: az önkormányzatok által létesített kontakt pontokon, illetve telefonos megkeresés nyomán a népszámlálási asszisztens az otthonokba is kiérkezik. Mindezen lehetőségekről a helyi községi hivatalokban adnak bővebb tájékoztatást.
Ki vesz részt a népszámláláson?
A népszámlálási kérdőívet az ország minden lakosa köteles kitölteni. Ebbe a kategóriába nemcsak a Szlovákiában élő szlovák állampolgárok tartoznak, hanem minden olyan személy, aki Szlovákiában állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkezik. Az év nagy részében Szlovákiában élő, ám hivatalos lakhellyel nem rendelkező személyeknek szintén részt kell venniük a népszámláláson.
Milyen nyelven tölthetem ki a kérdőívet?
A népszámlálási kérdőív több nyelven is elérhető lesz, köztük magyarul is.
Mit jelent a népszámlálás a magyarság szempontjából?
A népszámlálási eredményekre kisebbségi jogok épülnek. Ezek közül a legfontosabbak a nyelvi jogok. A magyar nyelvet a magánéletben, nyilvánosan, szóban és írásban is korlátozás nélkül mindenki szabadon használhatja Szlovákia egész területén. Azokon a településeken viszont, ahol 2021-től a magyarok aránya eléri a 15%-ot, a hivatalok is kötelesek használni a magyar nyelvet. A kisebbségi kulturális támogatások pedig nagy mértékben azon fognak múlni, hogy mekkora lesz a magyarok népszámláláson elért országos számaránya. Ezért mondjuk, hogy a népszámlálás tétje anyanyelvünk és kultúránk jövője!
Melyek a nemzetiségre vonatkozó kérdések a népszámlálási kérdőívben?
A magyarokat a népszámlálás három nagyon fontos pontban érinti. A nemzetiségre két külön blokkban kérdeznek rá. A 11. kérdésben arra válaszolhat, hogy "Mi az ön nemzetisége?" A 11.1. alkérdés pedig arra kérdez rá, hogy „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?" Az anyanyelvről a következő, 12. kérdésben lehet vallani. Mindhárom kérdésnél előre megadott válaszlehetőségek közül lehet választani.
Jár-e valamilyen hátránnyal, ha a szlováktól eltérő nemzetiségűnek vallom magam?
Nem. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 33. cikkelye szerint "senkinek nem válhat hátrányára a nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás." Az alkotmány azt is kimondja, hogy mindenkinek joga van szabadon dönteni nemzetiségi hovatartozásáról, s tilos e döntés bárminemű befolyásolása és az elnemzetietlenítést célzó nyomásgyakorlás minden formája.
Mit írjak a második nemzetiséghez?
Egy esetleges második nemzetiség felvállalása szintén egyéni döntés kérdése, ha valakinek nincs többes identitása, nem szükséges választ adnia a kérdésre.
Mit ért a kérdőív anyanyelv alatt?
A 12. kérdésben az anyanyelv alatt arra a nyelvre kérdeznek rá, amelyet az ember gyermekkorában szüleitől vagy a környezetétől megtanult. Az anyanyelvnek nem kell azonosnak lennie a nemzetiséggel, de akinek magyar az anyanyelve, annak a nemzetisége is magyar.
EZ, ATEMPO.sk
