Ide írom az elejére: nem a politikai tér érdekelt, amit a Most vagy soha! című új magyar történelmi kalandfilm, elsősorban a finanszírozási hátterével és egyéb, minden bizonnyal személyi szimpátiákkal és azok hiányával már korábban kiváltott. Kíváncsi voltam, hogyan lehet 1848. március 15-éről egy napban mesélni.
A két éve forgatott Most vagy soha! jó film. Talán a legjobb, amit a magyar történelmi filmekből eddig láttam. Amelyben a felvidéki Száraz Dénes és Bergendi Barnabás is feltűnnek a vásznon.
Külön élmény volt, hogy a bemutató napján Komáromban, a Tatra moziban nézhettem meg a Hadik című filmet is jegyző Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró, illetve Rákay Philip és Szente Vajk társ-forgatókönyvírók és kreatív producerek márciusi ifjakról – és ezúttal nem csak róluk szóló filmet, amit Lóth Balázs rendezett, operatőre Dobos Tamás volt.
A mozitól jobbra néhány száz méterre ott az épület, amelynek helyén állt Jókai Mór szülőháza. Balra pedig, a sarkon túl, a most éppen építkezési területként funkcionáló múzeumkertben van a nagy mesélő szobra. Az ifjú Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs) pedig odabent látható a vásznon. Különös pillanat. „A tizenkét pont csodát tett” – mondja a film végén Petőfi Sándor (Berettyán Nándor) író barátjának, akivel közös lakást béreltek Pest-Budán. „Azért a te versed sem volt rossz” – utal a Nemzeti dalra Jókai. Mi pedig velük mosolygunk.
Forradalmat csinálni nem egyszerű dolog. A márciusi ifjaknak sem megy könnyen. Nem profi forradalmárok, inkább szenvedélyes ifjak. A szemünk előtt zajlik, amint huszonéves fiatalemberekként történelmet írnak. Előbb sután, egymást ugratva, tétovázva, azután egyre bátrabban, szilajabban, szüntelenül a Nemzeti dalt szavalva. Vasvári Pálra (Fehér Tibor színészi játékára) sokáig emlékezni fogunk. Berettyán Nándor Petőfije és Mosolygó Sára Szendrey Júliája is nagy élmény marad, annak ellenére, hogy a kalandfilm sodró lendületében alig van idő a mélyebb karakterábrázolásokra
Nem unalmas történelemóra
A Most vagy soha! két szálon fut. Korhűen mutatja meg az 1848-as Pest-Budát, a Pilvaxot, a miliőt, a viseletet, a sarat, sőt – ahogy korábbi interjúkból kitűnik – még az akkori receptek szerint készült ételeket is. A másik szálon, akcióhősöket meghazudtolva, űzi, hajtja, az elnyomóknak dolgozó fő gonosz, Farkas császári titkosrendőr (Horváth Lajos Ottó zseniális alakításában) Petőfit és a gyermeket váró Szendrey Júliát, hogy a végén a sajátjai végezzenek vele. A Meyer alvilági figurát játszó Jászberényi Gábor a film legeltaláltabb szereplője.
A plakát alapján sejteni lehetett, félelmetes kalandok várnak ránk. Farkas és Meyer találkozása olyan mintha szuperhősök futnának össze a sáros, sötét Pest-Budán. Ignaz von Lederer tábornok szerepében Lukács Sándor kiváló. Vizenyős szemei most is előttem vannak.
A felvidéki Száraz Dénes Lederer tábornok hályogos szemű testőrét alakítja, Bergendi Barnabás pedig Sebö Antalként tűnik fel a filmben.
Nézzük ezt a hatalmas filmeposzt, hallgatjuk Gulya Róbert fantasztikus zenéjét, amely Hans Zimmer Oscar-díjas zeneszerző filmzenéit idézi fel, és arra gondolunk, egyetlen nap elég volt, hogy örökké tisztelt hősök szülessenek. Elég egy szikra, és valóban minden lángra lobbanhat. A végén a márciusi ifjak visszaidézik az esős, sáros márciusi nap legfontosabb pillanatait.
A Monostori erődben is forgattak
A film hatása szinte azonnal mérhető. A nemzeti ünnep reggelén Rákay Philip volt a Kossuth Rádió reggeli műsorának a vendége. Erdélyben, Kisgalambfalván, ahol mozi sincs, hanem egy vándormozi vitte a kultúrházba a filmet, a vetítés után a Himnuszt és a Székely himnuszt énekelték az emberek, mondta a riporternek a producer. Aztán a nap folyamán, óránként, a film szereplői osztották meg gondolataikat a hallgatókkal.
Nagy hősök filmje a Most, vagy soha! Olyan hősöké, akik nélkül ma nem lenne Magyarország. Látszik, az alkotók mindent beleadtak a 2022 nyarán közel száz napig, a főszereplőkön kívül 10 ezer statisztával forgatott filmbe, amelyhez több hektáros díszletvárost építettek. Az az érzésünk mintha a korabeli szereplőkkel, a korabeli utcákon sétálnánk.
Azért is élmény volt komáromiként nézni ezt a mozit, mert túl a hídon, a Monostori erődben forgatták a film néhány jelenetét.
Aki szeretné látni, miképp akcióztak Petőfiék, a komáromi Tatra moziban is megtekintheti. Kokárdával, vagy anélkül, egyaránt érdemes.
Bárány János, ATEMPO.sk
Fotó: Fórum Hungary
