A Komáromi Jókai Színház Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét mutatja be március 22-én. Az előadást Bagó Bertalan rendezte. Szakhmáry Zoltánt Szabó Viktor, Rhédey Esztert Gubík Ági, Rozikát Katona Eszter alakítja. A további főbb szerepekben Gál Tamás, Mokos Attila, Horányi László, Olasz István, Matusek Attila, Béhr Márton, Rancsó Dezső, Fabó Tibor látható.
Szakhmáry Zoltánnak 300 holdja van az Alföld homokos pusztaságában. Hozzá megannyi terve, hogyan lehetne a megmaradt családi birtokot virágzó mintagazdasággá változtatni. Van felesége, két szép gyereke, de az asszonnyal jó ideje elhidegültek egymástól. A büszke, nyakas Rhédey Eszter nem tud lelkesedni a téli dinnyéért, a homoki szőlőért, a hibrid malacokért, csak a kudarcok sorát és az egyre halmozódó adósságot látja. Attól pedig különösen retteg, hogy a férje újabb váltók aláírására kényszeríti. Amikor megmakacsolja magát, Szakhmáry Zoltán lába alatt meginog a talaj. Kivonul a tanyára az úri cimborákkal mulatni és Rozikát, a kis béreslányt ölelni.
Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy endre változtatta a szerzővel. „Na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán 24 órába sűrített története csak tűzben érhet véget.
A regény eredeti szellemiségéhez és a szerző által átírt változathoz nyúlt vissza Bagó Bertalan, a komáromi előadás rendezője és Tucsni András dramaturg, azzal a különbséggel, hogy a történetet a közelmúltba, a kilencvenes évekbe emelték át, és a közeg, a szereplők válságát kibontva bőven éltek a groteszk humor eszközeivel.
„Az akkori világ közel állt ahhoz, amit Móricz Zsigmond megírt: a rendszerváltás után lehetett volna többfelé indulni akár a vállalkozásokban, akár a jövőképeket tekintve. Az a tény is mozgatott, hogy amikor Móricz Zsigmond megírta a darabot, a kornak megfelelően a kortársai voltak fenn a színpadon. Számomra is fontos volt, hogy közel hozzam a nézőkhöz a történéseket, ha nem is a jelenbe – az túl didaktikus lett volna –, de legalább a közelmúltba. Archetipikus figurák szerepelnek a darabban, minden korban mindenki számára jól felismerhetők” – mondta el Bagó Bertalan.
Szereplők
Szakhmáry Zoltán - Szabó Viktor
Rhédey Eszter - Gubík Ági m. v.
Szabó Rozika - Katona Eszter m. v.
Csörgheö Csuli - Gál Tamás Jászai Mari-díjas
Zsellyey Balogh Ábel - Mokos Attila Jászai Mari-díjas
Borbíró Bence - Horányi László m. v. Jászai Mari-díjas
Lekenczey Muki - Olasz István
Kismérnök - Matusek Attila
Bitó Laci, Vendéglős - Béhr Márton
Mákos Bácsi - Fabó Tibor Jászai Mari-díjas
Gosztonyi Bandi /3. Csugari - Szebellai Dániel
Parragh / 2.Csugari - Bernáth Tamás
Kudora / 1. Csugari - Skronka Tibor
Lukács Kondás - Nagy László
Lefkovits, Ügyvéd - Laboda Róbert m. v.
Asszonyok - Holocsy Katalin, Latócky Katalin
Stáb
Díszlettervező - Vereczkei Rita m. v.
Jelmeztervező - Vereczkei Rita m. v.
Zenei vezető - Lakatos Róbert m. v.
Koreográfus - Blaskó Bori m. v.
Dramaturg - Tucsni András m. v.
Ügyelő - Nagy László
Súgó - Leczkési Dóra
A eendező asszisztense - Balaskó Edit
Rendező - Bagó Bertalan m. v. Jászai Mari-díjas
ATEMPO.sk
Fotó: Komáromi Jókai Színház
