Koncz Gábor, a kaszkadőr nélkül dolgozó színész

Ma ünnepli születésnapját Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának, a Soproni Petőfi Színház és a Turay Ida Színház örökös tagja.

Mezőkeresztesen látta meg a napvilágot 1938. július 8-án.

Édesapja papnak vagy orvosnak szánta, ám a későbbi színművészt az előbbi pályától a cölibátus riasztotta el, utóbbitól pedig az, hogy nem bírja a vér látványát. Kamaszként bokszoló szeretett volna lenni, 16 évesen azonban kikapott a ringben, ami elvette a kedvét ettől a sportágtól.

A színészi pálya iránti érdeklődése a mezőkövesdi kollégiumban támadt fel. Az intézmény igazgatója egy Kisfaludy-darabban rábízta a király szerepét, mert egy „nagydarab” fiúra volt szüksége. Koncznak sikere lett, ami döntő szerepet játszott abban, hogy a színi pályát választotta hivatásául. Elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1963-ban kapott diplomát.

 

Koncz Gábor (1963)

 

Diplomájának megszerzése után, 1963-ban a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, egy évvel később a kecskeméti Katona József Színházhoz hívta Radó Vilmos igazgató, 1965-től egy évtizeden át a budapesti József Attila tagja volt. 1974-től 1981-ig a Vígszínház társulatához tartozott, majd a Madách Színházban játszott. 1992-től szabadúszóként fellépett többek közt a Turay Ida Színházban, a Körúti Színházban és a Budaörsi Játékszínben, a Centrál Színházban, több darab rendezőjeként is bemutatkozott. 2012 óta az Újszínházhoz köti szerződés, ahol nemcsak játszik, hanem több darabot is színpadra állított, köztük Csurka István művei mellett Gyurkovics Tibor Nagyvizit című darabját, melynek 1972-es ősbemutatójában ő is játszott.

Számos filmszerepének köszönhetően az egész ország megismerhette. Népszerű és közkedvelt volt, akiről tudták, hogy mindig kaszkadőr nélkül dolgozott. Előnyös fizikai adottságokkal rendelkező, határozott, közvetlen személyiség, színpadi és filmszerepeiben azonban hitelesen formált meg egyéniségétől távolabb eső, csibészes, vagány figurákat is.

Már a főiskola alatt, 1962-ben elkezdett filmezni. Rényi Tamás Legenda a vonaton című alkotásában olyan partnerei voltak, mint Sinkovits Imre, Szirtes Ádám, Szendrő József, a pályája elején álló Pécsi Ildikó és Madaras József, aki egyik legjobb barátja lett. Ugyanabban az évben készült Kovács András Isten őszi csillaga című drámája, amely 1945 nyarán játszódik. Sinkovits és Pécsi Ildikó mellett szerepel még a filmben Avar István, Páger Antal, Krencsey Marianne, Törőcsik Mari, Horváth Teri és persze Koncz Gábor is.

 

Koncz Gábor (1969)

 

A következő évben kisebb szerepet kapott a Hattyúdalban, munkásfiút formált meg a Tilos a szerelem című filmben, és játszott a Jókai művéből Várkonyi Zoltán által rendezett látványos filmben, A kőszívű ember fiaiban is.

A Sikátor című tragikus szerelmi történetben Törőcsik Mari volt a partnere, és feltűnt a Hideg napok című filmben is. 1968-ban szerepelt az Egri csillagok filmváltozatában, A völgy című drámában és a Bors című népszerű tévésorozatban, utóbbiban Bujtor Istvánnal alakították a kétbalkezes rendőrnyomozó párost, Dezsőt és Oszit. 1970-ben a Gyula vitéz télen-nyáron című vígjátékban gyári munkás volt, aki egy tévésorozat hőseként lesz népszerű.

A Verne regénye nyomán forgatott Dunai hajós című kosztümös film főszerepe után A fekete gyémántok című Jókai-filmadaptációban szerepelt. 1978-ban és 1980-ban Fábri Zoltán rendezte a Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmekben, a Magyar rapszódiában és az Allegro Barbaróban Jancsó Miklós instruálta. Szerepelt az 1992-ben, szintén Jókai műve alapján forgatott, Zsurzs Éva rendezte A névtelen vár című tévésorozatban, játszott Bujtor István Csak semmi pánik című bűnügyi vígjátékában, 1996-ban pedig a Rejtő-könyvekből készült A három testőr Afrikában című alkotásban. Kisebb szerepet kapott az Arnold Schwarzenegger főszereplésével Magyarországon forgatott A vörös zsaru című filmben, valamint a Costa Gavras rendezte Zenedoboz című drámában. Koltay Gábor Honfoglalás című alkotásában Koncz Gábor Keső szerepét formálta meg Franco Nero, Sinkovits Imre és Bitskey Tibor partnereként. Egyik legutóbbi filmes munkáját Kamondi Zoltán utolsó rendezésében, a Halj már meg! című játékfilmben kapta, de látható a 2018-as Megszállottak című filmben is.

Több népszerű tévésorozatban is szerepelt, mint a Kisváros vagy a Barátok közt. Szinkronizálni is hívták, többek közt az ő hangján szólalt meg a kopasz New York-i zsaru, Kojak.

 

 

Gödön él. Kedvenc sportjai a vízisí és a lovaglás, de vadászni és horgászni is eljár, szabad idejében festegetni is szokott. Két lánya van: Tekla (1971) nemzetközi vízisíbíró és egy kereskedelmi kft. ügyvezető igazgatója, Regina (1985) modell.

Kaszkadőr nélkül című önéletrajzi kötete 2007-ben jelent meg.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1968-ban Jászai Mari-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat, 2022-ben Madách-díjat kapott, 1982-től Érdemes művész, 2007 óta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa. 2009-től Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, 2019-ben a Magyar Filmakadémia életműdíját is megkapta.

 

 

ATEMPO.sk
Fotó: Szalay Zoltán, Gárdos György / Fortepan