A magyar kultúra napján elkezdődött a Hagyományok Háza jubileumi éve. 20 éves a Budai Vigadóban működő, kiemelt nemzeti intézmény. Az ország első hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes pedig fennállásának 70. évfordulóját ünnepli.

Az előzetes tervekhez képest kicsit csendesebben és egyelőre csak közönség nélkül indul a kettős jubileumi év a magyar kultúra napján a Corvin téri Budai Vigadóban.

A Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelt nemzeti intézménye 2001-ben alakult. A Hagyományok Háza küldetése a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra elemeinek visszajuttatása a ma és a holnap kulturális közéletébe, azok életben tartása és élővé tétele.

Az élő népművészet otthonaként sokféle tevékenységével – a színpadi néptáncművészettől a kézműves szakoktatásig, a népi iparművészettől a folklóranyagok archiválásáig, az élőszavas mesemondás népszerűsítéséről a jövő generációinak népművészettel való megismertetéséig – arra törekszik, hogy elődeink öröksége a XXI. századi mindennapok szerves része legyen. Az év során számos kiemelt eseményt terveznek székhelyükön, a budai Corvin téren, és Budapest más kiemelt kulturális helyszínein, de országszerte és a határon túli helyszínekre is elviszik ünnepi programjaikat. A szervezők bíznak abban, hogy nyáron már megrendezhetik a határon túli professzionális néptáncegyüttesek fesztiválját a Corvin téren. A néphagyomány jeles napjai köré, az ünnep jegyében szervezik meg az egész éven át futó tematikus napok sorozatot, az elmúlt évtizedek különböző generációit ültetik majd egy asztalhoz, hogy egy-egy területet különböző korokból és nézőpontokból megismerhessen a közönség, ősszel a három nagy területét (színpadi néptáncművészet, néphagyomány átörökítése és folklórdokumentációs tevékenység) felölelő szakmai konferenciát, szüreti bált terveznek szokásos programjaik mellé. A kerek évfordulót igyekeznek nem csupán a visszatekintés jegyében megünnepelni, hanem a múlt tapasztalatain új projekteket építeni, a szűk szakmán túlmutató együttműködések, pályázatok, hazai és nemzetközi kezdeményezések egyaránt várhatóak.

Rábai Miklós, aki idén áprilisban lenne 100 éves, 1950-ben kapott megbízást az Állami Népi Együttes tánckarának megszervezésre. Az első fellépésre 1951. április 4-én került sor az Operaházban, a Mojszejev együttessel közösen. A Magyar Állami Népi Együttes Ének-, Zene- és Tánckarának első önálló bemutatója 1951. május 14-én, a Városi Színházban (későbbi Erkel Színház) volt, műsorán ez Ecseri lakodalmassal.

A járványhelyzet miatt egyelőre bizonytalan, hogy a 70 évet felölelő gálaműsort hol és mikor tudják megtartani, de nyáron már remélhetőleg több helyszínen is lehet találkozni a Magyar Állami Népi Együttes nagyszabású produkcióival. A tervek szerint fellépnek többek között a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon, őszre pedig már van meghívásuk Strasbourgba és Londonba is. A Magyar Állami Népi Együttes jubileumi székházi előadásaira a tánc- és a zenei élet kiemelkedő előadói közül hív vendégeket, az együttes mindennapjaiba bepillantást engedő fotóalbum jelenik meg, a hét évtizedet feldolgozó szabadtéri dokumentum- és fotókiállítást, valamint az együttes jelenkorát bemutató mozifilmet is bemutatnak majd az év során.

A magyar kultúra napján a Folkstúdió ünnepi adásával indul a jubileumi év, Kelemen László alapító-főigazgatóval, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészeinek és az intézmény kollégáinak részvételével. Amíg lehetővé válik a közönséggel való személyes találkozó, az online térben követhetőek a programok a Hagyományok Háza weboldalán.

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk

A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját.

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 192 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.

Azóta Magyarországon, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyarság január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Idén rendhagyó módon mindezt online (Lehet válogatni a programok között naptáunkben)

ATEMPO.sk

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be A’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, a magyar Himuszt. Ennek emlékére 1989 óta ezt a napot a magyar kultúra napjaként ünneplik Magyarországon. De másutt is, ahol a világon magyar közösségek élnek, színházi előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek erre a napra, és a kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket adnak át.

A Csemadok Országos Tanácsának 2008. január 22-én megtartott ülésén a jelenlévők úgy határoztak, hogy Életmű Díjat alapítanak, amelyet mindig a magyar kultúra napi ünnepség keretén belül adnak át az arra érdemes Csemadok tagoknak.

Eddig 62 életmű-, 38 közművelődési-, 8 Gyurcsó István- és 3 Fábry Zoltán-díj került kiosztásra.

2009 óta ez az országos esemény Galántán valósul meg a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok szervezésében. A világjárvány azonban minden hagyományt felülír. A díjátadót ezúttal Dunaszerdahelyről lesz közvetítve online. A nézők virtuálisan találkozhatnak a díjazottakkal, és a vendégek videóüzenetben szólnak hozzájuk. A kultúrműsort is a régebbi Napok műsoraiból állították össze.

A Csemadok Országos Elnöksége döntésének értelmében idén tizenhárman vehetik át a díjakat.

Csemadok Életmű Díj

Kantár Éva (Szímő)
Petro Lajos (Vilke)
Suba Anna (Vágtornóc)
Szcsuka Edit (Hosszúszó)

Csemadok Közművelődési Díj

Gaál Ildikó (Losonc)
Győri Béla (Nemeshodos)
Lőrincz Sarolta Aranka (Ipolybalog)
Morovics Ibolya (Alsószeli)
Nagy Géza (Csicsó)
Radosicky Györgyi (Ógyalla)

Gyurcsó István-díj

Horňák István (Éberhard)
Molnár Zsuzsanna (Dunaszerdahely)

Fábry Zoltán-díj

Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti)

Az online műsor január 22-én, pénteken 18.00 órától lesz követhető a ma7.sk portálra, a Régió TV-ben és Csemadok felületein is (www.csemadok-hu.eu, Facebook).

ATEMPO.sk

A világ tíz legjobban várt, idén befejezendő épülete közé választotta a Liget Budapest projekt keretében készülő Magyar Zene Házát a World Architecture Community (WAC) holland építészeti szaklap (worldarchitecture.org).

82 éves korában elhunyt Sas József Jászai Mari-díjas színészművész, rendező, színházigazgató, akit hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál.

A művész Polacsek József néven született Békéscsabán 1939. január 3-án. 1957-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját, ezután a Győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. Később tagja volt a Békés Megyei Jókai Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének, majd a kecskeméti Katona József Színháznak.

A Mikroszkóp Színpad művésze 1973-tól lett, 1985 és 1993 között, majd 1998 és 2009 között a színház igazgató-rendezőjeként dolgozott.

Közben művészeti vezető-főrendezője, állandó közreműködője volt a rádió- és tévékabaréknak, több nagylemeze jelent meg, számos önálló estet írt és adott elő.

Művészetét több alkalommal is elismerték, többek között Jászai Mari-díjat (1981), Karinthy-gyűrűt kapott (1982), megkapta az érdemes és kiváló művész címet (1985-ban és 2003-ban) is. Mindezek mellett Radnóti Miklós antirasszista díjjal és Erzsébet-díjjal is kitüntették és több más elismerést is átvehetett.

Főbb rendezései: Valami változik, Jó párt holtig tanul, Csak semmi politika, Előttünk a vízözön, Kiló a lóláb, Minden nagyon szép, minden nagyon jó, Zsarukabaré, Én vagyok a hunyó, Nyerünk vagy nyelünk, Vigyázz NATO, jön a magyar, Hopp, te Zsiga, Zsebrepacsi, Türelmes zóna, Leggyengébb láncszemek, A tenor háza, Széllel szembe..., Csak semmi duma, Az élet lapos oldala, Le vagytok szavazva, Közkívánatomra.

ATEMPO.sk / MTI

2021-ben is koncerttel indította az évet Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész. A gálaestet akkor online közvetítéssel követhették az érdeklődők, január 17-én vasárnap este 21.15-től viszont a Duna Televízió képernyője előtt élhetik újra a zenei élményt azok, akik a közmédia műsorára kapcsolnak.

A Dal 2021 mezőnyének kihirdetéséhez hasonlóan, online sajtótájékoztató során jelentette be a műsor zsűrijének tagjait a közmédia január 15-én. A 10. alkalommal induló dalválasztó show-ban idén is négy szakmai kiválóság véleményezi a dalokat, köztük olyan is, aki első ízben kapott helyet az ítészek között.

A bejelentés során először Vincze Lilla neve hangzott el. A Napóleon Boulevard EMeRTon-díjas énekesnője a sajtótájékoztatón reflektált a 2020-ban a zeneipart sem kímélő nehézségekre, szerinte „A Dal töretlen népszerűségét bizonyítja, hogy aktivizálta az előadókat a járványhelyzet szülte körülmények közt is, fogódzót jelent a zenészek számára, ami miatt érdemes alkotni”. Az énekesnő kitért arra is, hogy a több mint 400 pályázat közül komoly kihívás volt kiválasztani a top 40-et.

Vincze Lillához az előző szériákból ismert tag, Nagy Feró csatlakozott, aki szintén harmadik alkalommal foglal helyet a zsűriben. A Beatrice frontembere köztudottan szókimondó az értékelések alkalmával, de ígérete szerint ebben az évadban visszafogottabb lesz, úgy véli, a tehetséget, a befektetett energiát és munkát meg kell becsülni. Felhívta a figyelmet, hogy A Dal más fajta verseny, és buzdította zenészeket, hogy jelentkezzenek, versenyezzenek a dalaikkal.

Visszatérő zsűritagként köszöntötték Mező Misit, a Magna Cum Laude frontemberét, aki korábban két évadon keresztül méltatta hétről-hétre a versenyző dalokat. A zsűritag arról, hogy mitől egyedi A Dal úgy fogalmazott: „A Dal nem tehetségkutató, nem kell kutatni a tehetségeket, maguktól jelentkeznek. Ez dalválasztó műsor.” A Dal különlegessége a zenei stílusok sokszínűségben áll, a különböző műfajú produkciók versenyeznek egymással, emellett nem csak ismert előadók, zenekarok lépnek fel, teret és lehetőséget biztosít a feltörekvő tehetségeknek. A műsor értéket képez és értéket őriz.

Negyedik zsűritagként Ferenczi György csatlakozott. Az Artisjus- és kétszeres eMeRTon-díjas zenész, aki a Rackajam frontembere, a dalok akusztikus előadásának jelentőségéről beszélt, amely véleménye szerint jobban hagyja érvényesülni az énekest, a produkciónak ebben a verziójában sokkal inkább kiderül, miről is szól a dal.

A zsűri összetétele is garancia arra, hogy egy felejthetetlen élő show-nak lehessünk szem- és fültanúi, amelyben együtt keressük az ország legjobb 2021-es magyar slágerét. A Dal 2021 élő adásait január 30-tól szombat esténként 19.35-től hét héten keresztül kísérhetik figyelemmel a nézők a Duna Televízión. A közmédia csatornája a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő magyar nyelvű produkciókat hivatott segíteni a műsorral.

Idén újra láthatunk felvidékieket A DAL színpadán, mások mellett ott lesz a csallóközi Phoenix RT, a párkányi Szekér Gergő és peredi Noémo, azaz Takács Noémi is.

A jubileumi évadban újdonság, hogy 40 produkciót láthatnak a nézők, amelyek részt vesznek az online Akusztik Dalversenyben is. A négy előválogatót két elődöntő követi. A fináléba 8 versenyző jut, mindkét elődöntőből 4-4 produkció. A március 13-ai döntőben a zsűri által legjobbnak ítélt, legtöbb pontot kapott 4 produkcióra szavazhatnak a nézők, az ő szavazataik alapján kerül kihirdetésre a végső győztes. A jubileumi műsor újdonsága, hogy a 8 döntősből a zsűri által kiválasztott legjobb négy dal előadója részesül zenei produkciójának fejlesztésére fordítható pénzjutalomban, nem csak a végső győztes.

A Dal 2021 nyertese amellett, hogy lemezfelvétel és videoklip készítésére kap lehetőséget, átveheti a Petőfi Zenei Díj „év dala” elismerését. A műsorban az előző évhez hasonlóan több különdíjat is átadnak. A 10. évadban is gazdára talál „A Dal 2021 Legjobb Dalszöveg Írója” és „A Dal 2021 Felfedezettje” cím, egyben a Petőfi Zenei Díj „Az Év Szövegírója” és Petőfi Zenei Díj „Az Év Felfedezettje” díj.

A Dal 2021 mezőnye (előadó – dalcím)

Andelic Jonathan - Áldom
Balogh Eszter - Maradnék
Bari Lacika - Féltelek.
Beneath My Skin - Ébredj!
Chain Bridge Pop - Messze valahol
Csondor Kata - Bosszúállók
Detti - Nem muszáj
Down For Whatever - Zuhanás
Galda Levente - Eredő
GERENDĀS ft. Dárdai Blanka - Senkié
Hajdu Erik - Szürke madár
Hegedűs Bori és Tempfli Erik - Altató
Kállay Saunders (anevemandras) - Haza jövök
Katona Petra - Viszlát Múlt
Kaukázus - Egyetlen szó
Kozma Orsi - Változik a világ
LivingRoom - Megtörtént
LongStoryShort! - Talán Holnap
Luscinia – Labirintus
Mudfield - Nincs szerencsém
Nági és Betti - Gyere velem
Nagy Adri - Hol voltál
Nagy Szilárd feat. Ragány Misa - Drága Hazám
Name Project - Altass el
No Sugar - Falak
Noémo - Hableány
Pejtsik Panna - Fehér Elefánt
Phoenix RT feat Diószegi Kiki - Jelzőfény
Pink & The Panthers - Sodor a Szél
Radics Gigi - Egy vagy velem
Siklósi Balázs - Csak egy IGEN
Sőti Barbi - Érezz idebenn
Süle Zsolt - Befúj
Swing à la Django - Maradok
Szabó Leslie - Legyen másnak is jó
Szekér Gergő - Hazatérsz
Szőke Nikoletta - Új esély
Tortuga - Törnek az Ablakok
Veréb Tomi - Miénk volt a Világ
YOULÏ - A legjobb

ATEMPO.sk / MTVA

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából 2021-ben is átadja az “Egyetemes Kultúra Lovagja”, a “Magyar Kultúra Lovagja” címeket valamint az “Örökség serleget”. Az elismerést a határon belüli, illetve határokon túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismeréseként adják át személyeknek, csoportoknak.

A díjazottak között van az ipolybalogi Balogh Gábor nyugalmazott polgármester, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke.

1963-tól tagja a Csemadok-nak, amely a Felvidéki magyarság legfontosabb és legrégebben működő szervezete. 25 éve a szervezet Nagykürtösi Választmányának Elnöke. A szervezet célja az identitás megőrzése, hagyományőrzés a magyarság érdekeinek védelme. Országos Elnökségi tag és Regionális alelnök. Alapítója a Kürtös magyar nyelvű közéleti havilapnak, Ipolyvölgyi Népfőiskolai Társaságnak. Részt vett az Ipoly Eurorégió megalapításában, mely a történelmi Hont-Nógrád vármegyék területén levő településeket gyűjtötte egy szervezetbe függetlenül attól, hogy az Ipoly folyó melyik oldalán helyezkednek el. Tevékenyen részt vesz a Rákóczi Szövetség munkájában, alapítója a Palóc Társaságnak. Vezetőségi tag az Ipoly Unió Természetvédelmi és Kulturális Egyesületnek, amely adományokat gyűjt hátrányos helyzetű emberek megsegítésére. Több, a magyarságot érintő gasztronómiai és hagyományőrző rendezvény elindítója, melyek mára országos hírnévre tettek szert. Pl.: Palóc Ételek Fesztiválja, Mézfesztivál, Ifjú Tehetségek Fesztiválja, Körtéfa nyári kézműves tábor, Őszirózsa magyarnóta énekesek országos versenye. Részt vesz a Palóc Világtalálkozó szervezésében, a találkozó 2021-ben a Felvidéki Ipolyszécsényke településen kerül megrendezésre.

A díjat „A határon túli magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért” adományozzák Balogh Gábornak.

2021-ben az "Egyetemes Kultúra Lovagja" címet adományozza: Dr. Rácz Erika (Nagykanizsa) nyá. pedagógus, Mieczyslaw Witowski (Ószandec, PL), dr. Zágorec-Csuka Judit (Kapca, SLO), Li Zhen (Budapest) részére.

A "Magyar Kultúra Lovagja" címet vesz át: dr. Babós Lajos (Kiskunlacháza), Balog Gábor (Ipolybalog, SK), Baráth Sándor Kristóf (Vásárosnamény), B. Dobos Teréz (Olaszfalu), Dr. Bodó Barna (Temesvár, RO), Bognár József (Úrhida), Böszörményi Gergely (Budapest), Haklik József (Vásárosnamény), Hegedűsné Kripák Ildikó (Csörög), Illés Sándor (Monostorapáti), Juhász Judit (Budapest), Lóczi Miklós (Jászapáti), Losoncziné Szentandrási Erzsébet (Budapest), Kovács Kati (Budapest), dr. Medvigy Endre (Budapest), Máté Istvánné Orosz Margit (Bánhorváti), Mezősi László (Sátoraljaújhely), Németh István Miklós (Székesfehérvár), Őze János (Szécsény), Pék László (Taksony, SK), Sántáné Kurunczi Mária (Szeged), Sóstainé Márfi Ibolya (Szepetnek), Szemere Judit (Beregszász, UK), Székely Gábor Attila (Kunszentmiklós), Szigetvári József (Százhalombatta), Tóth István (Budapest), Zemlényi Katica (Székesfehérvár).

"Posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja" címet adományozza: Forró Tamás (Csömör), Laczkó Lajos (Borsi, SK) és gróf Zrínyi Miklós (Csáktornya, HR) részére.

EZ, ATEMPO.sk / MTI
Fotó: Göbölös Lajos

Nyilvánossá vált a jelölték listája az idei Highlights of Hungary-díjra. Ezúttal is 55 történet, kezdeményezés, projekt került kiválasztásra.

Köztük van a csallóközi Durica Katarina író, újságíró, a nagymegyeri SNITT csapata, a filmek szerelmesei, valamint a Segítség.ma Kárpát-medencei együttműködés, mely felvidéki szakemberek együttműködésével indult el.

Durica Katarina író, újságíró, három gyermek édesanyja. Nőket érintő témákat dolgoz fel cikkeiben, könyveiben. Regényei köré női közösségek alakultak Magyarországon és Szlovákiában egyaránt. Írásai elősegítik a traumafeldolgozás megkezdését olyan fontos kérdésekben, mint a nemi erőszak, prostitúció és a kapcsolati erőszak számos formája. A tágabb társadalmi környezetben pedig párbeszédet indítottak korábbi tabu témákról. A Csehszlovákia korabeli Pozsonyban született, a Felvidéken nőtt fel. Többek közt idegenvezetőként dolgozott a Közel-Keleten, tudósított parlamenti választásokról Szlovákiában, újságíróként beszámolt a kelet-afrikai vidéki nők helyzetéről. Négy regény szerzője, a közönségsikert “A rendes lányok csendben sírnak” című könyve hozta, amely a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól szól. 2020-ban elindította Piros Hó Kiadót, amely saját regényével, a Városi rókákkal debütál. A negyedik regénye a női kiszolgáltatottságról szól.

A SNITT csapata egy szűk baráti körből jött létre, akiket a barátságon kívül a filmek iránti közös szeretet is összeláncol, így adta magát az ötlet, hogy egy filmklubot hozzanak létre. Legfőbb céljuk az volt, hogy kavicsot dobjanak a csallóközi kulturális életállóvizébe, mivel úgy érezték, hogy kevesen képesek megszólítani generációjukat. Az elmúlt öt évben azonban fel kellett ismerniük, hogy valami sokkal nagyobb jött ezzel létre, ezért is joggal mondhatják, hogy a közösségteremtés lett a csapat legnagyobb erőssége. Kezdetben csupán szabadtéri filmvetítéseket szerveztek, mára azonban olyan események is szerepelnek a repertoárjukban, mint különböző előadások, beszélgetős estek, könyvbemutatók, koncertek, könyvespolcok vagy éppen egy bolhapiac.Rendezvényeiken fontosnak tartják, hogy a közönségük mindig zsebre tegyen valami útravalót, igyekeznek minden alkalmat valamilyen keretbe foglalni és így felhívni a figymelmet az általuk fontosnak ítélt társadalmi jelenségekre, mindvégig ügyelve arra, hogy több korosztályt is megszólítsanak. A jövőben semmiképp sem szeretnék magukat lekorlátozni pusztán filmvetítésekre, bár a fő profil mindig is ez lesz. Szeretnének a kultúra minél szélesebb spektrumában tevékenykedni, mindezt úgy, hogy soha ne tévesszék szem elől azt, amiért az egészet létrehozták: hogy jól érezzék magunkat közben!

A projekt két alapítója és vezetője Szapu Zsófia (felvidéki pszichológus) és Veres Márton (a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke), egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a külhoni területeken az anyanyelvű egészségügyi, mentálhigiéniés és speciálpedagógiai ellátás elérhetősége és biztosítása az otthonmaradás egyik kulcsa. A Magyar Ifjúsági Konferencia kizárólagos tulajdonában álló Segítség.ma projekt alapgondolata 2016 őszére nyúlik vissza. 2016 és 2020 között közösségük tagja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzata közösen komplex egészségügyi szűrővizsgálati programot indított, amelynek köszönhetően eddig 23 településen közel 4000 kárpátaljai magyar lakos egészségügyi vizsgálatát tudta lefolytatni. Ezen szűrések megálmodója Veres Márton, aki akkor a HÖOK Külhoni Programjának vezetője volt. A szűrések egyik kiemelkedő tanulsága volt, hogy az anyanyelvű ellátás nem kereshető határon túl és a diaszpórában, így az ellátásba nem tudnak érdemben becsatlakozni a magyar kisebbség tagjai. A nyelvi akadály megléte mind a felnőtt lakosság esetében, mind a gyermekek tekintetében elképesztő szinteket ölt. Ez a probléma nem csak a szomszédos országok magyar lakosságát érinti, napi szinten a Németországban, Angliában vagy akár az Egyesül Államokban élő magyarok is küzdenek ezen kihívásokkal. A Segítség.ma projektet pontosan ezen problémák áthidalására tervezték meg. A jelenlegi internetlefedettség mellett jól kalibrált szolgáltatásaik, továbbá a már rég használatban lévő applikációk és szolgáltatások beépítésével az online térbe tudják költöztetni a diagnózisfelvétel, az ellátás, a tanácsadás és nyomonkövetés jelentős részét mindamellett, hogy adatbázisukkal kereshetővé teszik a magyar nyelvű szakembereket hely és szakterület alapján a külhoni területeken és a diaszpórában.A www.segitseg.ma platform közel egy év fejlesztési munka után, 2020 novemberében indult el. A jelenlegi szakaszban elkészült felület már a nagyközönség számára nyitott.

A művészettel kapcsolatos további jelöltek:

Concerto Budapest MEZZO koncertfilm
Road Movie
Horvát Lili - Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (film)
Oláh Judit - Visszatérés Epipóba (film)
Common Vibe és a Várkonyi Csibészek
György Ádám zongoraművész
Superar Zeneművészeti Program
TeatRom Színházi Fesztivál
Nagyerdei Stadion-Hamlet
Made in Pécs Fesztivál
KVTársulat-Láthatáron Csoport-Névtelen Utak Alapítvány_Kiállok Érted című előadás

A Highlights of Hungary egy nonprofit kezdeményezés, mely 2013 óta minden évben, kategória nélkül díjazza az adott év legkiválóbb, leginspirálóbb magyar teljesítményeit. Céljuk, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén, évente elismerjék és széles körben megismertessék a leginspirálóbb történeteket, valamint közösséget szervezzenek azok alkotói és alakítói köré.

Minden évben összegyűjtik a magyar kreatív szektor, közélet, kultúra, sport, környezetvédelem, innováció fontos képviselőit, sikeres kezdeményezéseit és kiválóságait az egész Kárpát-medencéből, hogy közülük válasszon a kuratórium és a közönség.

„A határon túli területeken kiemelten fontos, hogy díjazzuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek az ott élők szülőföldön való boldogulását segítik” – mondta el Oláh Zsanett, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: közösségük egyik fontos célja az elismerés kultúrájának népszerűsítése.

A korábbi évekhez hasonlóan, idén is egy tíz főből álló nagyköveti csapat segített az aktuális jelöltlista összeállításában, a legkülönbözőbb területek elismert képviselői:

Törőcsik Franciska színművész
Marsalkó Dávid többszörös Fonogram- és Petőfi Zenei díjas előadóművész
Miki357, kliprendező, a Magyar Klipszemle megalapítója, elismert reklámfilmes
Mádai Vivien televíziós szerkesztő, műsorvezető
Háfra Noémi magyar válogatott, junior világbajnok kézilabdázó
Takács Ákos, a Red Bull marketingmenedzsere
Martinkó József, újságíró, építészet- és designkritikus, az Octogon magazin főszerkesztője
Trellay Levente a 100sparks alapítója, a TELEP és a Konyha csapatának oszlopos tagja
Farkas Richárd az őriszentpéteri Pajta Bistro séfje
a PET Kupa csapata, akik környezetszennyező anyagok felhasználásával küzdenek a környezetszennyezés ellen

EZ, ATEMPO.sk

Shakira több millió dollárért eladta zenéje jogait a Hipgnosis Songs Fund nevű brit vállalatnak.

Hatvannégy éves korában elhunyt Vass Gábor színművész - tudatta a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) Szinkron Alapszervezete Facebook-oldalán.

A színművész színházi és filmes szerepei mellett olyan világhírű színészeknek kölcsönözte a hangját több sikerfilmben, mint Sean Connery, Robert de Niro, Russell Crowe.

Vass Gábor 1956. június 23-án született Kömlőn. Gyermekkorát Egerben töltötte, ott folytatta alap- és középfokú tanulmányait. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1974 és 1978 között végezte el Várkonyi Zoltán utolsó osztályának növendékeként.

A művész diplomája megszerzése után egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött, 1979 és 1984 között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. Ezt követően tíz évig, 1994-ig volt a Madách Színház tagja, ezután szabadúszó lett.

Németh László Galilei című drámájának Ruszt József rendezte veszprémi előadásában a 2000-es évek elején a főszerepet alakította, akkor játszotta el szintén Veszprémben Tevje szerepét is a Hegedűs a háztetőn című darabban. Korcsmáros György győri Egerek és emberek-rendezésében Lennie-t alakította.

Jellegzetes hangja miatt szinkronszínészként is gyakran foglalkoztatták, több rádiónak és televíziós csatornának is ő volt a hangja. 2005-ig az HBO, 2014-től az AMC csatornahangja, 2012-től a debreceni Best FM, 2016-tól pedig a Retro Rádió hangja volt.

Több alkalommal szinkronizálta Sean Connery-t, köztük a James Bond-filmekben. Clark Gable magyar hangja volt az Elfújta a szél című alkotásban. Robert de Nirót, Samuel L. Jacksont és Russell Crowe-t is megszólaltatta magyarul, valamint az első Die Hardban Bruce Willis szinkronhangja volt. A kis hableány című Disney-filmben Sebastiannak kölcsönözte hangját.

ATEMPO.sk / MTI

2012 óta ünnepeljük a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Azért esett a választás erre a dátumra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György alkotását, az Egy szerelem három éjszakája című előadást.

Stork Natasát a kontinens tíz ígéretes színésztehetsége között mutatja be a European Film Promotion február végén, miután a magyar színésznőt beválasztották az idei Shooting Stars programba.

Két magyar előadó, az Ötödik Évszak, valamint Lakatos Mónika és a Cigány Hangok albuma is felkerült a rangos nemzetközi világzenei toplista, a WMCE legfrissebb kiadására. Előbbi a Fonó Records, utóbbi a Folk Európa gondozásában jelent meg.

Hagyományosan január közepén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezték volna meg a Csemadok Országos Emlékműsorát Galántán. A jelenlegi vírushelyzet és az ezzel kapcsolatos intézkedések ezt most nem teszik lehetővé. Ennek a rendezvénynek a keretében átadják át minden évben a Csemadok Díjakat, amelyre most más időpontban kerül majd sor.

A díjazottak névsora viszont már ismert, 2021-ben a következő személyeket tüntetik ki munkásságukért:

Csemadok Életmű Díj

Kantár Éva (Szimő)
Petro Lajos (Vilke)
Suba Anna (Tornóc)
Szcsuka Edit (Hosszúszó)

Csemadok Közművelődési Díj

Gaál Ildikó karnagy, zenetanár (Losonc)
Győri Béla (Nemeshodos)
Lőrincz Sarolta Aranka író, előadóművész, az Ipoly mente krónikása (Ipolybalog)
Morovics Ibolya (Alsószeli)
Nagy Géza (Csicsó)
Radosicky Györgyi (Ógyalla)

Gyurcsó István Díj

Horňák István (Éberhard)
Molnár Zsuzsanna (Dunaszerdahely)

Fábry Zoltán-díj

Muzsnay Árpád újságíró, tanulmányíró, művelődésszervező (Szatmárnémeti, Románia)

ATEMPO.sk

Jóllehet a kulturális intézmények januárban még nem nyithatnak ki Franciaországban, a zenei világ képviselői tesztkoncertek szervezését tervezik annak felmérésére, hogy mekkora a vírus terjedésének kockázata a kulturális rendezvényeken. A kísérlet legfőbb célja a nyári fesztiválszezon megmentése.

Az ötletet a spanyol Primavera fesztivál december 12-én Barcelonában szervezett kísérlete adta, ahol mintegy ötszázan állva hallgattak végig egy koncertet zárt helyen. A belépéskor mindenkinek antigén gyorsteszten kellett átesnie, kötelező volt a maszkviselés, amit italfogyasztáskor fel lehetett függeszteni, de nem volt kötelező távolságtartás.

A katalán fesztivál közleménye szerint nem történt egyetlen fertőzés sem a rendezvényen.

Franciaországban több hasonló tesztkoncert is napirenden van, amelynek megszervezésére egy úgynevezett tesztkoncert munkacsoportot hozott létre a magánszínházak és fesztiválok producereinek országos szakszervezete, a Prodiss.

"Márciusra tervezünk egy tesztkoncertet, mert ideális esetben a kulturális minisztérium szerint addigra már látni fogjuk az alagút végét" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Jean-Paul Roland, az Eurockéennes zenei fesztivál vezetője. "Rengeteg emberrel egyeztetünk, járványügyi szakemberekkel, tesztelő laboratóriumokkal, a nemzeti zenei központtal, a párizsi önkormányzattal, már csak a miniszteri jóváhagyás hiányzik, miután ezt csak a kulturális tárca égisze alatt lehet megszervezni, sőt az egészségügyi és a belügyminisztériumra is szükség van" - tette hozzá.

Az első teszt helyszíne egy nagyobb párizsi csarnok lesz.

"A tudományos válaszokat a tesztet követő hetekben fogjuk megkapni, de szervezési szempontból már aznap meglesznek a válaszok, mégpedig a beléptetéskor a gyors- vagy a PCR-tesztek logisztikáját és idejét illetően" - mondta a fesztiváligazgató.

Véleménye szerint az elképzelhetetlen, hogy a nagy nyári fesztiválokon mindenkit teszteljenek a belépéskor, de a gyorsteszt kiegészítő megoldás lehet azok számára, akik teszt nélkül érkeznek a rendezvényre.

Malika Seguineau, a Prodiss igazgatója szerint ilyen jellegű kísérletek nélkül nem lehet közönség előtt koncerteket szervezni a fesztiválszezonban, márpedig a turnék megszervezése legalább 3-tól 24 hónapig terjedő felkészülési időt igényel.

A dél-franciaországi Marseille-ben a városvezetés kezdeményezésére két hasonló tesztkoncertet szerveznek a közeljövőben, amelyek eredményeit április elején teszik közzé.

ATEMPO.sk / MTI

A 2020-as év öt legjobb jazz lemezkiadója közé választotta a magyar BMC Recordsot a New York City Jazz Record rangos magazin. A BMC több tavalyi albumát külön is díjazta a lap.

A BMC Records a Record Labels of the Year elismerésben részesült, ezzel olyan lemezkiadókkal került egy platformra, mint a cseh Intakt, a New York-i Sunnyside Records vagy a legnevesebb európai kiadónak számító német ECM.

A nagy múltú New York City Jazz Record magazint Joe Lovano világhírű amerikai szaxofonos a metropolisz legaktuálisabb dzsesszújságának nevezte. A nemzetközi dzsessz- és avantgárd zenei történések egyik legmegbízhatóbb forrása évek óta nyomon követi a magyar dzsessz és kortárs zenei kiadó, a BMC Records munkásságát.

A Lukács Miklós Cimbiosis Trio Music From the Solitude of Timeless Minutes kortársdzsessz-lemeze a Best New Releases of the Year (az év legjobb albuma) elismerő kategóriába került a 2020-as felhozatalból. A BMC Records kiadványai közül Kristjan Randalu és Dave Liebman Mussorgsky Pictures Revisited című albumát a Best Tributes of the Year (legjobb feldolgozás) kategóriában emelte ki a dzsesszújság, a Grencsó Collective Special 5 és Ken Vandermark - Do Not Slam the Door! című albuma pedig különdíjat kapott.

A magyar kiadó lemezeit az elmúlt években is több alkalommal díjazták már. A napokban elhunyt Huszár László, a BMC arculatáért felelős grafikus érdeme, hogy 2014-ben a Michael Schiefel Platypus Trio lemeze, 2016-ben a Daniel Erdmann's Velvet Revolution A Short Moment of Zero G című albuma, 2017-ben pedig a Trió Kontraszt A dionüszoszi hangszikráktól az elmúlás csöndjéig című korongja a Best Artwork (legjobb lemezborító) díjban részesült.

A zsűri különdíja kategóriában díjazták 2016-ban Palotai Csaba The Deserter című anyagát, valamint Michiel Braam zongoraalbumát. 2017-ben Lukács Miklós érdemelte ki ugyanezt az elismerést a Larry Grenadierrel és Eric Harlanddal közös Cimbalom Unlimited című albumáért.

ATEMPO.sk / MTI

A hagyományos, nyári időpont helyett január 23-án a Duna TV kétórás showműsorában adják át ötödik alkalommal a Petőfi Zenei Díjakat. A Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV névadóját, Petőfi Sándort formázó szobrokat 12 kategóriában kapják a hazai könnyűzene legjobbjai. Az életműdíjat idén Horváth Charlie veheti át. A műsorban Presser Gábor, Nagy Feró, Frenreisz Károly, Pataky Attila, a Bagossy Brothers Company, Rúzsa Magdi és a Halott Pénz is színpadra lép.

A 2016-os alapítás óta a VOLT, majd a STRAND Fesztivál ad otthont Magyarország egyik legrangosabb zenei díjának. Az országos rádió és TV nevével fémjelzett Petőfi Zenei Díjakat hagyományosan minden évben tízezres közönség előtt, élő adásban adták át, 2020-ban azonban, mint minden fesztivál, a STRAND, és ezzel együtt a Petőfi Zenei Díj gálája is elmaradt.

„Kerestük a legjobb megoldást arra, hogy méltó körülmények között pótoljuk a 2020-as Petőfi Zenei Díjat, végül a VOLT Produkció szervezőcsapatával közösen döntöttünk úgy, hogy biztonságos körülmények között, stúdióban rendezzük meg a gálát azzal az elvárással, hogy a megszokott színvonalat és kínálatot vigyük képernyőre. Január 23-án a Duna Televízió főműsoridőben tűzi műsorára az idei gálát” – mondta Medvegy Anikó, az M2 Petőfi TV csatornaigazgatója.

A kétórás showban kilenc kategóriában hirdetik ki a 2020-as év legjobbjait. „A nomináltakat a Petőfi Rádió egy éves játszási listája adja, a jelöltekre még 2020 tavaszán szavazhatott a közönség, így most a rajongók és az előadók a megszokottnál tovább várhattak az eredményre” – tudtuk meg Tiszttartó Titusztól, a Petőfi Rádió csatornaigazgatójától.

A díjazottak személye közül néhány azonban már tavaly óta publikus: A Dal 2020 adásában adták át az év dalának és akusztikus dalának járó Petőfi Zenei Díjat Rácz Gergőnek és Orsovai Reninek, az év felfedezettjének, a Tortugának és A Dal 2020 legjobb dalszövegírójának, a Petőfi Zenei Díj dalszövegírói különdíjasának, Molnár Tamásnak.

Charlie életműdíjat kap

Az indulás óta a Petőfi Zenei Díj egyik fénypontja az Életmű-díjak átadása. 2016-ban Bereményi Géza, 2017-ben Demjén Ferenc, egy évvel később Tátrai Tibor, majd Nagy Feró vehette át az elismerést.

Idén Horváth Charlie kapja az életműért járó Petőfi szobrot.

Generációk lépnek színpadra

Lobenwein Norbert, a Petőfi Zenei Díj alapítója és producere, a VOLT Produkció vezetője most is különleges programot ígér.

„A Petőfi Zenei Díj show minden alkalommal nagy kihívás volt. Eddig az jelentette a legnagyobb feladatot, hogy élő adásban, egy fesztivál keretei között kellett színpadra vinni 8-10 fellépőt, rengeteg táncost, nomináltat, díjazottat. Most több napig tart a felvétel, hiszen a biztonság a legfontosabb, ezért minden műsorszámot külön rögzítünk” – mondja a producer, aki azt is elárulta, hogy

az élő legendák közül Presser Gábor, Nagy Feró, Frenreisz Károly és Pataky Attila is színpadra lép, míg a legaktuálisabb rádiós és fesztiválsztárok közül a Bagossy Brothers Company, Rúzsa Magdi és a Halott Pénz, a 15 éves Irie Maffia és a Kelemen Kabátban is szerepel a programban, kivétel nélkül erre az alkalomra készült, egyedi produkcióval.

„A 2020-as évben több olyan legenda távozott közülünk, akik a hazai könnyűzene igazi alapkövének számítanak. A Petőfi Zenei Díj műsorában Balázs Fecóról, Bergendy Istvánról, illetve az Omega két tagjáról, Benkő Lászlóról és a Mihály Tamásról is megemlékezünk” – tette hozzá Lobenwein.

ATEMPO.sk / MTVA

Életének 87. évében elhunyt Szabó Ildikó színésznő, akit Fehér Imre Égi madár és Sándor Pál Bohóc a falon című filmjeiben is láthattuk. A művészt csütörtökön érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Szabó Ildikó Székesfehérváron született 1934. április 23-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán egy legendás színészosztály tagjaként 1958-ban kapott oklevelet, osztálytársa volt Bodrogi Gyula, Böröndy Katalin, Fülöp Zsigmond, Fonyó József, Kóti Árpád, Margitai Ági, Perlaki István, Törőcsik Mari és Verdes Tamás.

Főiskolásként főszerepet játszhatott - Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Somogyi Erzsi oldalán - az Égi madár című filmben. Szereplője volt az emlékezetes főiskolai vizsgaelőadásnak, az 1958. március 7-én bemutatott Koldusoperának, amelyben Lucy szerepét alakította.

Másik vizsgaelőadásával, Bródy Sándor A dada című darabjában is sikert aratott. Ezt az alakítást látva Szendrő József azonnal szerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz, amelynek 1958-tól 1966-ig volt vezető színésznője Latinovits Zoltán, Dégi István, Simor Ottó, Novák István és Lőte Attila partnereként.

Ebben az időszakban a Peer Gynt-előadásban nyújtott alakítását látva Ádám Ottó főrendező szerződtetni akarta a budapesti Madách Színház társulatához, de a debreceni igazgató a státusrendszerre hivatkozva nem "adta ki".

Szabó Ildikó 1966-tól rövid ideig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, majd 1970-től a kaposvári Csiky Gergely Színház fénykorának nevezett időszakban alapítótag lett. Székely Gábor és Zsámbéki Gábor Sirály-rendezésében Mását alakította felejthetetlenül. Szabó Ildikó pályája nem sokkal ezután - egyrészt gyermekeit választva otthagyta a társulatát, másrészt nyíltan vallott nemzeti érzelmei miatt - kettétört.

A színésznő 1974-ben és 1975-ben ismét a Szolnoki Szigligeti Színház tagja lett, majd a Nemzeti Színház és a Filmgyár szerződtette, 1983-tól 1989-ig a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1989-ban a nyugdíjba vonult, de továbbra is alkotott. Több előadóestet is összeállított, amelyeken a művészsorsról, hivatásról, hazaszeretetről, hitről vallott. Bohócrajzait több alkalommal kiállították és verseket is írt.

Többek között játszott Federico García Lorca Bernarda háza (Magdaléna), Arthur Miller Pillantás a hídról (Catherine), Tamási Áron Énekes madár (Magdó), Móricz Zsigmond Úri muri (Rozika), Szirmai Albert Mágnás Miska (Marcsa), Tolsztoj Háború és béke (Natasa), Ibsen Peer Gynt (Solvejg), Sütő András Pompás Gedeon (Anna), Shelagh Delaney Egy csepp méz (Helen), Sarkadi Imre Elveszett paradicsom (Klári) és Shakespeare III. Richárd (Lady Anna) című drámájában.

ATEMPO.sk / MTI
Fotó: dehir.hu

Bródy Vera Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas báb-, díszlet- és jelmeztervező, az Állami Bábszínház meghatározó művésze 96 éves korában elhunyt. Más munkák mellett a Mazsola és Tádé, valamint a Misi mókus bábfiguráinak megalkotója volt.