A Tánckánon hazatér – Felvidéken lép fel a Magyar Állami Népi Együttes (+VIDEÓ)

A Tánckánon hazatér – Felvidéken lép fel a Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes február 25-én, kedden, a galántai Városi Művelődési Központban szerepel. Műsorukat, a 2017-ben bemutatott Tánckánon - Hommage à Kodály Zoltán produkciót a nagy magyar zeneszerző életműve ihlette. Két felvidéki művész osztja meg gondolatait a vendégszereplésről.

„Nagysallóról származom, s négy éve vagyok tagja az Együttesnek – kezdi a beszélgetést Németh Rebeka.

– Galánta ugyan messzebb fekszik szülőfalumtól, mégis nagy örömmel utazom Felvidékre, haza. Egy éve készülünk a darabbal, a táncokon kívül Kodály kórusműveit is sokat gyakoroltuk. A csitári hegyek alatt című kedves dalomat is a nagy zeneszerző gyűjtötte, a híres Kállai kettős motívuma a fináléban jelenik meg. A szereposztást ismerve veszünk részt a próbákon, a főpróba a fellépés előtti hétfőn lesz. Az előadás a 2017-ben bemutatott darab átdolgozott változata, s a táncosabb jelenetek kerülnek előtérbe.”

A műben egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják.

 

Magyar Állami Népi Együttes

 

A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, az öröm és a bánat pillanatait, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon. Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

„Losoncról kerültem a magyar fővárosba, 2012-ben a Magyar Táncművészeti Egyetemen kezdtem meg tanulmányaimat, s két éve táncolok az Együttesben – veszi át a szót Gyetvai Júlia.

– Talán nem véletlen, hogy a Tánckánon produkcióval készülünk, az összeállítás nagyon jól foglalja össze a kodályi életművet. Tizenkét párral – zenekari kísérettel – lépünk színpadra, s többek között mátravidéki, felcsíki, bukovinai táncok szerepelnek az előadáson, s természetesen megjelenik a már említett Kállai kettős is. Hozzám a bukovinai táncok állnak legközelebb, megérintettek kedvességükkel, lendületükkel, vidámságukkal.”

 

Magyar Állami Népi Együttes

 

Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

 

 

Csermák Zoltán, ATEMPO.sk 
Fotó: Dusa Gábor