A naivák naivája, a magyar Audrey Hepburn – e jelzőkkel méltatta a közelmúltban elhunyt Venczel Verát pályatársa és barátja, Lukács Sándor színművész az M5 csatorna Librettó című műsorában. A Kossuth-díjas művész egy személyes történetet is felidézett az adásban, amelyben a színésznő félretéve szakmai sikerét, kollégáján segített.
Így kapta meg Venczel Vera az Egri csillagok női főszerepét
A közönség és a művészszakma is nehezen fogadja el a közkedvelt Jászai Mari-díjas színművész, Venczel Vera halálát. Az M5 Librettó című műsorában a színpadon és filmekben egyaránt sikeres színésznő kollégája, Lukács Sándor vendégeskedett, aki csak a hála és a tisztelet hangján tudott beszélni szeretett pályatársáról, akivel a Színművészeti Főiskolán találkozott először. Már akkor lenyűgözte a színésznő karaktere, akit úgy jellemzett, mint egy éteri szépség:
„Csokonai talán megbocsájtaná, hogy megfordítom a híres verssorát, de Venczel Vera egy égiekkel játszó, földi tünemény volt” – fogalmazott a Kossuth-díjas művész, aki ötévtizedes barátságot ápolt a színésznővel, akinek élete végéig hálás lesz, amiért megmentette őt a tüdőgyulladástól.
„Gondoskodó szeretet volt benne, igazán törődött másokkal. Esterházy Péter első színpadi művét, a Búcsúszimfóniát nálunk, a Vígben mutattuk be. Volt egy közös jelenetünk, amiben Vera engem lefürdetett, én teljesen meztelenül ültem egy kádban, ő pedig közben mosdatott és elmondott egy monológot. Egy novemberi napon elromlott a színházban a fűtés, hideg volt.
Vera aggódott a vizes jelenet miatt, halasztani szerette volna az előadást, mert félt, hogy megfázom. Képes volt a gyönyörű monológját a felére lerövidíteni, hogy én az alatt ne fázzak meg és ne kapjak tüdőgyulladást. Ilyen nagyszerű ember volt ő” – emlékezett vissza Lukács Sándor, aki bizton állítja, Venczel Vera olyan típusú személyiség volt, akire senki nem tud rosszat mondani.
ATEMPO.sk / MTVA
Fotó: Fortepan (Bojár Sándor), venczelvera.hu
