A nyugdíjkorhatárt alaposan kitolva, 95 éves koráig dolgozott Békés Itala. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész az Almárium vendégeként emlékezett vissza gyerekkorára. A műsorban bevallotta, nem szeretett tanulni, és egy nővérnek köszönheti, hogy felfedezték sokoldalú tehetségét.
Az érdemes és kiváló művész március 23-án ünnepli születésnapját, aki a Kossuth Rádió Nagyok című portréműsorában beszélt arról, hogy a hosszú élet titka a genetikán kívül a rendszeres szellemi és fizikai „torna”.
Békés Itala színművész szerint nem csak a gének jelentik a hosszú élet titkát
A Duna Almárium című műsorban pedig gyerekkoráról is mesélt.
„Az iskolában nem tanultam, eszem akkor is volt, de nem érdekelt a tananyag. Mivel megbuktam, ki is csaptak az iskolából. Ezután kerültem egy zárdába, ahol felfedezte tehetségemet egy tisztelendő nővér, aki csodálatos pedagógus volt, és szín jeles tanulót csinált belőlem. Ott megmutatkozott minden tehetségem” – mondta Békés Itala, aki szeretettel emlékezett vissza arra a nővérre, aki megszerettette vele az irodalmat és a képzőművészetet.
Az műsorban a közelgő anyák napja tiszteletére az általa ihletett Kár, hogy soha nem lehettünk egyidősek című Müller Péter Sziámi verset mondta el. Ennek kapcsán az édesanyák fontosságáról beszélt, mint fogalmazott, az öregségben az a legrosszabb, hogy az ember elveszti legnagyobb támaszát.
„Édesanyámmal nagyon szoros kapcsolatunk volt, nagy családi szeretetben éltünk, de ez nem mindenkinek adatik meg. Sokszor azt gondolják az emberek, hogy a gyereket csak nevelni kell, és nem tudnak vele jó barátságban lenni. Sajnálom azokat a gyerekeket, akik nem tudnak bizalmas viszonyban élni édesanyjukkal” – magyarázta Békés Itala, milyen gondolatokat szeretett volna a vers által megosztani.
ATEMPO.sk / MTVA
Fotó: ÚjSzó
