Mozart sorozat – online koncert Vásáry Tamással és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Mozart sorozat – online koncert Vásáry Tamással és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

2020. november 3-án, kedden 19.35-től élőben online közvetítik Vásáry Tamás Mozart sorozatának második részét a Zeneakadémiáról.

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Varga Fruzsina (fuvola) és Bábel Klára (hárfa). Vezényel Vásáry Tamás.

 

MŰSOR

Mozart: A-dúr szimfónia, No. 29, K. 201
Mozart: C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299
Mozart: g-moll szimfónia, No. 40, K. 550

 

ITT NÉZD ONLINE

 

Egy kis ismertető az A-dúr szimfóniáról:

1773 őszével – egy itáliai utazás és egy rövidebb bécsi tartózkodás után – Mozart életében egy nyugalmasabb salzburgi periódus következett. A szülővárosában töltött bő egy év alatt stílusa tovább gazdagodott, mely részben az utazások szerzett bőséges zenei impressziók felszínre törésének, részben a stílus kiforrásának, letisztulásának köszönhető. Ezen időszak, melyet a Mozart-irodalom a salzburgi szimfóniák korszakának is nevez, egyik remekműve az A-dúr szimfónia (1774). Ezekre a darabokra az 1780-as években is elégedetten tekintett vissza a zeneszerző. Alább Mozart legismertebb portréja.

 

Egy kis ismertető a C-dúr versenyműről, mely fuvolára és hárfára íródott.

Amikor 1778 nyarán Mozart Párizsban járt, pártfogója, Grimm báró közbenjárásának köszönhetően a fiatal muzsikust fogadta Guines herceg. Mozart levelében elragadtatással emlékezett meg arról, milyen hasonlíthatatlanul szépen fuvolázott a herceg, leánya pedig milyen nagyszerűen hárfázott. A látogatás azzal végződött, hogy Guines herceg versenyművet rendelt Mozartnál önmaga és leánya számára. A komponista egy később kelt levelében azonban arról tudatta apját, hogy a herceg átvette ugyan a versenyművet, de nem fizette ki. Az ifjú hárfaművésznőt Mozart tanította is egy ideig, de ennek az együttműködésnek csak a zenetörténet látta hasznát (tanítási módszeréről részletesen beszámolt apjának), a zeneszerző nem: amikor a hercegkisasszony eljegyzése véget vetett a zeneleckéknek, a koldusnak való szégyenletes alamizsnát felháborodottan utasította vissza Mozart. Még szerencse, hogy maga a mű fennmaradt, hiszen a C-dúr fuvola-hárfaverseny a könnyed és elegáns társasági muzsika egyik remekmívű példája. A versenyművet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólamvezetői adják elő: Bábel Klára hárfaművész és Varga Fruzsina fuvolaművész.

 

Egy kis ismertető a g-moll szimfóniáról:

Mozart – nem tudjuk pontosan, hogy milyen alkalomra készülve – 1788-ban, néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Talán saját művekből összeállított akadémiák (koncertek) lehetősége lebegett a szeme előtt. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem is hangoztak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, például a berlini utazás alkalmával Lipcsében és Drezdában, valamint Bécsben (1791 áprilisában). Az utóbbi előadás dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. Schumann a szimfónia klasszikus egyensúlyára figyelt fel, „görögös lebegésű kecsességet” hallott ki belőle. A 19-20. század fordulóján fedezték fel a műben Mozart zenéjének démoni vonásait, mely a mű komor és szenvedélyes előadásaiban öltött testet. A kompozíciót Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – ez a mű erősen hatott mindkét szerző szimfonikus gondolkodására –, de döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is.

ATEMPO.sk