Nagy Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész Angyalföldön (Budapest) született 1940. június 6-án.
Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban, és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután árukönyvelőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.
Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959–1963 között végezte. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor és Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatyánát játszotta.
A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.
Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amelyben Páger Antal és Tolnay Klári mellett – csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított. Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit. Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás miatti fogsor és kitömött arc új mimika megtanulását igényelte.
Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten.
Több mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.
1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben. 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató. 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is. 2013 óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel. Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.
https://www.youtube.com/watch?v=ZsmTrj61L3Q
„…Pártos Géza. Az éjjeli menedékhelyt rendezte, s amikor már ment az előadás, ott sétált hátul, a kulisszák mögött. Ő mesélte egyszer, hogy észrevette: Nagy Anna, aki a haldokló nőt játszotta, akkor is intenzíven átélte a szerepét, amikor a nézőtérről még nem is lehetett látni őt. „Maga a jó Istennek játszott, Anna” – mondta neki Géza bácsi. ” - Koltai Róbert, Vasárnap magazin 1994.
Lánya Huszárik Kata, akivel 2010 óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket. Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte.
Nagy Annát 1987-ben Jászai Mari-díjjal, 2010-ben a Magyar Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki. 2013 óta érdemes művész, 2019-ben Tolnay Klári-díjat kapott.
ATEMPO.sk
Fotó: filmkultura.hu
